Váratlan és radikális lépéssel fordul rá a 2026-os választási kampányra a Demokratikus Koalíció. Múlt héten bejelentették, hogy visszavonul a párt alapítója, eddig egyetlen és leválthatatlannak tűnő elnöke, Gyurcsány Ferenc, és Dobrev Klára vezetésével megpróbálnak új korszakot nyitni. A DK-nál abban bíznak, hogy ezzel véget tudnak vetni a közel két évtizedes gyurcsányozásnak, és azokat a baloldali szavazókat is elérhetik, akiket Gyurcsánnyal nem sikerült.
Az máig nem derült ki, hogy mi lehet a döntés valódi oka. Gyurcsány Ferencet a januári tisztújításon a párt tagságának 97 százaléka megerősítette az elnöki pozíciójában, és még a márciusi országjárásán is tagadta a politikus, hogy vissza akarna vonulni. Molnár Csaba, a párt alelnöke a pénteki sajtótájékoztatón mégis azt állította, hogy Gyurcsány saját maga döntött a visszavonulás mellett, és szó sincs arról, hogy a pártban bárki nyomás alá helyezte volna.
Már a kérdést is méltatlannak nevezte, hogy Dobrev Klárának vagy neki szerepe lenne a pártelnök lemondásában, de az RTL kérdésére azt a hozzánk is eljutott információt is tagadta, hogy a DK-s polgármesterek lobbiztak a leghangosabban a pártelnök távozásáért, akik attól tartottak, hogy egy esetleges Tisza-kormány alatt az eddigieknél is nehezebb dolguk lenne a Gyurcsány vezette párt politikusaként.
A döntést meglepő módon nem is Gyurcsány jelentette be. Őt láthatóan megpróbálják teljesen kisatírozni a történetből, és az elmúlt egy hétben elzárták a nyilvánosság elől. A közösségimédia-felületeit archiválják, és Molnár Csaba azt is mondta, hogy szerintük a volt miniszterelnök többé nem közszereplő, így kérdésekre sem kell válaszolnia a jövőben.
A DK alelnöke szerint ugyanakkor nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani, nem történt semmi rendkívüli, és Gyurcsány csak azért vonul le a színről, hogy megszüntesse a jobboldal állandó gyurcsányozását, amely szerintük mindenfajta vitát és érdemi párbeszédet ellehetetlenített az elmúlt években.
„Aki a tegnapi naptól kezdve gyurcsányozik, arról minden józan ember tudja, hogy hazudik.”
A pártban abban bíznak, hogy az ellenzéki térfélen mostantól teljesen értelmét veszti a gyurcsányozás, és a Fidesz is lejjebb tekeri, csakúgy mint Soros György emlegetését azután, hogy a milliárdos üzletember bejelentette a hátralépését. Soros helyett ma már Ursula von der Leyen, Manfred Weber és Volodimir Zelenszkij szerepel a kormányzati plakátokon, és a DK-nál azt remélik, hogy a jövőben ugyanígy eltűnnek a Mini Feri-kampányok is.
Ha plakátok nem lesznek is, a gyurcsányozás várhatóan nem szűnik meg teljesen. Kizártnak tűnik ma, hogy a Fidesz egy szoros kampányban végképp elengedje története egyik legsikeresebb politikai termékét, és a jövőben ne hivatkozzon az egykori Gyurcsány-kormány hibáira és mindarra, amit ehhez a névhez társítottak az elmúlt két évtizedben.
Miért most?
A visszavonulás másik megválaszolatlan kérdése az időzítés. Molnár állítja, hogy semmi rendkívüli indoka nem volt Gyurcsánynak, és csak azért most döntött így, mert szűk egy év van a 2026-os országgyűlési választásig, a kampány előtt pedig most van még lehetőség változtatni.
A váratlan visszavonulás annak a beismerése, hogy a DK-nál azt érzik: bajban vannak, és Gyurcsánnyal a fedélzeten nem sok jóra számíthatnának 2026-ban.
