„Az ügyészség politikamentesen, objektíven, a jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját, minden döntéséért vállalja a felelősséget, én is vállalom” – általában így tolta el magától Polt Péter legfőbb ügyész, ha fideszességgel vádolták, mert egyes ügyek nem jutottak el még a vádemelésig se. A Fideszhez Áder Jánossal közösen érkező Polt két évtizedes legfőbb ügyészi pályája alatt a párton kívülről, profi játékosként, rezzenéstelen arccal passzolta vissza vagy ütötte le a térfelére érkező labdákat, és bár csak két évig volt párttag, nem kis szerepe volt a Fidesz gépezetének zökkenőmentes működésében.
Sokáig úgy tűnt, hogy Polt örökre az ügyészségen marad, de a kormánypárt új feladatot talált neki: alkotmánybírónak választották. A távozó legfőbb ügyészt az utolsó előtti pillanatban ültetik át új munkahelyére, ugyanis idén szeptemberben eléri a megválaszthatóság korhatárt, a 70 évet. Most még az se kizárt, hogy végül ő lesz az Alkotmánybíróság elnöke is. Poltot legutóbb 2019-ben erősítette meg újabb kilenc évre legfőbb ügyészi pozíciójában az Országgyűlés, a mandátuma 2028-ig tartott volna. Az új pozíció miatt Polt utódjáról – akit már meg is nevezett Sulyok Tamás – még idén, a 2026-os választás előtt dönthet a fideszes többségű parlament. Ezzel az új legfőbb ügyészt 2035-ig bebetonozhatják.
Polt Péter neve és a legfőbb ügyészi pozíció a rendszerváltás óta gyakorlatilag összenőtt: 35 évből huszonegyben ő vezette a Legfőbb Ügyészséget. Polt egy 1993-as döntésével megalapozta azt, hogy egész pályafutása alatt pártkatonaként lehessen emlegetni: ha rövid időre is, de belépett a Fideszbe, aminek az 1994-es választáson képviselőjelöltje is volt.
Polt családjától nem állt messze a jog, sőt a Legfőbb Ügyészség se: édesapja a büntetőbírósági osztályon volt osztályvezető-helyettes. Így nem meglepő, hogy Polt 1980-ban jogi diplomát szerzett az ELTE-n. Az Átlátszó korábbi portréja szerint Polt az egyetemen lett jóban Áder Jánossal és feleségével, Herczeg Anitával. A barátságon túl pár évvel később újabb dolog kötötte őket össze: 1988-ban megalakult a Fidesz. Kezdetben Polt Péter és Áder János is a párt jogi munkacsoportjának dolgozott. Poltot nyugodtnak, visszafogottnak tartották, később a széles nyilvánosság is így ismerhette meg.
„Föltűnő tehetsége az alkalmazkodásra nem volt ciki: a jogász élcsapat ekkor még elkötelezett demokrata volt” – mesélték róla az Átlátszónak.
Rövid, 1993 és 1995 között tartó párttagsága alatt fontos feladata volt: a Fidesz etikai bizottságát vezette. Mivel a párt ebben az időszakban kevés jó eredményt könyvelhetett el, Poltból sosem lett országgyűlési képviselő, hiába szerepelt előkelő helyen a párt listáján. A kudarc után az MSZP–SZDSZ-koalíció is lendített egy picit a karrierjén: az általuk létrehozott Országgyűlési Biztos Hivatalában kapott lehetőséget, ugyanis a jobboldal jelölhette ki a hivatal vezetőjének helyettesét. Poltot választották, aki ekkor ki is lépett a Fideszből. Érdekesség, hogy Polt az ombudsmani hivatalból később magával vitte a Legfőbb Ügyészségre az egyik közvetlen kollégáját, Varga Zs. Andrást, aki ma már a Kúria elnöke.
Orbánék 1998-as hatalomra kerülésük után elkezdték a saját embereikkel feltölteni a fontos állami szerveket, így kerülhetett újra elő a visszafogott jogászember. Az országnak 2002-ig lett volna egy teljes konszenzussal megválasztott főügyésze, de Györgyi Kálmán hirtelen lemondott, aminek indokait csak Áder János akkori házelnökkel osztotta meg. Györgyit arról is meggyőzték, hogy ne töltse ki felmondási idejét.
„Az ő jelölése ígéri a legfőbb ügyész megválasztásának eredményességét”
– mondta Polt Péterről Göncz Árpád köztársasági elnök az egyeztetések után, amiken csak az MSZP és a SZDSZ tartotta Poltot teljesen alkalmatlannak a feladatra. Ezzel viszont minden akadály elhárult az első legfőbb ügyészi mandátuma elől: Polt Pétert hat évre megválasztotta a parlament. Az új legfőbb ügyész aztán gyorsan át is rendezte a terepet, lecserélte a két korábbi helyettest is, egyikük Varga Zs. András lett.
