Tovább folytatódik a civilek országos demonstrációja az ellehetetlenítési törvény miatt

Több százan vonultak pénteken Miskolcon a szabad sajtóért és a független civil társadalomért. Nyíregyházán a korzón tüntettek az „átláthatósági törvény ellen” – olvasható az aHang közleményében.

A civil szervezet demonstrációsorozata során 17 településen szervez utcai megmozdulásokat a civilek és a sajtó elnémítása ellen. Hétvégén 10 tüntetést tartanak.

Pénteken Nyíregyházával folytatódott az aHang és a helyi csoportjainak, az aPontok közösségének demonstrációsorozata. Délután 2-től gyülekeztek az emberek a Nagy Imre téren, ahol többek között Jakab Zsolt, az aHang Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei koordinátora és Hegyi Szabolcs a TASZ munkatársa is beszédet mondott. A résztvevők letapasztott szájat szimbolizáló képeket emeltek a magasba. Majd a nyíregyházi aPont aktivistája elszavalta Heltai Jenő Szabadság című versét.

Este Miskolcon mentek utcára az emberek. Több százan gyűltek össze a Centrum előtt, ahol leragasztották a szájukat és némán sétáltak át az Erzsébet térre. Ott többen is felszólaltak, köztük Gyenes Gábor, a miskolci aPont vezetője, Pilcz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója és Sikoparija Lujza is, az aHang Borsod-Abaúj-Zemplén megyei koordinátora és Nagy Bresalio aktivista is.

„Egy ország nem attól szuverén, hogy hallgatnak benne – hanem attól, hogy beszélni mernek. Mi ma beszélünk a problémákról. És ha holnap újra megpróbálnak elhallgattatni minket, akkor holnap újra beszélni fogunk. Mert ez a hazánk, ez a jövőnk, és nem adjuk oda holmi hatalomvágyó diktátoroknak” – mondta beszédében Gyenes Gábor.

Mint írják, aHang folytatja az országos demonstrációsorozatát, szombaton hat településen (Szolnokon, Szegeden, Pásztón, Salgótarjánon, Tiszaújvárosban, és Orosházán), míg vasárnap négy városban (Budapesten, Kazincbarcikán, Makón és Gyulán) tartanak megmozdulásokat. Hétfőn Hódmezővásárhelyen szerveznek tüntetést, míg kedden Veszprémben zárják az eseménysorozatot.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. A törvény elfogadása után a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.

Ez azzal jár, hogy az adott szervezet a listára kerülés után nem gyűjthet adó 1%-ot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. Emellett a listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be. A szerv helyszíni ellenőrzést is tarthat, ami azt jelenti, hogy kivonulhat a listázott szervezetekhez, ahol belenézhet minden iratba és számítógépbe, adathordozóba, és ezekről másolatot is készíthet. Ehhez a rendőrség segítségét is kérhetik.