Visszavonta a Belügyminisztérium annak az ortopéd orvosnak a kinevezését, aki a saját magánrendelését reklámozta
Visszavonták Bálint Lehel, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédiai Tagozat tagjának kinevezését, miután áprilisban az új csípő- és térdprotézisműtéteknél használatos protokoll véleményezésében részt vevő orvos azt írta ki Facebook-oldalára, hogy azok a túlsúlyos betegek, akik az új protokoll miatt nem tudnak az állami ellátásban műtétre menni, nyugodtan fordulhatnak hozzá a magánrendelésén.
A Belügyminisztérium most kérdésünkre azt írta: „Ahogyan korábban elmondtuk – minden olyan esetnek, amikor valaki a magyar betegek megtévesztésével próbál anyagi haszonra szert tenni, meglesznek a következményei. Ennek megfelelően
2025. május 15-én Dr. Bálint Lehel kinevezése visszavonásra került, egyben megtörtént az intézkedés az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédiai Tagozatából történő visszahívásáról is.”
Miután a témát felkapta a sajtó, Bálint Lehel törölte posztját, ezt a Telexnek áprilisban azzal indokolta: korábbi Facebook-posztjában azoknak a pácienseknek ajánlott segítséget és konzultációs lehetőséget, akiket átmenetileg vagy véglegesen nem műtenek meg. Állítása szerint itt egészen pontosan arra gondolt, hogy a konzultáció során megbeszélhetik azokat az alternatív kezelési módokat (gyógyszeres, injekciós, nem műtéti, pl gyógytorna stb.), melyek műtét elvégzése nélkül is enyhítik a betegek panaszait.
„A posztban nincs szó műtéti ellátás felajánlásáról, ez csupán a félremagyarázásokból, spekulációból eredő következtetés” – fogalmazott, hozzátéve: „a posztot pedig csupán azért vettem le, mert az értelmezési, félremagyarázási tevékenység következtében nagyon sok rosszindulatú kritikát és verbális abúzust generált”.
Miután áprilisban Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője is reagált az ügyre, Takács Péter egészségügyi államtitkár álhírterjesztéssel vádolta meg őt és a Telexet. Az államtitkár akkor azt kommunikálta: következményei lesznek, ha bebizonyosodik, hogy valódi volt Bálint Lehel bejegyzése. „Ha Bálint Lehelről bebizonyosodik, hogy valóban tőle származik a bejegyzés – vannak kétségeim a valódiságát illetően, mégiscsak a legnagyobb fakenews-gyár telex hozta le –, úgy az volt az utolsó napja a tagozat tagjaként.”
A csípő- és térdprotézisműtéteknél április elsején lépett életbe az új állami protokoll. A változás egyik konfliktusokat kiváltó pontja, hogy a 35-40 feletti testtömegindexszel élő emberek esetleg nehezebben juthatnának hozzá az ellátáshoz, és azt is mondhatják nekik, hogy fogyjanak le, ha csípőprotézist szeretnének. Szendrői Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője korábban a Telexnek azt mondta: nincsen lényegi változás az eddigi gyakorlat és az új protokoll között. „A különbség az, hogy korábban a napi gyakorlat alapján fogalmaztunk meg abszolút és ideiglenes kontraindikációkat, ezt most a nemzetközi trendek szerint írásban rögzítették.” Szerinte a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem szigorításról van szó, hiszen nem is volt mit szigorítani.
A BM korábban azt kommunikálta, hogy „minden beteget egyénileg kell vizsgálni, a protokoll egy egységes szerkezetű ajánlás, amelytől – az egyéni szempontokat és állapotot figyelembe véve – a beteg érdekében el lehet térni”. Azok a betegek, akik a várólistaigény elbírálásakor a műtéti feltételeknek megfelelnek, a várólistarendszerben várakozó betegként szerepelnek. Azok pedig, akik „ideiglenes ellenjavallattal rendelkeznek, amely fennállásának időtartama alatt az ellátás nem lehetséges, szintén várakozó betegként kell hogy szerepeljenek, függetlenül az ideiglenes akadályozó tényezőktől”. Hozzátetették: „a műtétet akadályozó szakmai kritérium” – tehát ebben az esetben a túlsúly – megszűnése után a lehető legkorábban el kell végezni.
A NEAK adatai szerint a legtöbben, országos átlagban 15 752-en térdprotézisműtétre várnak, a csípőprotézis-várólistán pedig országos átlagban 8418-an vannak.