Arra már korábban rájöttek, hogy Gyurcsány helyett szükség van egy népszerű frontpolitikusra. Sokáig működőképesnek tűnt az a modell, hogy a háttérben Gyurcsány irányította a pártot, de a kampány arca Dobrev Klára volt. Ebben a felállásban lett a legerősebb ellenzéki párt a DK a 2019-es EP-választáson a szavazatok 16 százalékát megszerezve. Onnantól kezdve pedig arra készültek, hogy átvegyék az irányítást az ellenzéki térfélen, és egy nagy ellenzéki tömb vezetőjeként Dobrev legyen Orbán Viktor kihívója. A 2022-es választásra ez végül nem jött össze, az ellenzéki előválasztás második fordulójában ugyanis Dobrev kikapott Márki-Zay Pétertől.
„A DK arra tör, hogy maga rendezze össze ezt a hat pártot valamilyen módon” – mondta a választás után pár hónappal Gyurcsány Ferenc. Ekkor még azzal számoltak, hogy a 2024-es EP-választáson végleg letisztul az ellenzéki térfél, és a következő országgyűlési választásra készülve már nem lesz kérdés, hogy Dobrev vezesse az ellenzéki tömböt. Aztán tavaly februárban jött Magyar Péter, és borított mindent.
A tavaly nyári EP-választás előtt néhány hónappal még úgy kalkuláltak a DK-nál, hogy 6-7 mandátumot is szerezhetnek.
Ehhez képest teljes sokként érte őket, hogy az előző EP-választáshoz képest 8 százalékot zuhant a párt támogatottsága, és 4 helyett csak 2 képviselőjük jutott mandátumhoz.
A választás után háttérbe vonult Dobrev, és ismét Gyurcsány Ferenc lett a párt arca. Tavaly júniusban egy hosszú videóban fejtette ki, hogy azért nem mond le a párt vezetéséről, mert szerinte nem követtek el olyan súlyú hibát a kampányban, amely ezt indokolttá tenné, a távozása pedig nem segítené a DK erősödését.
„Akkor játsszuk le!” – hirdette meg Gyurcsány, és a korábbiaknál konfrontatívabb politikára váltott a párttal. Azonnal ugrottak a DK politikusai, bárki gyurcsányozott, és Magyar Péter ugyanolyan ellenfél lett a szemükben, mint Orbán Viktor. A pártelnök tavaly nyár óta sorra adta az interjúkat, lakóautóval járta az országot, de mostanra be kellett látniuk a DK-nál: a párt nemhogy erősödött vele az elmúlt hónapokban, de még gyengült is, és egyes közvélemény-kutatások szerint már a parlamentbe jutásuk is veszélybe került.
A lendülettel együtt a lelkesedés is megcsappant a pártban, sokan már nem hittek abban, hogy Gyurcsánnyal menni fog. A kampány kezdete előtt így radikális változásra lett szükség. Azt, hogy ezt végül Gyurcsány látta-e be, vagy mostanra elfogyott körülötte a levegő, egyelőre nem tudni.
Új korszak Gyurcsány nélkül
A lépés azért is meglepő és váratlan, mert az ellenzéki tábor jelentős része elutasította ugyan Gyurcsány Ferencet, a párt tagjainak és törzsszavazóinak az ő személye lényegében egyet jelentett a DK-val.
A DK pont annyira elképzelhetetlen volt eddig Gyurcsány nélkül, mint a Fidesz Orbán Viktor nélkül.
Nem véletlen, hogy az elmúlt 14 évben – bármennyi választást bukott is el a párt – egyetlenegyszer sem ingott meg Gyurcsány pozíciója a pártban, és a tisztújításokon soha nem volt érdemi kihívója. A visszavonulásának megvan az a veszélye, hogy a törzsszavazók egy részét elbizonytalaníthatja. Vajon maradnak-e a DK-nál azok a szavazók, akik személyesen Gyurcsányhoz kötődtek, és eddig csak miatta szavaztak a DK-ra?
A DK tábora azonban mostanra annyira megcsappant, hogy a pártnak muszáj nyitnia szélesebb rétegek irányába is, ha felszínen szeretne maradni. Erre pedig – bármennyire tagadták is korábban – nem alkalmas Gyurcsány, aki máig az ország leginkább elutasított politikusa. A pártnál abban bíznak, hogy Dobrev Klárával sokkal több embert tudnak megszólítani a baloldalon, ahogy az egyszer már sikerült a 2019-es EP-választáson és a 2021-es ellenzéki előválasztás első fordulójában.
