Tiborcz Istvánék felajánlása után megnyílt a NER-es cégek pénztárcája az ellenzéki vezetésű kerületben

Divat lett felajánlást tenni NER-es körökben a Városmajor fejlesztésére, miután Tiborcz István jelezte a LinkedInen, hogy az ellenzéki vezetésű II. kerület, a XII. kerület és a fővárosi önkormányzat után a tulajdonában lévő BDPST Group is beszáll 20 millió forinttal a költségekbe. A fordulat azért érdekes, mert a beruházást két éve Lázár János állította le indulatos szavak kíséretében.

A felajánlósdi onnan indult, hogy áprilisban a II. és a XII. kerület 20-20 millió forintból közös alapot hozott létre az amúgy fővárosi kezelésű Városmajor felújítására, amihez két napra rá a főváros is csatlakozott 35 millió forinttal. Ehhez jött aztán a BDPST Group 20 milliója, és innen nem volt megállás.

Nagyobb, szintén 20 millió forintos (nem meghatározott célú) felajánlást tett például a Market Zrt., és további cégek. Az állami közbeszerzéseken taroló Market az egyik legnagyobb építőipari cég Magyarországon, egyik tulajdonosa Garancsi István, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral. Őrsi Gergely polgármester elmondta, hogy örülnének ha a két ellenzéki kerület projektjéhez más, nem NER-es cégek is jelentkeznének, mert még a végén furcsa lesz a dolog optikája.

Egyébként nemcsak vállalatok jelentkeztek: egy neves filmrendező félmillió forintot kínált fel, több más magánszemély egymilliós felajánlást tett, de sokan egyéb módon jelezték a támogatásukat. Egy tájépítő cég ingyen munkaórát, egy faiskola előnevelt gesztenyefa-csemetéket, egy másik cég korlátlan számú teqball-asztalt, sporteszközt ajánlott.

Az önkormányzat összesítése szerint az alap most 150 millió forintnál jár, de ahhoz, hogy igazán látható legyen a fejlesztés, 600-700 millió forintig kellene eljutni. A jelentkezőkkel folyamatosan veszik fel a kapcsolatot és megkötik velük a közszolgáltatói szerződést. A felajánlásokra nincs határidő, még legalább egy évig megmarad a lehetőség.

Városmajor Park: SOHA! NEM! – vagy mégis?

A Városmajor közparkja 240 éves, még 1785-ben rendelte el a létrehozását II. József. A park területe mára összement, zöldfelülete lecsökkent, elhasználódott, játszótere elavult, vécéje nem túl színvonalas. Fejlesztését Fürjes Balázs korábbi (Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős) államtitkár ígérte meg, és meg is kezdték a családbarát pihenőpark előkészítését belső tóval, napozóréttel. Majd 2023-ban megérkezett az ÉKM élére Lázár János, és nevezetes listájáról lehúzott egy csomó fővárosi fejlesztést.

Mint akkor megírtuk, a listán szinte kiütötte a szemet az a nagybetűs „SOHA! NEM!” felirat, ami a Városmajor megújításának rubrikájára került, holott az előkészítés itt már 43 százalékon állt, 162 millió forintot elköltöttek rá, és a szakértők is a projekt folytatását (a tervezés befejezését) javasolták, mert az azonnali lezárás pénzügyi kockázattal, a fel nem használt uniós forrás visszafizetési kötelezettségével jár. Fürjes Balázs „szerelemprojektje” így esett áldozatul egy golyóstollnak. Ehhez érdemes tudni, hogy Lázár és Fürjes között sokáig komoly rivalizálás folyt, váltakozó szerencsével, amiből maradhattak sérelmek.

A parkba járók is beleszólhatnak, mire költsék a pénzt

A két kerület most a fővárossal és a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-vel (a terület kezelőjével) közösen dönti el, milyen ütemben használják fel a forrásokat, mondta a II. kerület polgármestere. Azt pedig a parkhasználók véleménye alapján döntik el, hogy mire fordítsák a pénzt. Az biztos, hogy a parkot nem akarják túlépíteni, inkább megtartanák a természetközeli állapotokat, de a vécék és a közvilágítás javításra szorulnak, illetve tovább növelnék a zöldfelületeket a burkolatok feltörésével.

A polgármester most mintegy 30 budapesti nagykövetséggel tárgyal arról, hogy ha a parkban örökbe fogadnak száz négyzetmétert, akkor az országuk megjeleníthető lesz majd azon a területen. A tervek szerint egyébként az összes felajánló nevét is feltüntetik majd a parkban, de egyelőre még nem tudják, hogyan.

Közösségi finanszírozás a kultúrában is

Úgy tűnik, hogy a közösségi finanszírozás abszolút működőképes, ahol lehet, be kell vonni a magántőkét a folyamatosan szűkülő állami források helyére – közölte a polgármester. Hozzátette, hogy ezért a kultúrafinanszírozásban is alkalmazzák a modellt: a Marczibányi István Kulturális és Közösségfejlesztő Alapnál több tízmillió forint értékű felajánlási szándékról tudnak, amit a kerület ugyanennyi pénzzel egészít ki.

Szintén külső, közösségi/vállalkozói finanszírozásból renoválják és magasítják meg egy 7,5 méteres, csigalépcsős faszerkezettel a József-hegyi kilátót. A számlát egy távközlési cég állja, cserébe antennát tehetnek a kilátó mellé.

Őrsi elmondta, hogy a kerületi költségvetés állami forrásmegvonások miatti, legalább 4,3 milliárdos mínuszát természetesen nem oldja meg az új modell, de az önkormányzat önként vállalt feladatainak elvégzésében sokat segít. Az emberek is sokkal jobban magukénak érzik így a fejlesztést.

Mint kifejtette, azt is el tudja képzelni, hogy a jövőben adott utcákban a közterületi kamerarendszer kiépítésébe is beszállhatnak a lakók, vagy a nagy forgalmazók rájönnek, hogy egy robotfűnyírót jobban lehet reklámozni a felújított parkban adományként, mint illegális reklámhálókon.