Feltehetően több millió forint is lehet az a természetvédelmi kár, ami Budaörsön egy Natura 2000-es és helyileg védett terület tőszomszédságában történt, immár harmadszorra. A területen rendkívül értékes és különleges növény- és állatfajok élnek, ennek ellenére mégsem védett. Sőt, beépítésre szántként van nyilvántartva, de a tulajdonosai pont a védett értékek miatt évek óta nem tudják elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését.
Egy budaörsi civil természetvédőtől megdöbbentő felvételeket kaptunk egy természeti értékekben bővelkedő területről, amit nagyon úgy tűnik, hogy valakik valamilyen vegyszerrel, feltehetően nagy mennyiségű gyomirtóval locsoltak le – ismét. A képeken az áprilisi, májusi nagy mennyiségű csapadék ellenére nem harsogó zöld a növényzet, hanem hatalmas foltokban elsárgult, megégett, kiszáradt. Kiégett a gyep, megperzselődtek a rajta lévő növények, bokrok és a fák.
Akár több millió forint is lehet a természetvédelmi kár
Olvasónk, aki helyi lokálpatriótaként régóta követi a környék életét, a képeket Budaörs Kamaraerdő felőli részén, a Szajkó utca melletti területen készítette, ami közvetlenül határos az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó, és hazai védettséget is élvező Tétényi-fennsíkkal. Annak ökológiai szempontból a szerves része, de az elmúlt évtizedek természetvédelmi és településszerkezeti szabályozási hibái miatt nem áll védettség alatt sem országos, sem pedig helyi szinten.
Annak ellenére, hogy védett növények tömegei találhatók meg rajta, többezres nagyságrendben nő ott például a tavaszi hérics, az árlevelű len, a selymes peremizs és a selymes boglárka – csak ezek megkárosításából kijöhet egy több százezer forintos büntetés, ugyanis e növények természetvédelmi értéke szálanként ötezer forint. De nagy egyedszámban nő ott több orchideafaj is, például a vitézvirág, a sömörös kosbor, az agárkosbor, ezek természetvédelmi értéke 10 ezer forint szálanként. De még náluk is értékesebb, a poloskaszagú kosbor: egyetlen példányának megkárosítása 50 ezer forint kárt okoz.
Hasonlóan értékes a piros kígyószisz, ami nagyon különleges adottsága a területnek, ugyanis a Budai-hegységben nagyon ritkának számít, reliktum faj, vagyis korábbi földtörténeti korokból maradt fenn, mára csak szigetszerű foltokban található meg, főként az Északi-középhegységben. De még lehet fokozni ezt is, ugyanis a területen van adat a fokozottan védett homoki kikerics előfordulásáról is, aminek egyetlen szála 100 ezer forintos értéket képvisel.
A területnek azonban nemcsak a flórája, hanem a faunája is bővelkedik fokozottan védett fajokban, bizonyítottan megtalálható ugyanis ott a füstös ősziaraszoló nevű lepkefaj és a ragadozó életmódú, se nem lepke, se nem szitakötő, de mindkettőre hasonlító keleti rablópille – mindkét faj természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint.
Ebből is látható, hogy ez a lakott területek közé beékelődött zöldfelület bőven megérdemelte volna azt a védettséget, amit a Tétényi-fennsík többi része kapott annak okán, hogy ilyen viszonylag nagy kiterjedésű, sok részében még kevéssé bolygatott, viszonylag egybefüggő élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. (A fennsík természeti értékeiről és annak élőhely-revitalizációjáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
Már legalább harminc éve tudják, hogy értékes a terület
A Budai-hegység déli előterében lévő fennsík összesen 1165 hektáron (Biatorbágy, Diósd, Érd, Sóskút, Törökbálint, és Budapest XXII. kerületében) az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozik. A hazai védettség kisebb területre terjed ki: a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz (DINPI) tartozó Tétényi-fennsík természetvédelmi terület 148 hektáros, míg a Fővárosi Önkormányzat védelme alatt álló terület pedig 130 hektár. A budaörsi Szajkó utca pedig pont a fővárosi védettség határán, a Budapest közigazgatási határát jelző vonal túloldalán található.
