„Irreális gondolat volt, hogy majd pár tucat 17-19 éves váltja le a kormányt”

Pirint Gergő, Strbka Anna és Gajzágó József, az Egységes Diákfront egykori vezetői és egyben Az elárult generáció dokumentumfilm főszereplői voltak a vendégek a Telex hétfői egész napos élő műsorában, ahol arról is beszéltek, hogy sokan irreálisan tőlük várták a kormányváltást, amikor az oktatás átfogó reformjáért diáktüntetéseket szerveztek.

Fábián Tamás először arról kérdezte a vendégeit, hogy a film bemutatása óta milyen reakciókat kaptak. Egységesen azt mondták, hogy nagyon megható volt a fogadtatása, sokan elismerésüket fejezték ki.

A 2022 márciusában kezdődő és a következő évre is áthúzódó diáktüntetés-sorozatról, illetve a mozgalmukról úgy tartják, hogy csinálhatták volna jobban, maradtak kiaknázatlan dolgok. Strbka Anna azt mondta, hogy belecsúsztak abba a hibába, hogy nem alakították ki a megfelelő szervezeti struktúrákat, és egyszerre akartak szervezetet fejleszteni és tüntetéseket szervezni, és emiatt sok felesleges kört futottak.

Strbka azt mondta, hogy ő ebben az időszakban dühöt érzett az ellenzék irányába, ami a 2022-es választások után szétesett és padlóra került, és tudták, nem számíthatnak másra, csak magukra. Pirint Gergő úgy látja, hogy azt sikerként élhetik meg, hogy politikai napirenden tudták tartani a pedagógusok helyzetét és az oktatási kérdéseket, és szerinte ezt is belejátszhatott abba, hogy végül 2023-ban béremelést kaptak a pedagógusok.

„Az átlagos választópolgár azt mondta, hogy mi váltjuk le ezt a rendszert, de ez irreális gondolat volt, hogy majd pár tucat 17-19 éves diák leváltja a kormányt” – mondta Gajzágó József.

Strbka felidézte, hogy folyton azt kérdezték tőlük, hogy mikor alakulnak párttá, mikor lesz kormányváltás, de ennek soha nem volt realitása.

Pirint Gergő szerint csak szakpolitikával nem lehet sikereket elérni a NER-rel szemben, csak összpolitikailag.

Fábián Tamás arról is kérdezte egykori diákfrontos vezetőket, hogy vajon miért nem álltak össze a pedagógus szervezetek, miért nem volt hatékony képviseletük, miért tüntettek ők maguk kevesek.

„Bizonyos szempontból értettük a tanárainkat, mert kitett és veszélyes helyzetben voltak. Mi ezt nyomhatjuk, de ha 10-15 százalék sztrájkol csak, akkor ennek van egy plafonja. Nem tudtam felmérni pontosan, hogy mi az ok, hogy a létbizonytalanság vagy a szervezetek közötti konfliktusok mentek-e az ügy rovására” – mondta Strbka Anna. Felidézte, hogy sok különutas megoldás is volt, például a Pedagógusok Szakszervezete például olyan témában adott be népszavazási kezdeményezést, amiben az Egységes Diákfront is szeretett volna, de így már nem tehették meg azt.

„Folyamatos volt egymás piszkálása banális kérdésekben, hogy értettem, hogy akarunk demokratikusabb, átláthatóbb működést, ha mi magunk között sem tudjuk rendezni a piti kis harcokat” – mondta.

Pirint Gergő azt mondta, hogy kiábrándító tud lenni, ha a hatalom rájuk se hederít, ezért is fordulhat elő, hogy egy idő után kevesebben mennek ki a tüntetésekre, pedig náluk sok kitartó résztvevő volt.

2022-ben az ellenzék teljesen szétcsúszott, de ma a Tisza Párt erős politikai kihívója lehet a Fidesznek. Gajzágó szerint ha hasonló lett volna a helyzet akkor, sokkal komolyabban vette volna őket a kormány, nem vártak volna ki annyit a pedagógusok béremelésével sem. Pirint úgy látja, hogy a rendszer logikájából adódik, hogy nem figyel oda a civilekre, és amíg ez nem változik, addig a civilség és a szakszervezetiség is eszméletlenül leépült műfaj lesz.

Végül arról is beszéltek, hogy az ellehetetlenítési törvény milyen reakciókat váltott ki a kortársaikban. Strbka Anna szerint a köreikben sokan tudják miről van szó, de egyre nehezebb komolyan venni, hogy mindig elhangzik, hogy a putyini úton vagyunk és újabb határt léptünk át. Ő már nem lepődik meg ezeken, de ugyanakkor megijeszti és elszomorítja.

Pirint azt mondta, körülbelül 20 ezer magyar diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és ebből 52 százalékuk szerinte azért, mert a rendszer rossz. A legtöbben Bécsbe mennek, ami jelzi, hogy maradnának, de nem nagyon van más választásuk. „Eddig piaci alapon ment az ellehetetlenítés, hogy most már közjogi alapon szankcionálnának olyan embereket akik egyszerűen nem tetszenek nekik”- utalt az új törvényjavaslatra.

Gajzágó József azt tapasztalta, hogy már a Pride-törvény miatt is többen kezdtek foglalkozni közügyekkel, és a mostani törvényjavaslatról is felerősödött a diskurzus.

Adód 1%-t idén már a Telexnek is felajánlhatod!
Telex a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány – adószám: 19347215-1-41
Minden szükséges információt megtalálsz a Telex 1%-os aloldalán.
Tovább a felajánláshoz! link: https://eszja.nav.gov.hu/

Az egész napos élő adást itt lehet követni: