Sulyok Tamás visszaküldte a parlamentnek a jogszabályt, ami törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket
Sulyok Tamás köztársasági elnök nem írta alá azt a jogszabályt, amely törvényi szintre emelné a veszélyhelyzeti rendeleteket – derül ki abból a levélből, amit Sulyok erről Kövér László házelnöknek küldött. Sulyok a törvényt így megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A levél így néz ki:
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyújtott be korábban egy erről szóló javaslatot, amit a parlament május 20-án fogadott el.
A kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2022 novemberétől az egész országra veszélyhelyzetet hirdetett, majd azt azóta folyamatosan meghosszabbította. Az elmúlt két és fél évben egy sor olyan kérdésben rendeleteket hoztak, amelyekben korábban még törvényekkel kormányoztak.
Ezt a kettősséget szüntette volna meg Tuzson és Semjén javaslata, arról szólna, hogy törvényi szintre emelkedjenek a veszélyhelyzeti rendeletek. Sulyok ezt találta problémásnak, amit egyrészt a megszavazás módjával indokolta, másrészt azzal, hogy a jogszabály részeként törvényi erőre emelkedő, tarvágásról szóló úgynevezett Erdőtörvény módosítása jogilag nem állja meg a helyét.
A köztársasági elnök szerint a jogszabályok elfogadásának formai szabályait egyáltalán nem tartották be. Kövérnek címzett levelében Sulyok azt írta, hogy a vonatkozó szabályok szerint:
„az előterjesztő az egységes javaslattervezethez készített indokolást a törvényjavaslat eredeti indokolása és a módosító javaslatok indokolásainak figyelembevételével szövegezheti meg”, illetve hogy „az előterjesztő az újraszerkesztett indokolást – annak iromány-nyilvántartásba vétele céljából – legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával köteles megküldeni a házelnök részére, amely ülésnap napirendjén vagy tervezett napirendjén a törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatvitája szerepel”.
Sulyok szerint itt egyik feltétel sem teljesült, sőt, a beterjesztők súlyosan megsértették a fenti feltételeket. Egyrészt azért, mert a törvényjavaslat indoklása teljesen eltért annak eredeti indoklásától, illetve a módosítók indoklásaitól. Másrészt az előterjesztő nem tartotta be az indoklás benyújtásának szabályokban lefektetett határidejét (azt a törvény elfogadása után két nappal nyújtották be.)
Sulyok szerint
„Az előterjesztő tehát utólag és egyoldalúan, az Országgyűlés közbejötte nélkül, a HHSZ szabályainak súlyos megsértésével megváltoztatta a Törvény egyes rendelkezéseinek az indokolását,
miközben ezek a jogszabály értelmezéséhez irányadók lennének. Ez a szabálytalanság, ellehetetleníti a köztársasági elnök Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése szerinti mérlegelését, és a törvény későbbi alkalmazása során is súlyos jogbizonytalanságot okozhat, főleg azért, mert érdemi ellentmondás áll fenn az eredeti, szabályos indokolás és az új, de jogilag vitatható indokolás között.”
A köztársasági elnök hozzáteszi: „Megjegyzem, hogy a törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás újraszerkesztésére vonatkozó házszabályi követelmények megsértése az elmúlt évek törvényalkotási gyakorlatában nem példa nélküli, jelen esetben azonban annak súlya és mértéke különösen kirívó.”
Sulyok külön kifogásolta az úgynevezett Erdőtörvény módosítását, amely megkönnyítené a tarvágásokat. Szerinte az egységes javaslattervezethez készített előterjesztői indoklás teljesen eltérő indoklást fogalmaz meg, mint ami a rendelet indoklásából következne.
Sulyok azt írja: „az Erdőtörvény módosítása összességében, azáltal, hogy a természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű, legmagasabb természetességi állapotú erdőkben a jelenleginél szélesebb körben teszi lehetővé a tarvágást, álláspontom szerint a védelmi szintben történő olyan visszalépést valósíthat meg, amely” az Alaptörvény egyik vonatkozó bekezdésének hatálya alá tartozik.
Sulyok szerint, mivel a törvénymódosítás célja az indoklásból nem derül ki és „feloldhatatlan tartalmi ellentét van a törvényjavaslat eredeti, és a maga nemében szabályos, de az előterjesztő által nem végsőnek tekintett indoklása, valamint az egységes javaslattervezethez újraszerkesztett, azonban a házszabályi követelmények súlyos megsértésével benyújtott indoklás között.”
Az államfő döntését a WWF üdvözölte, a szervezet közleményében azt írta: „Az államfő döntésében hosszan érvel az erdeink védelmét csorbító jogszabály-módosítás ellen, és kifogást emel a törvénymódosítás utólagos indokolásával szemben. Ezen felül a köztársasági elnök kifejezetten javasolja az Országgyűlésnek, hogy a salátatörvény újratárgyalása során hagyja el az erdőtörvény módosítását. Köszönjük Elnök Úrnak, hogy meghallotta az érveinket! És köszönjük nektek is – annak a 46 ezer állampolgárnak és 165 civil szervezetnek –, akik aláírtátok a petíciónkat! Ti segítettetek nekünk kihangosítani az erdővédelem ügyét, felhívni a köztársasági elnök figyelmét a problémákra.”
Az erdőtörvény vonatkozó módosításáról itt írtunk bővebben.
