Felfüggesztett börtönt kapott a pécsi önkormányzati cég egykori vezetője, aki színlelt szerződést kötött a fideszes városvezetés alatt

Hűtlen kezelés (és ehhez kapcsolódóan magánokirat-hamisítás) miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte Magyar Attilát, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő egykori gazdasági igazgatóját a Pécsi Járásbíróság. Az ítélet végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az ügy másodrendű vádlottja bűnsegédként 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, és az elsőfokú, nem jogerős ítélet a gazdasági és közügyek gyakorlásától is eltiltotta mindkét vádlottat.

Az ügy megértéséhez érdemes tudni, hogy a 2019-es önkormányzati választások után Pécsnek ellenzéki városvezetése lett. A Fidesz tíz év után, rengeteg botránytól övezve, valamint csődközeli helyzetben bukta el a várost. Az új polgármester, Péterffy Attila már a kampányban is az önkormányzati cégek, intézmények átvilágítását ígérte, ez a hivatalba lépését követően el is kezdődött. Ennek következményeként a polgármester szerint takarékosabb lett a cégek gazdálkodása, önkormányzati vagyont szereztek vissza és több tucat feljelentés született. A feltárt ügyek követésére egy külön oldalt is létrehoztak. Kéttucatnyi feljelentésből azonban csak kevés jutott el ügyészségi vádemelésig, a polgármester többször hangot is adott elégedetlenségének. Több esetben pótmagánvádas bírósági eljárások indultak (ezekben a károsult cég, intézmény jogászai képviselik a vádat), de ebben, vagyis a Zsolnay Shop ügyében az ügyészség is úgy látta, hogy vádat kell emelni.

A vád szerint a Zsolnay Örökségkezelő (ZSÖK) volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolt le egy olyan tevékenységért, amit a másodrendű vádlott valójában nem végzett el és ezzel nettó 13,7 millió forinttal károsították meg az önkormányzati céget.

Az első tárgyalási napon, még 2023-ban több mint három órás vallomása során a volt gazdasági igazgató elmondta, hogy a Zsolnay-bolt ügye összefüggött az önkormányzati Zsolnay Örökségkezelő és a Zsolnay Porcelángyártó Manufaktúra vitájával, valamint a fideszes városvezetés elvárásaival. Az egykori cégvezető szerint azért kellett külső vállalkozót bevonni a bolt üzemeltetésbe, mert a gyár profitgaranciát kért a termékeik bizományosi értékesítéséhez, és a ZSÖK ezt szerette volna egy harmadik szereplőre áthárítani. A másodrendű vádlott végig tagadta a bűnösségét, állítva, hogy őt keresték meg, és sokat tett a Zsolnay-negyedért, és a Zsolnay-bolt sikeréért.

A vád szerint egyértelmű, a felek úgy kötöttek még 2018-ban együttműködési megállapodást, hogy az első pillanattól tudták, tényleges tevékenységet a cég nem fog végezni. Az ügyészség álláspontja szerint a felelős vezetőnek azt kellett volna kommunikálni a tulajdonos önkormányzat felé, hogy ne kössék meg az előnytelen szerződést, illetve azt adják neki írásbeli utasításba. A szakmai felügyeleti díj valójában fiktív tevékenység volt, és bár lehet, hogy a másodrendű vádlott szervezett programokat, de azok nem voltak a bérlő kompetenciájában. Erre a feladatra kifejezett egysége van a ZSÖK-nek. Érdekesség, hogy minden tanú, akinek a másodrendű vádlott szakmai felügyeletét el kellett volna látnia, egybehangzóan azt állította, hogy semmilyen szakmai felügyeletről nem volt szó, és nem is tudtak róla. Viszont volt, aki konfliktusokról számolt be. Ezt felügyeletet már csak azért is nehezen végezhette egy külsős szereplő, mert a bolt munkatársai mindvégig a ZSÖK alkalmazásában voltak.

A védelem azzal próbálta menteni a vádlottakat, hogy sem a szándékosságot, sem a rosszhiszeműséget nem sikerült bizonyítani, sőt Magyar Attila kifejezetten a ZSÖK számára előnyös szerződés megkötésére törekedett. A programok kapcsán pedig előadták, hogy a Zsolnay Shopban helyet kapó ékszerboltos azért szervezett például a koronázási ékszerek másolatával kiállítást, hogy több vásárló legyen a boltban. Igaz, hogy nem lett, de legközelebb lehetett volna – szólt az érvelés.

A bíróság most megállapította, hogy szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák nem feleltek meg a szerződésnek. A tulajdonos önkormányzat jóváhagyása is hiányzott a szerződéshez, de az egyéb felelős vezetők is arról nyilatkoztak, hogy nem ismerték a kérdéses szerződés részleteit. A meghallgatott tanúk többsége szerint a várható forgalmat és nyereséget is jócskán felülbecsülték, igaz ezzel ellentétes tanúvallomás is volt. A bíróság szerint több pontatlanság, rossz hivatkozás és hibás matematikai képlet is volt a dokumentumban, ráadásul a szöveg és a szerződés szándéka nem volt összhangban a profitszámítás képletével. Ezt mondta a felkért igazságügyi szakértő is, aki szerint sok anomália volt a szerződésben. A szakmai felügyeleti díjról szóló számlákat a másodrendű vádlott végig szabálytalanul állította ki, ezeket a cég addig fizette míg Magyar volt a felelős vezető. A cégvezetés cseréje és az önkormányzati átvilágítások után a szerződést végül felmondta az új ügyvezető. A valótlan tartalmú számlák befogadásával Magyar Attila összesen 10 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Zsolnay Örökségkezelőnek. A bíróság szerint az elsőrendű vádlottnak tisztában kellett lennie – végzettsége és beosztása okán –, hogy miről szól a szerződés. Az ítélethirdetés végén mindkét vádlott teljes körű fellebbezést jelentett be, az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.

Javítás: A cikk első verzióban azt írtuk, hogy csalás miatt ítélték el a volt gazdasági vezetőt, de a bíróság megváltoztatta a bűncselekmény minősítését, és gazdasági csalás helyett hűtlen kezelésben (és ehhez kapcsolódóan magánokirat-hamisításban) mondta ki bűnösnek a volt gazdasági vezetőt.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.