Még a rendszerváltás előtt volt szó róla, hogy a budaörsi önkormányzat helyi védett területté nyilvánítsa, de ez nem történt meg. Legalább 30 éve a helyi építési szabályzat szerint beépíthető terület, holott már akkor tudott volt, hogy természetvédelmi szempontból mennyire értékes.
A legnagyobb problémát ez okozza, ugyanis a terület 2021 decembere óta egy olyan tulajdonosi kör birtokában van, amelyik az engedélyek birtokában régóta tervezi, hogy oda lakóparkot építsen, azonban ezt rendszerint megakadályozza az, hogy a munkálatokat éppen az ott élő védett és fokozottan védett fajok miatt nem kezdhetik meg.
Az ügyre rálátó forrásaink szerint a mostani feltehetően gyomirtózáshoz vezető történet 2022 tavaszán kezdődött, amikor a közigazgatási határon belül szolgálatot teljesítő Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őrei észlelték, hogy a határ túloldalán lévő zöld nyúlványban cserjeirtás zajlik, és emiatt szóltak a szakmai felelős Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak. Ők megkeresték a cserjeirtást végző cég tulajdonosát, és jegyzőkönyvben átadták neki a területre vonatkozó természetvédelmi adatokat. A jegyzőkönyvben benne volt, hogy ha a területen földmunkákat akarnak végezni, akkor azt a védett fajok védelme érdekében engedélyeztetniük kell a Pest Vármegyei Kormányhivatallal. A munkálatok ezután egy évre leálltak.
2023 júniusában azonban munkagépekkel vonultak fel a területre, amiről a nemzeti park a helyi lokálpatriótáktól kapott bejelentéséből értesült. Elmondásuk szerint a DINPI természetvédelmi őrei a budaörsi rendőrséggel közreműködve sikeresen leállították a munkálatokat, ugyanis a cégnek nem állt rendelkezésére a kormányhivatal természetvédelmi hatósági engedélye. A DINPI ezután felmérte a területet, és megállapította, hogy az okozott kár mértéke milliós nagyságrendű, ezért rendőrségi feljelentést tett a budaörsi rendőrkapitányságon.
Először 2023 őszén juttattak ki vegyszert, feltehetően gyomirtót a területre, ekkor a DINPI ismét jelentős kárt állapított meg a felmérés során, az erről szóló jegyzőkönyvet pedig becsatolták az előző feljelentésükhöz.
A rendőrség nyomozást indított, amit helyi forrásaink szerint pár hónap múlva ismeretlen elkövetőre hivatkozva megpróbált lezárni. Egy beérkezett panasz miatt ugyanakkor az ügyészség az eljárás megismétlésére szólította fel a rendőrséget, ez pedig azóta is tart, tehát majdnem két éve.
Ezzel párhuzamosan zajlott egy másik eljárás is, a Pest Vármegyei Kormányhivatal azt tanácsolta a beruházóknak, hogy annak érdekében, hogy elkezdhessék az építkezést, kérjenek szakhatósági engedélyt a védett növények áttelepítésére a Tétényi-fennsík védett részére. Ezt azonban a Fővárosi Önkormányzat nem engedte meg arra hivatkozva, hogy a védett területen való földmunka kárt tehet az élőhelyben. Ezután egy újabb körben a kormányhivatalnál ismét kérték az áttelepítést, immár törökbálinti és budaörsi helyszínekre, ezek eredményéről egyelőre nincs információnk. Egyébként a védett növények áttelepítése sem túl biztonságos, azt a tapasztalatok szerint sok példány nem éli túl.
Így jutottunk el idén áprilisig, amikor tudomásunk szerint a beruházási terület legalább ötödére, 1,7 hektárra ismét kijuttattak valamilyen vegyszert, ami feltehetően gyomirtó lehetett. Azt, hogy pontosan milyen szert vetettek be, egyelőre nagyon nehéz megmondani, ehhez laboratóriumi vizsgálatok kellenének.
