Ötszörösére nőtt az önsértéssel, 2,5-szeresére az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek száma
Miközben egyre több kiskorú szorul pszichiátriai ellátásra, a pszichiátriai intézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, írja a Hintalovon Alapítvány 2024-es gyermekjogi jelentésében, amiből az is kiderül, hogy az előző évekhez képest ötszörösére nőtt az önsértéssel, 2,5-szeresére az öngyilkossági gondolatokkal küzdő gyerekek száma. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek aránya is rohamosan nő, ez már évek óta tartó trend.
A jelentést 2016 óta minden évben elkészíti az alapítvány szakértői csapata. Az előző év vízválasztó volt a gyermekvédelemben, ehhez a kegyelmi ügy társadalmi és politikai következményei, a szakemberhiány és a gyerekek mentális állapotának romlása is hozzájárult.
2024-ben több mint harminc, gyermekjogi szempontból releváns jogszabály született, de a szakértők szerint ezek közül a legtöbb inkább a szankciókra, nem pedig a megelőzésre és a rendszerszintű fejlesztésekre fókuszált.
Minden évben nő az SNI-s gyerekek aránya
A sajátos nevelési igényű gyerekek aránya évről évre magasabb. Ez a tendencia a 2024/2025-ös tanévben is folytatódott: vagyis tovább emelkedett azoknak a különleges bánásmódot igénylő fiataloknak a száma, akik mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, autizmus spektrumzavarral vagy más pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási) zavarral küzdenek, ezért különleges nevelésre, fejlesztésre szorulnak.
A 2023/2024- es tanévben az általános iskolai tanulók 8,8 százaléka volt sajátos nevelési igényű, azonban míg az arányuk az első évfolyamon 7,5 százalék volt, addig a 8. évfolyamra már megközelítette a 11 százalékot.
2018 óta nem volt olyan magas az intézményekben élő 12 éven aluli SNI-s gyerekek aránya (36 százalék), mint 2024-ben.
Az általános iskolákban 4300 gyógypedagógus és konduktori munkakörben dolgozó pedagógus, 880 fejlesztő pedagógus, és 1200 utazó gyógypedagógusi és konduktori hálózatban dolgozó pedagógus dolgozik.
2023. december 31-én mindössze 11 speciális nevelőszülő volt az ágazatban. A speciális nevelőszülő az, aki olyan gyerekeket nevel, akiknek komoly magatartási problémájuk van, például drogot használnak, vagy korábban bármilyen bűncselekményben vettek részt.
Bár a különleges nevelőszülők száma jelentősen magasabb (2397 fő), Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Somogy vármegyékben egyáltalán nincs ilyen nevelőszülő. Különleges nevelőszülőnek azokat nevezik, akik tartósan beteg, vagy 3 évnél fiatalabb, gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermeket nevelnek saját háztartásukban.
A KSH adatai szerint 2024. december 31-én 21 212 gyerek volt a gyermekvédelmi szakellátásban. Közülük 14 169-en nevelőszülőknél éltek. 344 speciális szükségletű gyerek közül csak 60-an, a 284 kettős szükségletű gyerekek közül pedig mindössze 3-an éltek nevelőszülőknél. A törvény szerint minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőknél kellene elhelyezni. Ennek 2024-ben sem tudott eleget tenni Magyarország: 2024-ben 2108, 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, 253-mal több az előző évhez képest. A 2589 0-3 éves gyerekek közül 481-en, a 0-12 hónapos csecsemők közül pedig 187-en éltek gyermek- vagy lakásotthonban.
Az előző évben fontos szigorítás volt a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének ellenőrzése. Az elsődleges adatok szerint ennek már látszanak a következményei: még tovább súlyosbodott a szakellátásban hosszú évek óta tapasztalható szakemberhiány. A 4241 gyermekvédelmi munkatárs 6 százaléka távozott a gyermekvédelmi átvilágítás miatt.
Alig van gyermekpszichiáter az országban
2023-ban összesen 159 505 jelzés érkezett a család- és gyermekjóléti szolgálatokhoz, vagy központokhoz. A beérkezett jelzések száma drasztikusan növekedett: 50 százalékkal lett több az előző évhez képest: 2022-ben 106 130, 2021-ben 103 377 jelzés érkezett.
A KSH 2023-as adatai szerint 5830 gyereket fizikailag, 7618 gyereket érzelmileg, 1039 gyereket szexuálisan bántalmaztak. Elhanyagolás miatt 47 286 gyerek került be a nyilvántartásba.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2024-es jelentésében kiemelte: a gyerekek mentális egészsége egyre rosszabb. Ennek oka például az iskolai kortárs bántalmazás, az online térben való bántalmazás, illetve a nem megfelelő családi háttér, pszichés betegségek. Évek óta sokan keresik meg az alapítványt azért, hogy szexuális bántalmazás miatt kérjenek segítséget:
átlagosan minden napra jut egy ilyen megkeresés.
Az Alapítvány 2020-ban 301 alkalommal kapott megkeresést önsértés miatt, 2024-ben ez a szám 1627 volt. Hasonlóan aggasztó tendencia figyelhető meg az öngyilkossági gondolatok miatti hívásokban: a segélyszolgálatnál átlagosan naponta 5 esetben jelent meg öngyilkossági gondolat.
Ehhez kapcsolódik, hogy továbbra is van 11 olyan vármegye, ahol nincsen gyermek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg ellátás. Ezekkel az adatokkal összhangban vannak a KSH-ban nyilvántartott adatok is. A pszichiátriai gondozóintézetek száma 2010 óta 26-ról 17-re csökkent, miközben 2022 óta az új esetek száma rohamosan nő: míg a korábbi években nagyjából 4000 új ellátottat vettek gondozásba, addig 2022-ben közel 5300-at, 2023-ban pedig több mint 7300-at.
Az egész országban 50- 60 gyermekpszichiáter praktizál, a szakemberek átlagéletkora magas, sokan a nyugdíj mellett dolgoznak.
Az előző év egyik fontos témája volt a kórházban hagyott csecsemők ügye. Tavaly ősszel bejárta a médiát, hogy nagyjából 280-300 elhagyott csecsemő van kórházban. Ez a szám a Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése szerint 2023-ban még 50-100 volt, vagyis egy év alatt három-hatszorosára nőtt. A jelentés szerint a probléma hátterében egyértelműen a gyermekvédelmi rendszer kapacitáshiánya, illetve a gyermekjóléti alapellátás elégtelen működése áll.
A kórházban hagyott csecsemők örökbefogadhatóvá nyilvánítására 2024-től ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint a babamentő inkubátorokba tett újszülöttekre. Vagyis, a magukra hagyott babákat örökbe lehet fogadni. A Gyermekjogi Civil Koalíció állásfoglalása szerint szakmailag megalapozatlan a két esetkör azonos kezelése, hiszen a kórházban hagyott csecsemők esetében az anya ismert, a gyerekek legfőbb érdekét pedig az szolgálná, ha saját családjukban nevelkedhetnének. A KSH adatai szerint tavaly a kórházban hagyott csecsemők közül 44 gyereket lehetett örökbefogadni.
