Győr polgármestere bemutatta a szerződést, amit még Borkai kötött az Audival, és eddig titkosnak mondtak

Borkai Zsolt aláírásával Győr 2010 végén megállapodott az Audival, hogy az önkormányzat előbb 1,8 százalékra, majd pedig második ütemben 1,6-ra mérsékli az iparűzési adót, amit a német nagyvállalatnak (és minden helyi vállalkozásnak) fizetnie kell a városban, és tíz évig nem emelhetik meg. A 2027-ig érvényben lévő szerződést Győr 2024 júniusában megválasztott új polgármestere, Pintér Bence a pénteki közgyűlésen hozta nyilvánosságra.

Pintérnek választási ígérete volt a városszerte addig közszájon forgó megállapodás bemutatása. Az ellenzéki polgármester elődje, a fideszes Dézsi Csaba András a szerződésről korábban azt mondta, hogy titkos, ezért nem mondhatja el a részleteit. Az aláíró Borkai Zsolt sem tette meg, a szerződést tehát 2010 óta eddig a pillanatig nem látta a nyilvánosság, csak konstatálták a helyi vállalkozók, hogy az Audinak hála, ők is kevesebb iparűzési adót fizetnek, mint mások más hazai városokban.

Pintér a közgyűlés elején jelentette be, hogy „egy jogi, adatnyilvánossági vizsgálatot” rendelt el, ami során kiderült, hogy

„az Audi-szerződés nagy része nemhogy nem titkos, hanem a hatályos magyar jogszabályok és Magyarország Alaptörvénye értelmében kötelezően a nyilvánosságra tartozik”.

A szerződésnek – ami itt olvasható azok számára, akiket érdekel – két fő eleme van. Egyrészt a már említett rész, ami az iparűzési adóra vonatkozik. Másrészt azok a zömében infrastrukturális fejlesztések, amelyeket szintén Győr ígért meg az Audinak, cserébe a fejlesztésekért, amelyek később valóban a városba érkeztek.

A szerződést 2010-ben írták alá a felek (Borkai Zsolt mellett Rupert Stadler, az Audi AG akkori igazgatósági elnöke, illetve Frank Devers igazgatósági tag), nem sokkal később elkezdődött a járműgyár építése az ipari parkban, amelyet 2013-ban adtak át. Itt gyártják jelenleg az Audi Q3-as és a Cupra Terramar modellt is.

A bevétel kérdése nemcsak Budapesten, hanem Győrben is húsba vágó kérdés, Pintér Bence szerint ezek után „diskurzust kell folytatni” arról, hogy a város szempontjából jó döntés volt-e megkötni a szerződést, ami szerinte „rosszul öregedett”. Győr jelenlegi polgármestere azt gondolja ugyanis, hogy ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy a várost „a szolidaritási hozzájárulás képében megjelenő elvonások sokkal jobban sújtják, mint az reális lenne.”

A Nemzetgazdasági Minisztérium szolidaritási adót meghatározó matematikai képlete ugyanis az adónem bevezetése óta nem veszi figyelembe, hogy az iparűzési adó Győrben nem 2 százalék, hanem csak 1,6 százalék. Az állam 2 százalékkal számol, Pintér pikírten fel is idézte Tessely Zoltán, fideszes országgyűlési képviselő mondatát erre vonatkozóan:

„a jogszabály nem feltételezi azt, hogy valaki annyira hülye, hogy neki szüksége van erre a pénzre, de mégis alacsonyabban határozza meg.”

Győr pedig nem tehet mást – ahogy az a szerződésből kiderül. Pintér ráadásul hozzátette azt is, hogy „a mostani, nem éppen rózsás költségvetési helyzetünk kritikussá is válhat”. Arra utalt, hogy a szerződésben arra is kötelezte magát az önkormányzat (2010-ben), hogy ha más önkormányzat adót csökkent és 1,6 százalék alá megy – Kecskeméten, Debrecenben vagy Szegeden, ahol az Audi iparági konkurensei jelen vannak, vagy bárhol, ahol jelen lesznek – akkor Győrnek is tovább kell csökkentenie az iparűzési adót.

Ez a helyzet még nem állt elő, de Győr a mostani városvezetés számításai szerint így is nettó befizetője az államnak, a polgármester szerint „Győr finanszírozza a magyar államot, nem pedig az állam Győrt”. A várostól idén a tavalyi évhez képest 4 milliárddal többet, összesen 15 milliárdot vonnak el.

Reagált az Audi

A Telex megkeresésére reagált az Audi Hungaria kommunikációs vezetője. Lőre Péter
leszögezte, minden járműipari nagyberuházás esetében szokásos, hogy a beruházók, így az Audi is, még a beruházási helyszínnel kapcsolatos döntés meghozatala előtt megállapodnak a tervezett beruházás gazdasági keretfeltételeiről az adott célország állami szerveivel és az önkormányzatokkal.

„Magyarország 15 évvel ezelőtt több potenciális beruházási helyszínnel állt versenyben egy Audi járműgyár megépítéséért, melynek beruházási volumene 1 milliárd euró volt és melyhez több ezer új munkahely létesítése kapcsolódott”

– hangsúlyozta a vállalati kommunikáció és kormánykapcsolatok vezetője. Győr pedig „közszolgálati infrastruktúra-építést, energia- és kommunális szolgáltatásokat, oktatás terén való együttműködést és adózási keretfeltételeket biztosított”.

Lőre Péter szerint a járműgyári beruházásnak köszönhetően az Audi Hungariánál az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt a termelési volumen, a foglalkoztatottság és ezáltal a vállalat gazdasági teljesítménye is. Ezzel párhuzamosan az Audi jelentős mértékben hozzájárult az ország GDP-je és az exportvolumene növekedéséhez. „A beruházás Győrben további beszállítók letelepedését vonta maga után, elősegítette a közúthálózat fejlesztését, és hozzájárult Győr adóbevételeinek jelentős növekedéséhez.”

A közgyűlés pénteki ülésén nem volt jelen Borkai Zsolt, akit a múlt nyári választáskor polgármesternek nem, de képviselőnek megválasztottak a győriek; a témához ezért nem is szólhatott hozzá.