Miután április közepén megjelent a Tévhit, hogy a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni című cikkünk, rengeteg olvasói levelet kaptunk. A legfontosabb környezetvédelmi kérdésekkel és a legérdekesebb problémákról megkérdeztük a MOHU Budapestet, ami újabb tévhiteket oszlatott el, ráadásként olvasóinknak köszönhetően a papírtörlő és a papírszalvéta is lekerült a tiltólistáról.
Korábbi cikkünkben a MOHU Budapest által begyűjtött szelektív szemetet feldolgozó cég, a csepeli Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Karczub Mária mutatta meg a hozzájuk beérkező szelektív szemét teljes feldolgozási munkafolyamatát.
Mielőtt ráfordulnánk az olvasói kérdésekre, érdemes feleleveníteni a termelési riport legfontosabb tanulságait, többek között azt, hogy
- az egyszer használatos, gyorsétkezdékben kapható ételes dobozokat, a tejfölös-, joghurtos- és egyéb műanyag poharakat a technológia szempontjából nem kell elmosni, mielőtt a műanyag szelektívbe dobjuk. Viszont ember- és környezetkíméletből valószínűleg az a legszerencsésebb cselekedet, ha nem folyó vízzel, de legalább a mosogatóban felgyűlt szürke vízzel elöblögetjük ezeket, ugyanis a szalag mellett álló munkások ezeket kézzel válogatják és közben szagolják.
- A hamburger csomagolása vagy a pizzásdoboz a tévhitekkel ellentétben nyugodtan mehet a papírszemétbe. A papírgyárban a feldolgozás során a vegyes papírhulladékot beleteszik egy úgynevezett pulperbe, ami tulajdonképpen egy hatalmas centrifuga, benne vízzel. Ami papírból van, az feloldódik abban, ami pedig szennyező anyag, egy kivezetőn keresztül távozik, majd egy erőműben elégetik. A pulperben feloldódott papírpépből készül az újrapapír.
- A szeletelt sajtok és felvágottak csomagolására használt majdnem sík műanyag tálcákról feltétlenül tépjük le a műanyag fóliát, mielőtt a szelektívbe dobjuk. Ezek ugyanis két különféle típusú műanyagból vannak, és ebben az esetben mindkét fajta műanyagot szét tudják válogatni, a felvásárlócégek pedig újra tudják hasznosítani.
- Ugyanez vonatkozik a nagyobb műanyag dobozokra, amikbe főként hentesárukat csomagolnak, ott viszont arra is figyelni kell, hogy a vérrel és húslével szennyezett nedvszívó papírt mindenképp vegyük ki a csomagolásából – ugyanis ha ezt nem tesszük, teljesen feleslegesen dobtuk a dobozt a szelektívbe, a telephelyen a szemétbe kerül.
- De érdemes szétválasztani azokat a joghurtos-, tejfölös- vagy egyéb műanyag poharas termékeket is, amiknek a tetején alumíniumfólia van.
Országszerte szeretnék egységesíteni a gyűjtés szabályait
És most, hogy képbe kerültünk, térjünk rá arra, hogy ezen túl mit szerettek volna még megtudni az olvasóink. A legtöbb kérdés arra vonatkozott, hogy miért nem egységes a szelektív gyűjtési rendszer, hogy lehet az, hogy míg Budapesten egyes csomagolóanyagoknál ez a szabály, addig egyes vidéki településeken akár pont fordítva lehet. És miért van az, hogy egyes településeken ez a kérdés fel sem merülhet, mert egyáltalán nem kell külön gyűjteni a papír-, műanyag- és fémszemetet, hanem egy zsákba vagy kukába kell kidobni az összeset.
Erre a MOHU Budapest azt válaszolta, hogy a MOHU-t megelőző rendszerben a hazai hulladékgazdálkodás rendkívül szétaprózódott volt, 27 szolgáltató a saját szabályai szerint alakította a szelektív rendszert a régiójában. Ennek következtében a lakossági szelektív gyűjtés módja sok helyen különböző, van, ahol két kukába (például Budapest), van, ahol csak egy kukába, van, ahol pedig egy zsákba gyűjtenek.
Sok vidéki helyszínen egyelőre egy közös szelektív kukába vagy zsákba kell helyezni a fémet, papírt és műanyagot. Budapesten viszont csak a fémet és a műanyagot gyűjtik együtt, a papírt külön. Ráadásul a kukák színei is régiónként különbözők.
Emellett a szelektívbe gyűjtött hulladék kezelése is különbözhet a régiós lehetőségektől függően, hiszen például a válogatók felszereltsége, fejlettsége sem egységes. A MOHU célja éppen ezért az, hogy hosszú távon országosan egységes legyen a szelektív gyűjtés rendszere.
