Műemléki védelem alá került a felcsúti Puskás Akadémia kollégiumépülete
A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kollégiumépületét és még vagy 24 másik Makovecz-alkotást helyezett nemzeti emléknek minősülő műemléki védelem alá május végén Lázár János építési és közlekedési miniszter – áll a Magyar Közlöny pénteken megjelent számában.
A legtöbb alkotás kápolna, templom, uszoda, áruház és oktatási intézmény. De a befutók közt akad például egy 1980-ban épült síház (Pilisszentkereszt), egy jelfa (Csenger), és egy kemping is az összes létesítményével együtt (Visegrád). Éppen az utóbbi miatt nehéz megmondani, hogy 25 vagy több Makovecz-alkotás nyerte-e el a védelmet.
A politikai áthallás miatt a legérdekesebb egyértelműen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kollégiumépülete, az indoklás szerint „a védetté nyilvánítás célja a Makovecz Imre tervei alapján 2014-ben létesített Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kollégiuma építészeti értékeinek, illetve Makovecz Imre szellemi örökségének védelme.”
Két okból sem volt meglepő a Makovecz-túlsúly a Közlöny oldalain: egyrészt a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy az épített örökség megőrzése és gyarapítása során az egyik minta- és zsinórmérték Makovecz Imre építészete.
Másrészt Lázár János építési és közlekedési miniszter egy ideje már a szándék meghosszabbított keze: tavaly ősszel tizenkét olyan épületet javasolt kiemelt műemléki védettségre, melyet a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre, az organikus építészet megteremtője tervezett. Az erről szóló törvénytervezetet október elején bocsátotta társadalmi egyeztetésre a miniszter. Az akkori Makovecz-javaslatok közül végül csak egy helyszín, Csenger található a befutók között, de nem az eredetileg javasolt adventista imaház kapta meg a védettséget, hanem a görögkatolikus templom valamint a már említett jelfa. A többiek, mint például a paksi lakótelepi piac épülete, a solymári Waldorf Óvoda épülete vagy a zalaszentlászlói faluház, kipottyantak.
A miniszter itt nem állt meg; idén januárban jelezte, hogy 26 Makovecz-épületet, köztük a felcsúti Puskás Akadémia kollégiumát tervezi műemlékké nyilvánítani. A műemléki védettségre javasolt épületek között ekkor már ott voltak a finalisták: többek között a Budapest II. kerületében, a Kis-Hárs-hegyen található Makovecz-kilátó, a csengeri görögkatolikus templom, a csornai áruház és az egri sportuszoda épülete.
Lázár János minisztériuma elsősorban Makovecz kései, kilencvenes-kétezres évekbeli munkáit részesítette előnyben, „mindeközben számos korai és fontos építészeti műve nem élvez védettséget. Ennyiben a rendelet mindenképpen a kormány kissé egyoldalú szimpátiáját tükrözi, és nem törődik az életmű egészével” – kritizálta akkor a tervezetet a K-Monitor civilszervezet.
A gyakorlatban egyébként bárki beadhat javaslatot arra, hogy műemlékvédelem alá kerüljön egy épület vagy bármi más. Ehhez csatolni kell egy értékleltárt, egy szakértői testületnek kell részletesen indokolnia, miért érdemes műemlékvédelemre az adott épület, terület – sorolta korábban a Telexnek a feltételeket Csomay Zsófia építész. A műemlékké vagy műemléki területté nyilvánítás hivatalból indul, vagy az ÉKM műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkársága kezdeményezheti ezt a jogszabály szerint. A miniszternek arra van joga, hogy ideiglenes műemléki védelmi védettséget adjon, a végső, teljes védelemhez, amelyet egy folyamat előz meg, szakmai indoklásra is szükség van. Tudományos oldalról valakinek a nevét kell adnia a védelemhez.
Jellemzően egyébként épületeket szoktak műemléki védelem alá helyezni, nem szobrokat – írtuk ezt Lázár János eddigi legvitatottabb műemlékvédői fellépésekor, miután tavaly októberben elrendelte a vitatott XII. kerületi turulszobor műemléki védelem alá helyezését. A szobor sokak szemében a kerületben a második világháború végén tomboló nyilasterrort, míg a másik oldaléban a nemzeti eszmét testesíti meg.
A bő két tucatnyi műemléki védelem alá került Makovecz-alkotást itt tudja átböngészni.
