A kormány hallgat az aszályvédelmi operatív törzsre, pénzt ad az aszály elleni küzdelemre

A kormány 4,7 milliárd forintot szán a költségvetésből az aszály elleni küzdelemre, mert egyetért a nemrégiben alakult aszályvédelmi operatív törzzsel, hogy „a mezőgazdaságot érintő, növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány kezelése és kártételeinek csökkentése érdekében állami beavatkozások szükségesek”. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint ebből a pénzből kell Nagy István agrárminiszternek és Lantos Csaba energiaügyi miniszternek növelnie a vízkészletet a csatornákban, tározókban, holtágakban.

A Homohátság vízügyi fejlesztéseit viszont kizárólag uniós forrásból állja a kormány, így a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlását, a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavítását, a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítását, a Dong-ér és Körös-ér vízpótlását, a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlását és a Dunamenti-síkság vízpótlását.

2022-ben különösen súlyos aszály sújtotta Magyarországot, azon belül is főleg az Alföldet. Ez minden eddiginél komolyabb konteókhoz vezetett a jégkármérséklő rendszerrel kapcsolatban, aminek persze valójában semmi köze nem volt a súlyos aszályhoz.

A probléma viszont nagyon is valóságos volt, ezért a Telexen cikksorozatban mutattuk be az aszály hatásait, illetve az alkalmazkodási, megelőzési lehetőségeket is. 2023-ban aztán meglepő módon enyhébb évünk volt, tavaly viszont a hetek óta tartó hőség miatt megint komolyabb volt az aszály. Ez viszont teljesen normális, hiszen az éghajlatváltozás nem azt jelenti, hogy minden évben egyre melegebb van, és egyre erősebb az aszály is – természetes az évek közötti változékonyság.