Polt Pétert aztán a 2002-es MSZP-SZDSZ hatalomátvétel után megpróbálták meggyőzni, hogy mondjon le, de maradt az ügyészség élén. Senki nem járt rosszul, ugyanis se fideszes, se MSZP-s, se SZDSZ-es körök gyanús ügyeit nem piszkálta különösebben. A hozzá intézett mérges parlamenti interpellációk voltak a legkellemetlenebb hozadékai a munkájának, és az, hogy az ezekre adott válaszait az MSZP–SZDSZ-többség általában leszavazta.
Ebben az időszakban Polt rendszeresen összejárt Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökével, Szilvásy Györggyel, akivel megtárgyalták az „aktuális kérdéseket” – írja az Átlátszó portréja. Polt Péter legfőbb ügyészként rendszeresen találkozott politikusokkal, fontosabb üzletemberekkel. Vadászott Csányi Sándor OTP-vezérrel, nézett közösen meccset Orbán Viktorral és Hernádi Zsolttal, de korábban rendszeresen részt vett a Tisztelt Ász tenisztornákon is, ahol parlamenti képviselők és állami vezetők adogatták egymásnak a labdát. Az ügyészség szerint ezek az alkalmak a „hivatalos jellegű kapcsolattartást” szolgálták.
2006-ban aztán lejárt Polt első mandátuma, de nem ment messzire, „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsnokként” maradt az ügyészségen. Poltnak aztán ki se kellett várnia a hat évet, hogy visszaköltözhessen korábbi irodájába. Ismét egy idő előtti lemondásnak köszönhette visszatérését: utódja, a hat évre kinevezett Kovács Tamás négy év után, 2010-ben távozott is, majd Schmitt Pál Poltot jelölte legfőbb ügyésznek. Ekkor egy megerősített és kényelmesebb székbe ülhetett vissza, ugyanis az új törvények értelmében már 9 évre választották meg és interpellálni se lehetett többé a parlamentben, csak kérdést tehetnek fel neki a képviselők.
Polt Péter az elmúlt 15 évében mindig elégedetten számolt be a parlamentnek az ügyészség munkájáról. Beszédeiben időnként kitért a korrupció eltussolásáról szóló vádakra, illetve az ezzel kapcsolatos munkájukra: szerinte a váderedményesség a korrupciónál azért maradt el, mert nehéz az ilyen ügyek bizonyítása. Mikor arról kérdezték, hogy Magyarország miért szerepel évről évre egyre rosszabb helyen a korrupciós statisztikákban arra csak annyit mondott: attól függ, ki, kinek készíti a statisztikákat. Polt szerint
„a valódi korrupció nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel”.
Polt legfőbb ügyészként nagyon fontos kérdéseket tehetett volna fel, mivel az Alaptörvény szerint ő, illetve az ügyészség „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. Polt Péter ezzel a nagyon fontos szereppel sokszor nem élt, de ha mégis akkor a Fidesznek és holdudvarának kényes dolgok fennakadtak az ügyészségen, néha évek nyomozása után a vádemelésig se jutottak el.
„Önök ma az egyik legfontosabb rendszerfönntartó pillér” – mondta Orbán Viktor 2016-ban, az ügyészség napján, de csak a rend és rendezettség „legitimációs faktorára” utalt. Pedig Polt Pétert rengeteg alkalommal nevezték az Orbán-rendszer egyik alapjának. Ellenzéki politikusok megszámlálhatatlan alkalommal kérdezték fel és vágtak hozzá olyan jelzőket, mint a „a Fidesz rendszerének védője és szolgálója” az eredménytelenül zárult ügyek után, vagy az elmaradt vádemelések miatt.
„A képviselő (..) kérdését feljelentésként értékeltem, és azt az Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz/ Országos Rendőr-főkapitánysághoz / Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz továbbítottam” – általában ez volt olvasható Polt az ellenzéki politikusoknak küldött válaszleveleiben, amelyekben hozzá fordultak feljelentéssel. Ezek alapján úgy nézhetett ki, hogy pörög az igazságszolgatás. Azonban a számok mást mutatnak: 119-ből nulla – ez az arány azt mutatja, hogy az ellenzéki politikusok által 2014 és 2020 között tett feljelentésekből hány jutott el vádemelésig.
Hiába a fideszesség vádja, a legfőbb ügyész kizökkenthetetlen volt, rezzenéstelen arccal, kimért stílusban általában csak annyit mondott „nem hiszem, hogy ez a politikai kategórián túl bármilyen szakmai tartalommal is bírna. Szakmai tartalmat ennek még senki nem tudott adni”.
Abban, hogy a magyar társadalom nagy része mára egy legyintéssel vagy „a másik is lopott, ezek is lopnak” kijelentéssel átlendül a hazai korrupciós ügyeken, nagy szerepe van az ügyészségnek is. Polték a fontos, különösen a kormányzati korrupciót feltáró ügyeket „bonyolultságra” és „összetettségre” hivatkozva hosszú évekig elhúzták, majd egy óvatlan pillanatban egy határozatban közölték a nyilvánossággal: nem találtak semmit, vádemelés nincs. Ahol pedig mégis történt vádemelés, ott szintén elhúzódó nyomozások után például bizonyítékok hiányára hivatkozva lezárták az egész ügyet.