Az viszont biztos, hogy védett növények ezreinek elszáradt és megégett maradványai találhatók a területen. Az általunk megkérdezett szakértő azt mondta, határozottan kijelenthető, hogy a növények nem kiszáradás miatt pusztultak el. A mostani időjárásnak köszönhetően lehullott csapadék mennyisége ugyanis elegendő lett volna ahhoz, hogy a növények magukhoz térjenek, de kiégve fekszenek a földön, miközben a terület más részei, ahová nem jutott vegyszer, harsogóan zöldek. Ráadásul a vegyszer miatt egyes fák is megperzselődtek, például a fenti képen lévő tölgyek is, a különbséget a mögöttük épen maradt hatalmas lombú fa mutatja.
Forrásaink szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park szakemberei május elején kivonultak a helyszínre, folyik a károk felmérése és számszerűsítése: eddig több ezer elpusztult védett növényt találtak, a természetvédelmi kár akár a több millió forintot is elérheti.
A 2023-as természetkárosítás miatt büntetőeljárás folyik
Május 7-én megkerestük a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy megtudjuk, hol tart a helyszíni vizsgálat, jelezték-e már a természetkárosítást a rendőrségnek és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. De azt is szerettük volna megtudni, hogy a 2023-as kétszeres feljelentés ügye hogyan áll most, valamint azt is, hogy hogyan kívánják megőrizni a területen a védett természeti értékeket. Mivel majdnem három hétig nem kaptunk választ kérdéseinkre, május 26-án, hétfőn ismét érdeklődtünk a DINPI-nél, hogy lezárult-e már a vizsgálatuk, mit állapítottak meg, és tettek-e feljelentést, de egyelőre erre a megkeresésünkre sem reagáltak.
A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságot arról kérdeztük, hogy értesültek-e már a károkozásról, indítottak-e vizsgálatot, és ha igen, mit állapítottak meg. Azt is megkérdeztük, hogy a 2023-as feljelentések ügyében hol tart a vizsgálat. Május 9-én kelt válaszukban azt írták, hogy „a korábbi eset kapcsán a Budaörsi Rendőrkapitányságon természetkárosítás miatt a büntetőeljárás folyamatban van, melynek részleteiről nem áll módunkban tájékoztatást adni. Tájékoztatjuk továbbá, hogy idén a DINPI-től bejelentés, illetve feljelentés nem érkezett.” Május 27-én ismét megkerestük a rendőrséget, hogy történt-e azóta bármi fejlemény, de eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A budaörsi önkormányzatot is megkérdeztük, hogy értesültek-e már a feltételezett természetkárosításról. Az önkormányzat válaszában Vágó Csaba kabinetvezető azt írta, hogy május 9-én kimentek a Szajkó utca melletti területre helyszíni bejárásra, ahol
„a tapasztalatok alapján valóban gyomirtószerrel történhetett kezelés, hozzávetőlegesen 1,7 hektár nagyságú területen. Az önkormányzat a körülmények tisztázása érdekében hivatalosan bekérte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság helyszíni bejárásának jegyzőkönyvét, hiszen számunkra sem ismeretes még a vizsgálat eredménye.”
Kérdésünkre, hogy milyen státuszban van most ez a terület, az önkormányzat azt válaszolta, hogy a telkek lakóövezeti besorolásban vannak, a tulajdonosok oda 76 épületet terveznek, épületenként két-öt lakással. Arra a kérdésünkre, hogy ki a tulajdonosa ennek a területnek, azt felelték, hogy a Szajkó utcai beépítetlen területen bonyolult tulajdonosi viszonyok vannak, a területen nagyjából 10 hektárnyi terület lehet ugyanazon tulajdonosi kör birtokában, az önkormányzatnak azonban nincsenek naprakész információi erről.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint az építkezés nem kezdődött meg, mert ahhoz a közművek nem állnak rendelkezésre. „A telkek egy olyan fennsíkon helyezkednek el, ahová az ivóvíz bevezetése komoly műszaki és engedélyezési kérdéseket érint. Ez idáig a tulajdonosok nem jelentkeztek hivatalunknál a közművesítés megoldására vonatkozó tervekkel, ugyanakkor a területen jelenleg is hatályos változtatási tilalom van érvényben.”
