A győri Audi Hungariánál 1998-ban indult a járműgyártás, addig – az 1994-es gyárnyitástól – motorokat készítettek a gyárban. Utólag már nyugodtan kimondható, hogy a német autókonszernen belül a lottóötöst nyerték meg a magyarok az Audi TT Coupéval. A modellt huszonöt éven át kizárólag Győrben készítették, összesen 662 ezer TT Coupét és TT Roadstert adtak el a világon. A modell gyártását 2023. november 13-án fejezték be, de számos történet ott maradt a gyárban, ezeket bányásztuk elő.
Az 1995-ös frankfurti autókiállításon szinte az összes világcég megmutatta magát, a szeptember 14. és 24. között tartott seregszemlén bemutatkozott a BMW 5-ös, az Opel Corsa, a Peugeot 406-os, a Renault Megane és a Seat Cordoba is. De a nagyrészt szakmai közönség mégsem ezek előtt időzött a leghosszabban, hanem az egyik koncepcióautónál.
Az Audi akkor már egy éve dolgozott a TT Designon, a végeredmény, egy Coupé, pedig showcarként akkora sikert aratott, hogy nem volt kérdés a sorozatgyártása. Ingolstadtban rendelkezésre álltak a gyártáshoz szükséges erőforrások a présüzemben, a karosszériagyárban és a lakkozóüzemben, de nem volt kapacitásuk a szereldében. Ekkor merült fel, hogy az autó két telephelyen készüljön: a karosszéria Ingolstadtban, a szereldei munka pedig valahol máshol. De hol?
Sorba álltak a lehetőségért
Több helyszín versengett a lehetőségért. Itt, Magyarországon Győr, de más hazai városok is szívesen fogadták volna az Audi TT-t. Többtucatnyi szempontot vizsgált meg a német anyavállalat, a végén a grazi Steyr Puch üzemmel maradt versenyben Győr. A magyar gyár mellett szólt, hogy a motorgyártásban már voltak tapasztalataik, a járműgyártási tapasztalatot viszont elmondhatták magukról az osztrákok is (a Mercedesnek, illetve a Saabnak készítettek autót), ráadásul az Audi TT fejlesztése szintén a Steyr Puchnál zajlott. Mégis Győr lett a befutó.
A vállalatnál évtizedek óta dolgozó munkatársakkal beszéltünk, olyanokkal, akik ott voltak már a hőskorszakban is. A motorgyártás 1994-től a Rába Vagon- és Gépgyártól vásárolt, úgynevezett „100 ezres csarnokban” zajlott, a név az épület nagyságára utal. A csarnoknak akkor még csak a töredékét foglalta el a motorgyártó sor, annak egy hátsó részében viszont mozgolódás kezdődött 1996 környékén.
Mindenki találgatta, mi készül Győrben, de nem juthatott ki információ arról, hogy elindul az autógyártás, ráadásul az Audi TT-vel. Jellemző történetet mesélt el a Telexnek az egyik illetékes: az Audi a nyitásig szerette volna megörökíteni a beruházás lépéseit, ezért többször is profi fotóst rendelt a helyszínre. Boros Jenő, a Népszabadság fotósa készítette a képeket a német konszern megbízásából, de még mielőtt elhagyta volna a gyár területét, minden alkalommal le kellett adnia a tekercseket, csak azután távozhatott.
Idővel persze már nem volt titok a gyáron belül, hogy mi történik, az Audi Hungaria pedig válogathatott a jelentkezők közül. A motorsorról ugyanis sokan szívesen váltottak az autógyártásra, és fel is vehettek embereket a kinti munkaerőpiacról, nehogy kiürüljön a motorgyár. „A négyhengeres motorok után akkor már hathengereseket is gyártottunk, de amikor megtudtuk, hogy autógyártásunk is lesz, felfogtuk mi is és a győriek is, hogy nem egy kicsi gyár leszünk az Audi konszernen belül, hanem akár meghatározó vállalattá is válhatunk a márka nemzetközi termelési hálózatában” – mondta egy tapasztalt audis.
„Standort bestätigt für Győr”
Ez a mondat, amelyet úgy fordíthatunk, hogy „a gyártás helyszínéül Győrt megerősítették”, meghatározta Les Zoltán életét és szakmai előmenetelét, ő jelenleg is az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatósági tagja. A pécsi származású szakember huszonhat évesen, fiatal mérnökként a TT miatt választotta a győri gyárat munkahelyéül.