A sárga kukás szelektív szemét nagyjából fele újrahasznosítatlan
Korábbi cikkünkből kiderült, hogy hiába tesznek meg mindent a Hamburger Recycling Hungary Kft. munkásai, mégis a telephelyen évente átválogatott 16 ezer tonna hulladéknak csak nagyjából a fele kerül a műanyag-, fém- és elektronikai újrahasznosítással foglalkozó felvásárlókhoz, a másik fele viszont a szemétbe megy. (Ennél egyébként sokkal nagyobb, közel 90 százalék a hasznosítási arány az átválogatott kék kukás hulladékból, ezt papírgyárnak értékesítik.)
Egészen pontosan a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba. Előbbiben a maradék szemétből legalább villamos energiát és távhőt fejlesztenek, de a hulladéklerakóban ott áll majd tonnaszám addig, amíg le nem bomlik (műanyag esetében ez fajtától függően 50–1000 év), hasznosítani pedig csak a depóniagázt lehet a bomlási folyamatból. Erre kérdezett rá olvasónk, aki azt szerette volna tudni, hogy a fennmaradt hulladék milyen arányban megy az égetőbe vagy a lerakóba, és ez mitől függ.
A MOHU válaszában azt írta, hogy a válogatás során a környezeti és gazdasági szempontok alapján optimalizálják a rendszerüket annak érdekében, hogy minden begyűjtött hulladékot a lehető legjobb módon lehessen újrahasznosításra küldeni. A hulladékválogatás után fennmaradó, nem újrahasznosítható szemét sorsa annak típusától, összetételétől, minőségétől függ. Az energetikailag hasznosítható hulladékot égetőbe szállítják, és csak ami se anyagában, se energetikailag nem hasznosítható, azt rakják le.
Nem minden fém- vagy műanyag tárgy szelektív szemét!
A már említett emberkímélet érdekében nagyon érdemes fejben tartani, hogy csak a biztosan újrahasznosítható, főként csomagolási hulladékokat dobjuk be a szelektív gyűjtőbe. A csepeli üzem munkásai ugyanis elmondásuk szerint olyan dolgokat vesznek ki szelektív szemétből a válogatás során, mint például a kommunális szemétnek számító ételmaradék, a használt tisztasági betét és pelenka, vagy a cipő, ruha és gyerekjáték. Ezeket a tárgyakat a munkásoknak kézzel kell megfogniuk, és kidobniuk a kukába. Ami használhatatlan ruhanemű, vigyük el egy textilgyűjtőbe, és mindent, amiről úgy gondoljuk, hogy valaki még örülne neki, adjunk le egy adományboltba, ahol fillérekért új gazdára találhat vagy adományba kerülhet.
Hiába van fémből vagy műanyagból, a VHS-kazetta, a CD, az elromlott teregető, a műanyag kismotor, a hajszárító, a papucs, a felfújható Mikulás, a tönkrement hosszabbító, a gyógyszeres fólia, a gyorspántoló, a kilyukadt locsolócső, a fenyőfára húzott műanyag háló nem a szelektív kukába való, a helye a hulladékudvarban van. Már csak azért is, mert ezek egy része beleakad a válogatógép görgős szállítószalagjába, ezeket pedig a munkásoknak kézzel kell kiszabadítaniuk, és ez órákig is eltarthat, megakasztva a normális szelektív válogatás folyamatát. A működőképes állapotban lévő tárgyakat érdemes leadni egy adományboltba, a többit egy hulladékudvarba kell elvinni.
A belföldi hasznosítás aránya 85 százalék
Egy másik olvasónk arra volt kíváncsi, hogy a Hamburger Recycling Hungary Kft. az egyes szétválogatott hulladékcsoportok hány százalékát értékesíti belföldön és külföldön újrahasznosításra. A felvásárlóik hány kilométerre vannak a cégtől, vagyis az újrahasznosítási lánc mennyire hosszú.
A MOHU erre csak egy általános választ adott, miszerint „a válogatóművekben előkezelt, hasznosítható hulladékokat tisztán, bálázva értékesítik újrahasznosításra. Elsődleges céljuk, hogy a Magyarországon begyűjtött hulladékot lehetőség szerint belföldön hasznosítsák újra, ezzel is erősítve a hazai körforgásos gazdaságot. Az eddigi tapasztalatok szerint a belföldi hasznosítás aránya nagyjából 85 százalék.”
