Van olyan hódmezővásárhelyi, aki még fájós lábbal is segítene a Wenckheim-kastély felújításában

„Ha egy kastéllyal okosan gazdálkodnak, mindegy az, ha az ország másik végiben van is” – mondta a Szegedernek egy hódmezővásárhelyi lakos a várostól 67 kilométerre, a szomszéd vármegyében található Szabadkígyós melletti Wenckheim-kastélyról. Az idős hölgy támogatja, hogy Hódmezővásárhely örökbe fogadja a kastélyt, azt viszont nem, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről: szerinte a kezdeményezéssel a helyi Fidesz csak azt akarja elérni, hogy az önkormányzat több milliót bukjon. Mások azonban úgy látják, jobb dolga is lenne a városnak az épület felújításánál.

A hódmezővásárhelyi képviselők ősszel szavazták meg, hogy pályázatot nyújtanak be a Nemzeti Kastélyprogram keretében a szabadkígyósi kastély tulajdonjogának megszerzésére. A város célja, hogy az ingatlan ne kerüljön „illetéktelen és méltatlan oligarcha-kezekbe”, hanem maradjon közkincs. Az alig több mint 2000 lelkes békési település, Szabadkígyós önkormányzata anyagi okokból nem adott be pályázatot, februárban pedig Lázár János ki is hirdette nyertesként Hódmezővásárhelyt.

Ennek ellenére még bizonytalan, hogy átadják-e a városnak a kastélyt, mivel az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) egy olyan népszavazásra hivatkozva függesztette fel a folyamatot, amelyet még nem is biztos, hogy megtartanak: A helyi Fidesz márciusban döntött úgy, hogy megkérdezi a helyieket az ügyről, szerintük a város nem bírná el a felújítás költségeit.

Bár a kastély főépületének rekonstrukciója pár éve már uniós forrásból megvalósult, a jelenlegi fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) lapunknak küldött válaszában azt írta, hogy további négy épületrész és a tó szintén felújításra szorulnak, illetve parkolóhelyeket kell kialakítani. Így becsléseik szerint 7 milliárd forintba kerülne a teljes beruházás, a beadott pályázatban viszont 1 milliárd szerepelt. A hódmezővásárhelyi önkormányzat úgy látja, ennyiből is megvalósítható a felújítás, és szerintük az összeget Lázár János is elfogadta, amikor kihirdette őket nyertesként.

Egyelőre nem lehet népszavazást tartani

„Ön egyetért-e azzal, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerüljön és az erre irányuló szerződéseket a Közgyűlés jóváhagyja?” – így hangzott a helyi Fidesz lakosoknak címzett kérdése, amelyből a Helyi Választási Bizottság (HVB) szerint nem derült ki, hogyan és milyen feltételekkel szerezné meg az önkormányzat az ingatlant. Erre hivatkozva elutasították a népszavazási kezdeményezést. A párt helyi szervezete fellebbezést nyújtott be a HVB döntése ellen a Törvényszéken, egyelőre nem akartak változtatni a kérdés megfogalmazásán.

„Mivel a szerződés megkötésére még nem került sor, így egy népszavazásnak sincs semmi akadálya” – válaszolta Markó Csaba, a vásárhelyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője arra a kérdésünkre, hogy miért a pályázat eredményhirdetése után döntöttek a helyiek megkérdezéséről. Markó nem gondolja, hogy pénzkidobás lenne a népszavazás, szerinte „még mindig nagyságrendekkel olcsóbb, mint a kastély 100 milliós veszteségét finanszírozni hosszú éveken át, illetve sok milliárdot rákölteni a felújítására”.

„Ismeretes az a tény, hogy az elmúlt tizenöt évben mindössze húsz eredményes helyi népszavazást tartottak az országban” – hívta fel a figyelmet a vásárhelyi önkormányzat. Szerintük „talán nem véletlen, hogy a helyi Fidesz ezt az utat választotta”. Megjegyezték, a kastély átadási eljárását már akkor felfüggesztette a minisztérium, amikor a konkrét kérdés még nem, csak a népszavazási szándék volt ismert. „Félő, hogy ez a színjáték is csak ürügy a saját városa folyamatos ellehetetlenítésére törekvő miniszternek, hogy az ne kapja meg azt a kastélyt, amelyre sikeres pályázatot nyújtott be” – mondták, Lázár Jánosra utalva.

Halk és kevésbé halk aktivisták támogatják a kastély átvételét

Nem volt egyszerű megfejtenünk, mit gondolhatnak minderről a vásárhelyiek, a megkérdezettek közül sokan nem is hallottak még az ügyről, de egy anyuka például azzal utasította vissza a kérdéseinket, hogy Márki-Zay Péter pártján áll, de ő „halk aktivista”.