„Naponta három, speciálisan kialakított vonat érkezett Ingolstadtból, lakkozott karosszériákat szállítva, három nap múlva pedig indult is vissza Győrből már a kész autókkal” – emlékezett a kezdetekre Les Zoltán. A munkamegosztás ugyanis az volt Ingolstadttal, hogy ők gyártják le a lakkozott karosszériákat, amelyeket aztán Győrben, a magyar szakemberek csúcsminőségben összeszerelnek és kiszállítják a vásárlókhoz. A TT-ről az autógyártáshoz értők úgy tartják, iskolapéldája annak, amikor a dizájnerek nagyot álmodnak úgy, hogy a komplex formából adódó, kihívásokkal teli gyakorlati kivitelezés – azaz a gyártás – nem szerepel a prioritások között.
„Ennek az autónak számos olyan része van, ahol az összeszerelésnél könnyű hibázni. Akkor még nem rendelkeztünk gépjármű-összeszerelési tapasztalattal, de a képzési koncepciónknak és a munkatársaink kompetenciájának köszönhetően viszonylag gyorsan túl voltunk a gyermekbetegségeken. Kezdő autógyártóként meg kellett tanulnunk az alázatosságot, és nem egyszer a rátermettségünkkel tudtuk az adott körülmények között kihozni a lehetőségekből a maximumot” – mondta Les Zoltán.
Egy Audi TT átfutási ideje a gyárban körülbelül 70 óra volt, amibe beleszámított a központi karosszériatárolóban eltöltött idő is. Ezt leszámítva körülbelül 36 óra alatt készült el – összesen 1750 csavarozási pont teljesítésével – egy autó. Az Audi TT alapmodellben található elektromos vezetékek hossza mintegy 1,75 kilométer, tömegük közel 18 kilogramm.
Vitték, mint a cukrot
Eredetileg műszakonként ötven autóra készültek Győrben, de volt olyan időszak, amikor 105-öt gyártottak. Éves szinten is elképesztő számokat hozott a TT: a tervezett 30 ezer helyett, 75 ezret értékesítettek a világban. A legtöbb győri autót Németországban vásárolták meg, de nagyon sokat szállítottak az angol megrendelőknek is.
„Magunk között beszéltük, hogyhogy nem süllyed el a brit sziget a sok TT súlyától?”
– idézik fel a kétezres évek elejét a győri audisok. Megválaszolni ugyanakkor máig nem tudják, hogy annyi eső mellett miért a nyitott tetejű változatból (TT Roadster) rendeltek olyan sokat az angolok.
A megrendelők kilétét az Audi is bizalmasan kezeli, de mi úgy tudjuk, győri TT-t vásárolt Elton John, és Katalin hercegnének is szállítottak egy példányt az ikonikus autóból. A brit énekes még emlékezetesebbé tette a rendelését, ugyanis Barbie-rózsaszínben kérte a magáét. Maradva még a világhírességeknél, akik tudomásunk szerint győri TT-vel járnak vagy jártak: Sienna Miller és Jessica Biel is TT-t választott, utóbbi ráadásul az első generációs Roadster-változatból kért. Győri Audi Q3-assal jár információnk szerint Jenna Ortega és Channing Tatum is.
Annyit a gyáron belül is megerősíthettek számunkra, hogy valóban rendeltek autókat extra színekben, és volt köztük Barbie-rózsaszín. Volt más is: az egyik megrendelő Milka-lilát kért, és akadt olyan is, aki Lamborghini-sárgát szeretett volna. Korábban olvashattunk arról, hogy Kínában nagyon mentek az erikaviolett, a lime-zöld és a wodokék TT RS-modellek. És hogy még tanuljunk új színeket, a megrendelések között volt Tőr-ezüst, Harmat-ezüst és Piton-sárga szín is.
Ehhez az kellett, hogy az Audi ennél a modelljénél vezette be először a „Krawattenfarbe”-t, azaz a nyakkendőszínt. Ez azt jelentette, hogy a vevő a standard színek mellett kérhetett extrát és individuális árnyalatot is, akár olyat is, amilyen a nyakkendője színtónusa. Mindet kikeverték neki.
A gyártási statisztikákból kiderül azért, hogy az óvatos vevőkből volt több, 2022-ben a leggyakrabban rendelt színek az alábbiak voltak: mítoszfekete (2133 autó), gleccserfehér (1570), Daytona-szürke (1231), Kronosz-szürke (1018), tangóvörös (814).
A Főnix-művelet
Az Audi 2006. április 6-án mutatta meg a piacnak a második generációs TT-t: a vázszerkezet eleje alumíniumból készült, a hátulja acélból, annak érdekében, hogy közel egyenletes legyen a súlyeloszlás.