A társaság arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a felvásárlók hány kilométerre vannak a cég csepeli telephelyétől, de mivel korábbi cikkünkből az kiderült, hogy a papírhulladékot például a Dunaújvárosi Papírgyár vásárolja fel tőlük, egy röpke kereséssel kiderül, hogy az 76 kilométerre, vagyis teherautóval nagyjából egyórás útra van.
A kívül papír, belül műanyag borítású kávéspoharat a műanyagba kell dobni
Az egyik olvasónk által feltett kérdésre kapott válasz valószínűleg többeket meglep majd. A kérdés az volt, hogy a kívül papír, belül műanyag fóliával védett kávés papírdobozokat hova kell dobni. Ha a papírba, akkor a papírgyár pulperében az is szétválik? Ha pedig a műanyagba, akkor mi lesz a pohár papír részével?
A MOHU válasza szerint „a többrétegű, kívül papír, belül műanyag borítású kávéspoharat a szelektívbe, Budapesten a műanyaggyűjtőbe érdemes dobni. Abból csak a műanyag részt lehet újrahasznosítani. Magyarországon egyelőre korlátozott az olyan technológia, amely kinyerné belőle a papírt, ehhez komoly beruházások szükségesek.”
A papírgyűjtő edénybe csak a tisztán papírból készült termék, tehát a hullámkarton, karton, reklámújság és újság, csomagolópapír, nyomtatott papír, tojástartó, füzet és könyv helyezhető.
Az italoskarton csomagolásának minden része hasznosítható
Hasonló volt az a kérdés, hogy a tejes-, üdítős-, többrétegű kartondobozok melyik részét hasznosítják. Olvasónk arra is panaszkodott, hogy ebben helyileg eltérő szabályok vannak, vannak városok, ahol a papíros kukába, míg máshol a műanyagba kell dobni. Szerette volna megtudni, hogy ennek mi az oka.
Az utóbbi kérdésére az előbbiekben már idéztük a MOHU válaszát: az őket megelőző rendszerben a hazai hulladékgazdálkodás rendkívül szétaprózódott volt. De emellett azt is írták, hogy „az eltérésnek több oka lehet, például az eltérő gyűjtési rend, amelynek esetleg egy korábbi uniós projektben való részvétel az oka, vagy más mennyiségi és gyűjtési ésszerűség, eltérő technológiájú fogadó létesítmény”.
A kérdés első felére azt a választ adták, hogy a fentiektől függetlenül azonban a tejes-, üdítős-, többrétegű kartondobozokat viszont mindenhol a szelektívbe kell dobni. Budapesten a sárga, vagyis a műanyag/fém kukába, a többi településen pedig abba, amelyen ezt a típusú hulladékot jelzik.
„Azért dobjuk ezt a szelektívbe, mert az italoskarton csomagolás minden része hasznosítható. A papír része a papírgyárba, a fém része a fémkohókba kerül, a műanyag réteget pedig a hasznosítási eljárás függvényében többféleképpen lehet felhasználni” – írták.
Érdemes szétválasztani a felvágottak és a pékáruk csomagolását
Egy akkurátus szelektívszemét-válogató olvasónk azt kérdezte, hogy évek óta szétszedi a felvágottak papírcsomagolását papírra és műanyag fóliára, a pékáruk „ablakos” papírzacskóját pedig ollóval szétvágja papír és műanyag részre, de fogalma sincs róla, hogy valójában ezzel csak az idejét vesztegeti-e, vagy pedig tényleg van értelme. Azt is kérdezte, hogy ha nem szedi szét, akkor ezeknek melyik része hasznosul.
Neki a MOHU Budapest azt felelte, hogy amennyiben valaki rendkívül környezettudatos, úgy az olvasó által említett módon jár el a legjobban, vagyis, ha szétválasztja a papírt és a műanyag fóliát. Így az egyik papírként, a másik fóliaként tud újrahasznosulni.
Ha valaki nem választja szét ezt a kétféle anyagot, akkor annak hasznosulása attól függ, hogy később miként dolgozzák fel a kigyűjtött papír- vagy műanyag-felvásárló munkafolyamatai során – vagyis valószínűleg abból az egyik anyagfajta a szemétbe kerülhet.
A pizzásdoboz után a papírtörlő és a papírszalvéta is lekerül a listáról
Miután a csepeli Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója múltkori riportunkban azt mondta, tévhit, hogy a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni, megkerestük a MOHU Budapestet, mert a cég honlapja akkor ennek teljesen az ellenkezőjét javasolta: az ott lévő információk alapján a zsíros, szennyezett papírok, például pizzásdobozok, nem kerülhetnek a papírhulladék közé. A cég ezután azt válaszolta, hogy a honlapon pontosítani fogják a felsorolást: a listát még régebben állították össze, ám, mint írták, „a tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy a kevésbé szennyezett dobozt be lehet dobni, a rendszer megfelelően fel tudja dolgozni”.