De Vágó Csaba kabinetvezető szerint bármilyen munkavégzés előtt a tulajdonosi körnek gondoskodnia kellene a védett növényegyedek áttelepítéséről. A budaörsi önkormányzatnak közvetett módon tudomása van arról, hogy a terület tulajdonosai kértek ilyen engedélyeket e területek egy részére a Pest Vármegyei Kormányhivataltól, de nem mindre kapták meg. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy a természetkárosítással érintett területre kértek és kaptak-e engedélyeket, mivel az önkormányzat nem minden esetben értesül erről hivatalosan.
A budaörsi önkormányzat arra a kérdésünkre, hogyan kívánják megőrizni a területen a védett természeti értékeket, a többezres egyedszámú védett növény- és állatvilágot, azt válaszolta, hogy
„továbbiakban is minden hatáskörünkben elérhető eszközzel közreműködünk a vizsgálatban, elkötelezettek vagyunk a helyi védett természeti értékek megőrzéséért, együttműködünk a DINPI-vel és a természetvédelmi hatósággal”.
Kérdéseket küldtünk a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak is, hátha már ők is tudnak a feltételezett idei természetkárosításról, de erre a kérdésünkre nem válaszoltak, csak a 2023-as ügyre reagáltak május 12-i válaszukban. E szerint „a kormányhivatal a korábban megkezdett építési és tereprendezési munkálatokat már leállította, illetve előírta többek között, hogy a természetvédelmi értékek védelme értelmében minden egyéb tárgyi területen tervezett tevékenység végzését, azok megkezdése előtt 15 nappal egyeztetni kell a DINPI-vel”.
Szerettük volna még megtudni, hogy a mostani esetben tesznek-e valamit, a kormányhivatal pontosan mekkora területen hány védett növény áttelepítésére adott engedélyt, kinek, mikor és hova, valamint azt is, hogy az áttelepítést kinek kell elvégeznie és mikor, továbbá, hogy lesz-e a munkálatoknak szakmai felügyelete, de hiába írtunk kétszer is, ezekre a kérdésekre még nem válaszoltak.
A bonyolult tulajdonosi viszonyok kibogozása után kiderítettük, hogy az az 1,7 hektár, amelyen a mostani feltételezett természetkárosítás történt, elég valószínű, hogy egy cég, a Kamara Park Házak Kft. tulajdonában van. A cégnek emailben tettük fel kérdéseinket, többek között azt szerettük volna megtudni, hogy valóban az övék-e a terület, tudomásuk van-e a természetkárosításról, a cégüknek van-e köze ahhoz bármilyen módon, ha igen, mi indokolta azt, ki és mikor végezte el. A társaságtól Tárai Dávid ügyvezető igazgató válaszolt május 16-án, aki azt írta, hogy társaságuk rendelkezik ingatlan tulajdonjoggal a Tétényi-fennsík meghatározott részén, ugyanakkor nincs tudomásuk a társaságuk tulajdonában álló területrészt érintő természetkárosításról.
Mint az ügyvezető igazgató közölte, „társaságunk több éve folyamatosan kapcsolatban van a Fővárosi Kormányhivatallal a tulajdonában álló területen fellelhető természeti értékek áttelepítésével kapcsolatban. Sem a Fővárosi Kormányhivatal, sem a Társaságunk képviseletében eljáró környezetvédelmi szakemberek, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem jelezte társaságunk felé, hogy természetkárosítás történt volna a tulajdonunkban álló területen a közelmúltban. Társaságunknak komoly problémát okoz, hogy a magánterület jelenleg nem áll lekerítés alatt, így például rendszeres az illegális szemétlerakás is. Több alkalommal kíséreltük meg kitáblázni, hogy a terület magánterület, biztosítandó, hogy jogosulatlan személyek ne lépjenek be a területre. Minden alkalommal ismeretlen személyek a táblákat megrongálták, a kihelyezett mobilkerítést lebontották”.