Dobrev további politikai érvényesülését szolgálja, hogy teljesen leválasztják róla Gyurcsányt. Talán nem véletlen, hogy ugyanabban a Facebook-posztban jelentette be a válásukat, mint amiben a korszakváltást. Azt igyekezett ezzel deklarálni, hogy már személyesen sem kötődik a volt miniszterelnökhöz. „A közéletben nem valakinek az unokája, lánya, felesége vagyok. Ha vitájuk van azzal, amit képviselek, akkor velem vitatkozzanak, érveljenek, mert a címkézés a gyengék eszköze! A nevem Dobrev Klára” – fogalmazott a vasárnapi videóüzenetében. Így próbálta annak is elejét venni, hogy kommunista nagyapja, a Nagy Imre kivégzésében közreműködő Apró Antal, és édesanyja, a rendszerváltás előtt és a Horn-kormányban is fontos tisztségeket betöltő Apró Piroska alapján bélyegezzék meg.
Dobrev lerázná magáról a múltját, és egy éles cezúrával új korszakot hirdetne a baloldalon. A DK célja, hogy a Fidesz–Tisza-tengely helyett ismét a jobb–bal törésvonal legyen meghatározó a magyar politikában. Közös platformra, a jobboldalra tolnák a Fideszt a Tiszával és a Mi Hazánkkal, és ennek ellenében határoznák meg magukat egyedüli baloldali pártként. A következő hónapokban ennek megfelelően az várható, hogy Dobrev olyan kérdésekben is jóval aktívabb és konfrontatívabb lesz, amikben Magyar Péter óvatosan fogalmaz, vagy akár a Fidesszel és a Mi Hazánkkal azonos álláspontot képvisel.
„Szinte mindenben mást gondolok Magyarországról és a világról, mint Orbán Viktor, de nagyon sok mindenben mást gondolok, mint Magyar Péter”
– mondta vasárnap a DK EP-képviselője, aki június 1-jén várhatóan formálisan is átveszi a párt vezetését. Arról is beszélt, hogy elmegy a júniusi Pride-ra, és kiáll az LMBTQ-közösség mellett, mint ahogy a Fidesszel és a Tisza Párttal ellentétben ő egyértelműen támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. „Az a magyar nemzeti érdek, hogy egy erős EU-tag Ukrajna legyen köztünk és Oroszország között.”
A következő hónapokban kiderül, hogy ezzel a politikával Dobrev képes lesz-e lerázni magáról a Gyurcsány-bélyeget, és a DK számításainak megfelelően létezik-e még olyan jelentősebb szavazói bázis, amely kormányváltást szeretne, de nem szavazna a Tisza Pártra.
„Aki nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktor hatalomban tartására szavaz” – üzente Magyar Péter az ellenzéki szavazóknak többször is az országjárása során. A Tisza Párt célja, hogy minden olyan szavazót maga mögött tudjon, aki kormányváltást szeretne, és egy az egyben mehessen neki a Fidesznek. A DK-nak ezzel szemben azt kell elhitetnie az ellenzéki választókkal, hogy a rájuk leadott szavazat is a kormányváltást szolgálja, és nem muszáj mindenáron Magyarra voksolni.
A DK vezetése azt ígéri, hogy a Tiszától függetlenül ők mind a 106 választókerületben önálló jelölttel, saját listával indulnak. A minimálisan elvárható céljuk az, hogy bejussanak a parlamentbe, és ezzel biztosítsák a túlélésüket további négy évre. Ennél azonban többet akarnak: a Tisza Párt koalíciós partnereként részt vennének a kormányzásban is. „Nincs olyan forgatókönyv a fejünkben, hogy a DK nélkül kormányváltás lehetne Magyarországon” – jelentette ki Molnár. Ma még csak elképzelni is nehéz azt, hogy Magyar Péter valaha együttműködne a DK-val. Gyurcsány visszalépésével azonban ebbe az irányba is tett egy lépést a DK.