„Lehet, hogy másra is elmehetne a pénz. Jobb helyre” – mondta egy másik nő. Szerinte inkább az egészségügyre, oktatásra, jó munkahelyek létrehozására kellene költeni, bár ez nem feltétlenül csak a város hatásköre.

Egy, a főtéren álló 80 éves hölgy készségesen osztotta meg a véleményét, igaz, arc és név nélkül, „mert itt Lázár Jánosnak akkora hatalma van, hogy addig élnék”. Reméli, hogy Lázár „nem sokáig fog már ennyire uralkodni”, mert „elvett már annyit ettől a várostól, meg ezektől az emberektől, hogy vadidegenek se vettek el annyit”.

Szerinte nem jelentene problémát, hogy a kastély messze van a várostól, „kell valaki, aki kezeli, intézi az ügyeket, és akkor mindent meg lehet oldani”. A költségek kapcsán azt mondta, a felújítást szerencsére nem egy év alatt kell befejezni. „Lassan érünk messzire, mondták az öregek régen.” Ha a kastély végül a város kezébe kerül, ő szívesen részt venne majd a felújításban. „Ha azt mondanák, hogy önkéntes takarítókat keresnek, nagyon fáj a lábam, de ha adnak egy fekhelyet, egy hétig szívesen megyek, és amit tudok, segítek. Összefogásban az erő” – mondta.

„Én nem látom ezt a magam részéről olyan központi dolognak” – válaszolt némi gondolkodás után a 60 éves András. „De legyen, miért is ne? Szép kastély, jó lenne, ha közösségi tulajdonban lenne, nem magánkézbe kerülne” – tette hozzá a férfi, aki rendszeresen elviszi a külföldi vendégeit a műemlékhez.

Vásárhelyen is van mit felújítani

„Szerintem teljesen fölösleges” – jelentette ki a 67 éves Ildikó. „Én speciel biztos nem megyek 70 kilométert, hogy kastélyt látogassak. Szerintem nem tudják majd kihasználni a vásárhelyi emberek.” Ő úgy véli, a pénzt inkább helyi beruházásokra kellene fordítani. Példának említette az olyan felújítandó ingatlanokat, mint a régi banképület és az úttörőház, valamint egy, a piac közelében lévő telket, amely tudomása szerint évtizedek óta üres. Szerinte utóbbi helyén lehetne például egy bevásárlóközpont, mert a környéken egy ilyen sincs, pedig sokan laknak ott.

„Szép kastély, de nem ebben a megyében van. Inkább a saját megyémet gazdagítanám” – mondta egy fiatalabb nő, aki szerint kár milliárdokat fordítani a szabadkígyósi épületre, helyette például a várostól fél órára lévő nagymágocsi Károlyi-kastéllyal kellene foglalkozni, „mert az is igen szép”, és indokolt lenne a felújítása. A jelenleg szociális otthonként funkcionáló ingatlan egyébként nem része a Nemzeti Kastélyprogram keretében zajló fejlesztéseknek, 20 másik kastéllyal szemben. A nő szerint a városon belül is lenne mit felújítani, „Vásárhelyen is van elég út, ami rossz”.

A visszatérő kritikával kapcsolatban, miszerint helyben is lehetne mire költeni a pénzt, a vásárhelyi önkormányzat azt írta a Szegedernek, hogy „a kastély átvétele nem jelenti azt, hogy bármiben is hátrányt szenvednének a város infrastrukturális fejlesztései”. Évente az uniós fejlesztéseken felül saját forrásból másfél milliárdot költenek infrastrukturális fejlesztésekre, közölték, mindez független attól, hogy örökbefogadnak-e egy kastélyt, vagy nem.

Az ÉKM szerint a kastély nem lehet politikai vita tárgya

„Mindannyiunk közös érdeke, hogy a kiemelkedően fontos nemzeti értéket képviselő kastélyegyüttest megvédjük” – válaszolta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium, amikor az ingatlan átadásáról érdeklődtünk. Azt írták, hogy a tulajdonba vételét, működtetését és fejlesztését „nem kockáztathatjuk, nem helyezhetjük bizonytalan körülmények közé és nem tehetjük politikai viták tárgyává”.

Elmondásuk szerint bíznak abban, hogy a kérdésben „minél hamarabb közmegegyezés alakul ki Hódmezővásárhelyen és a tulajdonba adási folyamat folytatható lesz”.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.