A Kúria szerint nem indokolta meg a rendőrség, hogy miért tiltotta meg a következő transz- és homofóbia elleni demonstrációt
Nem bizonyította eléggé a rendőrség, hogy miért nem szabad megtartani a június 1-re tervezett, Andrássy útra tervezett békés felvonulást, amit öt emberi jogi szervezet tartott volna, ezért a Kúria megsemmisítette a határozatot a tiltásról.
Június 1-jére az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett az Andrássy úton.
A demonstráció célja az lett volna, hogy felhívja a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára és kiálljon az LMBTQI-emberek jogegyenlősége mellett – ahogy teszi azt az évente megrendezett Budapest Pride immár három évtizede.
A tervezett gyűlés megtartását a rendőrség megtiltotta arra a márciusi törvénymódosításra hivatkozva, amely szerint tilos olyan gyűlést tartani, amely megjeleníti a homoszexualitást vagy a nemi sokszínűséget, és ami szerint a gyermekek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz megelőzi a békés gyülekezéshez való jogot is.
A szervezők a Kúriához fordultak a tiltás miatt.
A Kúria sajtóközleménye szerint ez volt az első alkalom, hogy a testületnek alkalmaznia kellett az új jogszabályokat. A gyermekek védelmére hivatkozva korlátozta a gyülekezési jogot a Fidesz, az Országgyűlés március 18-án megszavazta a Pride betiltását célzó törvényjavaslatot. Eszerint tilos olyan gyűlést tartani, amely a homoszexualitást és a nemváltoztatást népszerűsíti, a szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik. A gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása elleni tiltakozásul már több tüntetés is zajlott országszerte.
A Kúria friss döntése szerint a rendőrség
„…nem vezette le, hogy a bejelentett gyűlésre miért vonatkoznak az Alaptörvény és a jogszabályok hivatkozott rendelkezései. A határozat és az eljárás iratai alapján az sem volt megállapítható, hogy mi az a sajátos körülmény, amely folytán a gyülekezési hatóságnak meg kellett tiltania a gyűlést, miközben két héttel korábban hasonló tárgyú gyűlések megtartását nem tekintette az Alaptörvénybe ütközőnek, hanem azokat tudomásul vette.”
Két héttel, május 17-én ugyanis ezek a szervezetek hasonló felvonulást szerveztek, amely gond nélkül lezajlott, a rendőrség biztosítása mellett.