Először két motorvariáció volt választható, mindkettő 1,8 literes négyhengeres ötszelepes turbó motor volt, 180 és 225 lóerővel. Később érkezett a hathengeres 3,2 literes motor, 250 lóerővel, majd még később a 2 literes változatok. Ez utóbbi eleinte TFSI-ként, később TSI néven volt ismert, alapjai a Le Mans-ban győztes R8 versenyautóból származnak. A harmadik generáció az Audi Allroad Shooting Brake koncepcióautón alapult, amelyet a 2014-es Detroit Motor Show-n mutattak be. A szériamodell ugyanezen évben, a Genfi Motor Show-n debütált, ez a generáció volt 2023-ig gyártásban.
Pályafutása alatt egyszer került veszélybe a TT: az autó menetstabilizációjával gondok adódtak, több esetről beszámolt a német sajtó, az ügyet vizsgálni kellett. Kiderült, hogy egy átlagvezető kezéből nagy sebességnél valóban kicsúszhat az irányítás – márpedig ezt az autót sebességre tervezték. A vizsgálatok kiderítették, hogy Győrnek semmi köze a problémához, és bizonyos változtatásokkal a vezethetőség és a stabilitás javulhat. A Főnix-műveletből (merthogy a villámgyors korrekciónak nevet is adtak Ingolstadtban) nem maradhatott ki Győr.
„Az autók átalakítását a gyáron belül, győri szakemberekkel hajtottuk végre, a cél a koncepció ellenőrzése és igazolása volt. Miután az átalakítás stabilnak minősült, a továbbiakat áttehettük a szervizhálózatba. Egy könnyűszerkezetes sátorcsarnokot húztunk fel a gyár területén, oda hozták vissza a TT Coupékat. Később aztán a szakszervizekbe helyezték át a feladatot, mi pedig az átalakított, hibátlan szériát gyárthattuk tovább” – tette hozzá Les Zoltán.
Hungarikumnak mondják
A sokáig Győrben regnáló Audi-elnök-igazgató, Thomas Faustmann, a paprikával és az unikummal együtt emlegette a TT-t, de nem ő volt az első, aki hungarikumnak nevezte a modellt. Hogy ki? A Medgyessy-kormány volt gazdasági és közlekedési minisztere, Csillag István. Tőle ered a kifejezés, ami aztán annyira megtetszett Faustmann-nak, hogy mindenhol, ahol csak tehette, így említette a győri gyár „édesgyermekét”. Azóta sok autót gyártottak már Győrben, tűpontosan is tudjuk mondani:
1998 nyara óta 2025. május 5-e között 2 332 377 darabot.
A legkedveltebb modell a most is gyártott Audi Q3, amelyből épp most, 2025. május 16-án gyártották le az egymilliomodik darabot. Ezt a TT követi, és persze ott van élbolyban az Audi A3.
A modell Győrre, illetve a gyárra gyakorolt jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, akivel csak beszéltünk az Audiban, mind azt állítja: a TT-nek köszönhető, hogy 2013-ban teljes vertikumú (présüzem, karosszéria, lakkozó, szerelde) járműgyár épülhetett fel az Audi Hungariánál.
Amikor elkezdődött a TT gyártása, a 30 ezres éves darabszám álomszerű terv volt, most évente közel 200 ezer autó gördül le a győri gyártósorról – és mindent itt csinálnak, a lemezek préselését, a karosszéria gyártását, fényezését és a szereldei munkát, nem kell tehát a beérkező vonatokra várni, amelyek hozzák a karosszériaelemeket.
„Ilyen autónk valószínűleg több nem lesz Győrben. Gyártottunk és gyártunk sok más modellt, de a szakma nem véletlenül tartja úgy, hogy egy autómárkának harmincévente van akkora dobása, mint amilyen az Audinak a TT volt. Ez a dobás nekünk jutott” – mondta Les Zoltán.
A Legendás 99
A TT 25 éve alatt számos különkiadás látott még napvilágot. Ilyen volt a csupán 99 példányban kiadott Audi TT Quantum Gray Edition, amelyet csakis online felületen lehetett megvásárolni 2019-ben. A márkakereskedések lehetőséget kínáltak arra, hogy a vevő virtuálisan és kötelezettségek nélkül, egy VR-szemüvegen keresztül megtekintse az autót. A vásárlók az általuk kért helyszínen vehették át autójukat az általuk meghatározott időpontban, az általuk megálmodott rendszámtáblával.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
