Az Alkotmánybíróság szerint olyan gyenge a kormány klímavédelmi vállalása, hogy az már alaptörvény-ellenes

Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit – írja az Alkotmánybíróság. Ez a bekezdés azt mondja ki, hogy „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030- ig az 1990. évhez képest.”

A döntés abban az eljárásban született, amelyet 50 ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezett, a beadványhoz pedig több környezetvédő civil szervezet, köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is csatlakozott. A képviselők és a környezetvédő civilek úgy ítélték meg, hogy a 2020-ban elfogadott klímatörvény – amely a fenti, most megsemmisített 2030-as vállalás mellett azt is vállalja, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges lesz –, ahogy az MTVSZ egy közleményében fogalmazott, a törvény „alkalmatlan arra, hogy Magyarország gazdasági jelentőségével és fogyasztásával arányos mértékben hozzájáruljon ahhoz, hogy 1,5 °C-on belül tartsuk a globális felmelegedést”.

Az indítványozók az egész klímatörvény megsemmisítését kérték az Ab-tól, a testület azonban formai-eljárási okokból kizárólag a Klímatv. 3. § (1) bekezdése elleni indítvány volt alkalmas érdemi elbírálásra. Az Ab szerint ugyan a bekezdés konkrét vállalásokat tartalmaz, azok nem igazodnak az éghajlatváltozás folyamatos súlyosságához, továbbá a nemzetközi közösség és az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez.

A testület határozata szerint az Alaptörvény természeti erőforrások védelmére vonatkozó rendelkezéséből és a a testi és lelki egészséghez való jogból valamint az egészséges környezethez való jogból az következik, hogy a jogalkotónak olyan védelmet kell biztosítania, ami nemcsak egyszer megállapít egy védelmi szintet, folyamatos védelmi kötelezettsége is van. Ha valamilyen jogok védelmére hozott intézkedés hosszú ideig változatlan marad, nem változik annak fényében, hogy a tudomány aktuális állása szerint milyen védelmet kellene biztosítani például a klímaváltozás kapcsán, akkor az a jogszabály nemcsak elavulttá, de alaptörvény-ellenessé is válik.

Az Ab a Magyar Tudományos Akadémia, a klímaváltozással kapcsolatos szabályokért korábban felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium, a magyarországi 12 nemzeti park, valamint több, a kérdéssel foglalkozó állami szerv anyagait áttekintve, véleményüket kikérve arra jutott, hogy a kormány által elfogadott 2030-as kibocsátáscsökkentési cél nem elégséges, hiszen azt Magyarország már elérte. Így pedig a törvény már nem biztosítja a jelen és a jövő nemzedékek közötti terhek méltányos megosztását a nemzedékek közötti méltányosság elvének megfelelően, ahogyan az egyébként a P) cikk (1) bekezdéséből is kifejezetten következik.

Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a jogalkotót az a kötelezettség terheli, hogy megalkossa azt a jogszabályi környezetet, amely biztosítja a Kárpát-medence egyedi tájának és élővilágának, természeti értékeinek megőrzését, ideértve az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi kereteit is.

A testület azt is megállapította, hogy „az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit is.”

Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2026. június 30. napjáig tegyen eleget.