Eladó nélküli okosboltot nyitott Szegeden a Coop, megnéztük, mit tud

Megnyílt Szeged első nonstop okosboltja, amit a magyar tulajdonú élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat, a Coop Szeged Zrt. üzemeltet, a cég a Coop Gazdasági Csoport tagja. Szegeden a belvárosi Szent István téren eddig is működött a Coop tavaly felújított, 150 négyzetméteres élelmiszerüzlete, ezt átalakították olyan módon, hogy már a szokásos nyitvatartási időn kívül, például éjszaka is lehet vásárolni.

A vásárlónak előzetesen regisztrálni kell, azután egy mobiltelefonos alkalmazással és QR-kóddal tud bejutni a boltba, összegyűjti a kívánt termékeket, majd a kód segítségével, bankkártyával kifizeti az árut az önkiszolgáló pénztárnál. Végül a kapott számla beolvastatása vagy QR kód nyitja ki újra az ajtót, és a vevő távozhat. A lehetőséget csak 18 éven felüliek használhatják. Ha valaki megakad a teendőkben, akkor távhívón kérhet segítséget a diszpécsertől. Arcfelismerő rendszert nem alkalmaznak az okosboltban, de kamerákat igen, és a megfigyelést mesterséges intelligencia támogatja, amely jelzi a gyanús mozdulatokat. Így a rendszer vigyáz arra, nehogy valaki elfelejtsen valamit kifizetni, vagy ha mégis, akkor az adatai alapján utólag elkérhessék tőle a pénzt.

A fejlesztéstől és a meghosszabbított nyitvatartástól azt várják, hogy több vevő érkezik anélkül, hogy a bérköltségek nőnének – válaszolta Kelemen János, a Coop Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója a Telex kérdésére. Ismeretei szerint ez az ország első ilyen okosboltja. Az új rendszer néhány tízmillió forintba került, a cég vezetője ennél pontosabban nem közölte az árát. Emellett több milliót kellett költeni az üzlet újfajta berendezéseire, ezek teszik lehetővé, hogy a vásárló személyzet nélkül is bármit megvehessen. Például a zöldség-gyümölcs részlegen mesterséges intelligenciával támogatott mérleg segíti a vásárlást. Az üzemeltetési költségek azonban nem lesznek magasabbak az eddiginél, még annak ellenére sem, hogy diszpécsert és szükség esetén kivonuló szolgálatot is alkalmaznak.

A magyar tulajdonban álló, több mint 30 éve működő Coop Szeged Zrt. Csongrád-Csanád vármegyében 23 településen 41 boltot üzemeltet, és összesen majdnem 500 embert foglalkoztat. Kelemen János szerint a jövő útja a számukra az, hogy a kistelepüléseken, ahol az élelmiszerboltok napi forgalma alacsony, de az üzemeltetési költségek nem kisebbek, újabb okosboltokat alakítanak ki, így a bérköltségek egy része megtakarítható. Az ilyen boltok persze vasárnap is nyitva lehetnek anélkül, hogy az eladók és a pénztárosok ott lennének, ami szintén bérmegtakarítás.

Országszerte újabb okosboltok nyitása várható

A szegedi okosboltot külföldi tapasztalatok és példák alapján hozták létre, a skandináv országokon kívül a cseheknél és a szlovákoknál is működnek hasonló üzletek. Az informatikai háttér azonban teljes egészében magyar fejlesztés – válaszolta Bessenyei Attila, az okosbolt rendszerét kialakító Laurel Kft. ügyvezetője a Telexnek. Az új rendszer kifejlesztése majdnem 300 milliós beruházást igényelt az informatikai vállalkozásnál. A kiadást azért vállaltak, mert a reményeik szerint itthon néhány éven belül százas nagyságrendű okosbolt megnyitásában, illetve a működtetésében vehetnek majd részt.

Ez üzleti kockázatot jelent, de már látható, hogy sokan érdeklődnek az új rendszer iránt.

A fejlesztés során azt is meg kellett oldani, hogy az üzletben a hagyományos módon és az okosbolt módszerével egyaránt lehessen vásárolni a kétféle nyitvatartás alatt. A szintén magyar tulajdonú, 160 alkalmazottal dolgozó családi cég a Laurel Kft. régóta együttműködik a Coop Gazdasági Csoporttal, annak országszerte 1400 településen működő 2100 boltja többségében a Laurel Kft. biztosítja az üzletek kasszarendszereinek a működését, így ezekre a tapasztalatokra is alapozhattak. A szegedi okosbolt megnyitásához sem az informatikai, sem a kereskedelmi cég nem kapott pályázati vagy más állami támogatást.

Nem a kereskedelem okozta az inflációt

A Coop Szeged elnök-vezérigazgatója szerint a dolgozóik munkahelye nincs veszélyben, napközben továbbra is az eladók segítségével lehet vásárolni. A kereskedelemben az egyik legnagyobb költség a munkabér, ha ezt sikerül részben megtakarítani, nagyobb lesz a nyereség – magyarázta a fejlesztés okáról Kelemen János. Az árak azonban az okosboltban is fejtörést okozhatnak.

Az élelmiszereknél az utóbbi időben látható áremelkedést többféle tényező okozta, nem azért következett be, mert csak a boltok emelték az áraikat – válaszolta a Telexnek Kelemen János. Szerinte a hazai infláció a világgazdasági folyamatokkal és a magyar gazdaság teljesítményével egyaránt összefügg. A hazai élelmiszergyártók és a mezőgazdasági termelők is csak a folyamatos áremelésekkel tudnak dolgozni, ezt pedig nem lehet letörni a bolti árrések korlátozásával – mondta Kelemen. Mi évek óta nem emeltünk árat saját hatáskörben, hanem csökkentünk, de a szállítók folyamatosan emelik az árakat – tette hozzá.

Ha az árrések korlátozását hosszú ideig fenntartják, az alkalmas a hazai kereskedelem teljes tönkretételére, és még a nemzetközi kereskedelmet is nagyon megtépázza.

Kelemen szerint a kereskedők belátják, hogy valamit tenni kell, mert a vásárlóikat is érinti az árak emelkedése, de azt kérik a kormányzattól, hogy osszák meg a terheket a gyártókkal és a beszállítókkal. „Erre sajnos nem nagyon látunk példát, miközben a kereskedelmet a jogszabályokkal rendszabályozzák. Remélem, a kormányzat tisztában van a helyzettel, és nem az a cél, hogy komoly károkat okozzanak a kereskedelemnek.”

Az eddigi rendelkezések alapján május végéig érvényes az árrésstop, Kelemen azt mondta, addig kibírják valahogy, de ha aztán még tovább tartana, az a jövedelmezőséget nagyon komolyan veszélyeztetné.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség már korábban jelezte, hogy az árrésstop visszafordíthatatlan károkat okozhat a kiskereskedelemben, és kérik annak kivezetését.