Pert nyertek a Kúrián a kárpátaljai családok, a kormánybiztosnak egyedileg kell elbírálnia a kérvényeiket
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével több kárpátaljai magyarajkú család is sikeresen perelte be Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost, amiért megtagadták tőlük, hogy 2024. augusztusa után is szabályos eljárásban döntsék el, hogy kaphatnak-e támogatott lakhatást.
2024 augusztus 21-én lépett életbe az a kormányrendelet, amely szerint a magyar állam csak azoknak az ukrajnai menekülteknek adhat lakhatási támogatást, akik olyan régiókból jöttek, ahol aktív harcok folynak. Ez azért is volt problémás, mert ezt nem a valós és időszerű helyzet, hanem a háborús területek listája alapján döntötték volna el, amit viszont tavaly nyár óta egyetlenegyszer sem módosítottak.
A döntés három-négyezer embert, köztük gyerekeket érintett, több család is utcára került az új jogszabály miatt, Tatán például négy kárpátaljai menekült család maradt szállás nélkül.
Az érintettek közül többen is méltányossági kérelmet adtak be, ám ezek egy részét elutasította a kormánybiztos. A Helsinki Bizottság perre vitte az ügyet, és a Fővárosi Törvényszék úgy rendelkezett, hogy 94 kárpátaljai menedékes esetében Pál Norbert kormánybiztosnak új eljárást kell lefolytatnia. Bár ezek jogerős ítéletek voltak, a kormánybiztos felülvizsgálati eljárás keretében megtámadta őket. Pál arra hivatkozott, hogy nem lehet közigazgatási eljárásnak tekinteni a méltányossági kérelmek elbírálását, de ezzel a Kúria nem értett egyet.
A Helsinki Bizottság szerint a Kúrián most jogerős ítélet született arról, hogy a kormánybiztosnak ítélet átvétele után 30 napja van arra, hogy egyedileg kivizsgálja a kérelmezők szociális helyzetét, lehetőségeit, és ezek után méltányosan döntsön arról, hogy részesülhetnek-e állami lakhatási támogatásban.
„Sok családnál ez már most is túl késő, vannak, akik kénytelenek voltak visszatérni a háborús Ukrajnába. De maradtak még, akiken sokat segítene, kiszámíthatóvá tenné a jövőjüket, ha lakástámogatáshoz juthatnának” – értékelte a helyzetet Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