Csak az elmúlt 15 évet tekintve is képtelenség lenne összeszedni azokat az eseteket, ahol a Fideszhez köthetően felmerült a korrupció gyanúja, de végül némi időhúzás után nem történt semmi. Néhány, jelentősebb ügy, amik miatt az utóbbi 15 évben Polt kritikusaitól kiérdemelte a „leghűbb ügyész” és a „kétharmad védelmezője” jelzőket:
Farkas Flórián és a Híd a munka világába: Az egykori fideszes országgyűlési képviselő, Farkas Flórián nevével összeforrt roma felzárkóztatási program miatt 2015-ben indult eljárás. Az Országos Roma Önkormányzat a gyanú szerint használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott pénzt. Az eredetileg 5 milliárd forintos programot később 1,6 milliárdosra csökkentették, majd lezárták. 2016-ban a kormány is elismerte, hogy visszaélések történtek, ezért felmondta az uniós támogatási szerződést az ORÖ-vel, és a támogatás visszafizetésére kötelezték. Ebből később 1,3 milliárd forintot átvállalt a kormány, így csak 300 millió forintot kellett visszafizetniük. A NAV 2022-ben megszüntette a nyomozást, hét év alatt nem tudták bűncselekmény elkövetését megállapítani.
Elios-ügy: Tiborcz István korábbi cége, az Elios Zrt. 2010 és 2016 között az önkormányzatok által elnyert európai uniós forrásból korszerűsítette a közvilágítást több mint 30 településen. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a közbeszerzéseknél szervezett csalás nyomait fedezte fel, és azt, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták. Jelzésükre az ügyészség nyomozást indított, de az eljárást néhány hónappal később bűncselekmény hiányában lezárták.
Túlárazott lélegeztetőgépek: A kormány a Covid-járvány első hullámában 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére. Az így beszerzett, de soha fel nem használt lélegeztetőgépek egy részét a kormány azóta külföldre adományozta, néhány száz darabot megpróbáltak eladni, de nagy részüket ma is raktárakban őrzik. Hiába tett feljelentést a DK az ügyben, a rendőrség azzal az indokkal utasította el a nyomozás megindítását, hogy a lélegeztetőgépek elárverezése arra utal, hogy „a minisztérium a közpénzzel felelősen gazdálkodik”.
Microsoft-ügy: 2019-ben az Egyesült Államok 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, mert magyar leányvállalata túlárazott szerződésekben értékesített licenceket. Maga a cég is elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek. Hiába minden, bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.
MNB-alapítványok: Az alapítványok egyes ügyei miatt több feljelentés született az elmúlt évtizedben, de ezeket az ügyészség általában azzal pattintotta le magáról, hogy nem történt bűncselekmény. 2016-ban a Transparency International azért is feljelentést tett, mert szerintük a jegybanki alapítványok létrejötte sem volt szabályos. Feljelentésükre se a rendőrség, se az ügyészség nem adott érdemi választ, akkoriban nem indult eljárás az ügyben. Idén aztán Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedig itt követjük.
Horváth András és a NAV-ügy: Horváth András, az adóhivatal volt dolgozója 2013-ban állt elő a zöld dossziéjával, és részletesen bemutatta, hogy lopják meg félig legális céghálózatok a magyar államot. Dossziéjában összegyűjtötte azokat a cégeket és NAV-alkalmazottakat, akik ezt hagyták vagy segédkeztek. Eljárás indult, de Horváthnál tartották házkutatást, aztán 2015 végéig egyetlen gyanúsítottat sikerült kihallgatniuk. Vádemelés nem történt.
Schadl–Völner-ügy: A Fővárosi Nyomozó Ügyészség tavaly júniusban megszüntette a nyomozást annak a hangfelvételnek az ügyében, amit Magyar Péter adott be. A felvételen volt feleségével, Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel beszélgetett 2023 januárjában. Varga arról beszélt, hogy Rogán Antalék kihúzathatták a rájuk vonatkozó részeket a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból.
Trafikok: A trafik koncessziók odaítélése 2013-ban teljesen átláthatatlanul történt, a pályázatok jelentős részét kormányközeli vállalkozók és rokonaik nyerték. A Fideszből az ügy miatt kilépő Hadházy Ákos bemutatott egy ezzel kapcsolatos hangfelvételt, ami bizonyította, hogy helyi fideszes frakcióüléseken dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot. Az ügyészség később elutasította a trafikpályázatok törvényességének vizsgálatát.
A leköszönő Polt Péter helyére a köztársasági elnök Nagy Gábor Bálintot jelölte. Amennyiben a parlament is megszavazza, akkor 9 évig vezeti majd a Legfőbb Ügyészséget. Nagyról annyit tudni, hogy 2012 óta dolgozik az ügyészségnél, tavaly decemberben Polt Péter kabinetfőnökének, idén áprilisban pedig főosztályvezető ügyésznek is nevezték ki. „Üzenem az utódnak, hogy ne rendezkedjen be hosszú időre, mert a Tisza jönni fog és megoldja a helyzetet” – mondta nemrég Magyar Péter, a Tisza elnöke. Kérdés, hogy egy esetleg kormányváltás után mi lesz majd a sorsa a legfőbb ügyész székének.