Olvasónk ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy ha a pizzásdoboz tényleg mehet a papír szelektívbe, akkor a papír zsebkendő, a szalvéta és a papír kéztörlő miért nem. Mint írta, „azokban is rengeteg hasznosítható papír van és kisebb mértékben zsírosak, koszosak, mint a pizzásdoboz”.
A MOHU Budapest ezekre a kérdésekre a következőt válaszolta:
- A papír kéztörlő jó eséllyel újrahasznosításra alkalmatlan, mivel sokszor ezek gyártására általában már többször újrahasznosított papírt használnak, ezért nagyon megrövidül bennük a papírrostok hossza. Ha mégis beledobnánk a szelektívbe arra gondolva, hogy hátha mégis van benne hasznosítható anyag, akkor arra figyeljünk, hogy viszonylag tisztán kerüljön bele. Mint írták, „egy olyan papírtörlő, amivel feltöröltük reggeli után a száraz, de morzsás asztalt, és nem tocsog a zsírtól, mehet a papíros szelektívbe, ez nem szennyezi össze a többi hulladékot”.
- A papírszalvétára ugyanez érvényes, olajtól, zsírtól tocsogó szalvétát ne dobjunk a szelektívbe, mert összeszennyezi a többi hulladékot. Ha viszont éppen csak beletöröltük a szánkat, alig foltos, nyugodtan mehet a papírgyűjtőbe.
- A papír zsebkendő viszont továbbra is tiltólistás, mint írták, „a biológiailag veszélyes anyaggal szennyezett hulladék esetében a közegészségügyi szempontok előrébb valóak, így az kommunális hulladéknak számít”.
Megkérdeztük a MOHU Budapestet, hogy a pizzásdoboz után a kevéssé szennyezett papírtörlő és papírszalvéta is lekerül-e a tiltólistájukról. Azt válaszolták, hogy a pizzásdobozhoz hasonlóan, ezeknél a hulladékféleségeknél a szennyezés mértékétől függően kategorizálva, módosítják a honlapon található információkat.
Minden apróság számít
És végül egy utolsó kérdés, amit szintén egy haladó szinten szelektáló olvasónk tett fel, azt tudakolva, mi az a legkisebb méretű papír vagy műanyag, ami még hasznosítható. Konkrét példákat is írt: „A levágott tejesdoboz sarkát, a cigisdoboz védőfóliáját, az új ruhák vásárlásakor a címkét rögzítő műanyag sapkát érdemes a szelektívbe dobni, vagy annyira aprók, hogy úgyis a szemétbe mennek?”
A MOHU Budapest neki azt válaszolta, hogy „ha valaki nagyon tudatosan szeretne szelektíven válogatni, akkor érdemes ezeket az apróbb darabokat is szelektíven gyűjteni”.
Ha valakiben ezek után is maradtak volna még kérdések, akkor érdemes átböngésznie a MOHU Mit hova dobjak? című lakossági tájékoztatóját, ha pedig ott sem talál rájuk választ, írja meg nekünk.
Több százmilliárdos fejlesztések és beruházások jönnek
A MOHU egyébként azt is megírta, hogy annak érdekében, hogy hosszú távon teljesüljön a szelektív gyűjtés országos egységesítése, a válogatási rendszer folyamatos fejlesztése, több százmilliárd forint értékben fektet a hazai hulladékgazdálkodásba.
Mint írták, „a szelektív hulladékra vonatkozó fejlesztések fontos lépése például az, hogy a MOHU egymillió szelektív kukát oszt ki olyan településeken, ahol korábban zsákokba gyűjtötték a szelektív hulladékot, az év elején megduplázta a szelektív kukásautók járatait az összes olyan településen, amelyen 5000-nél többen élnek, illetve megkezdte a hazai hulladékudvar-hálózat fejlesztését és egységesítését.
A cél többek között a szelektív gyűjtés erősítése, hiszen ezzel óvjuk a környezetünket, csökkentjük a pazarlást, visszaállítjuk a nyersanyagokat a körforgásba, és közelebb kerülünk az EU által előírt célok teljesítéséhez.”
Ez viszont nélkülünk nem fog menni, és erre jó bizonyíték, hogy miközben kutatások és az EU irányelve szerint a háztartási szemét kétharmada (65 százalék) újrahasznosítható lenne (és ebbe nagymértékben beletartozik az ételmaradék is, aminek kísérleti gyűjtése tavaly februárban kezdődött), országosan jelenleg átlagosan 32 százalék a szelektív szemét aránya a kommunális hulladékhoz képest.
