Sz. Bíró Zoltán: Putyinnak tíz év kellett, hogy eljusson oda, ahova most Orbán
Nyilvánvalóak a hasonlóságok a putyini és az orbáni modell között, azzal a fontos különbséggel, hogy Oroszország odáig, ameddig az Orbán-kormány most szeretne eljutni, tíz év alatt jutott el, mondta Sz. Bíró Zoltán kutató, Oroszország-szakértő Fábián Tamásnak a Partizán, a 24, a HVG, a 444 és a Telex élő műsorában.
Sz. Bíró szerint Oroszországban 2012-ben volt a fordulat éve, az akkori választásokon fordult elő először, hogy a szavazatösszesítésnél durván beavatkoztak az eredményekbe, azaz csaltak. A csalások miatti tüntetések akkor nagyon megzavarták a putyini rendszert, és most az orbáni rendszernél is a nem várt kihívó miatti zavar hozta el a kiindulópontot.
Tehát 2012-ben nehéz helyzetbe került a putyini rendszer, ezért 2012 nyarán megszületnek az első, mostani magyar tervezethez hasonló törvények. Ekkor fogadták el a civil szervezetekre vonatkozó törvény kiegészítését, a külföldi ügynök passzust, idézte fel a szakértő. Ezt szigorították, bővítették: 2017-ben a sajtóra, majd 2018-ban a természetes személyekre is kiterjesztették, és eljutottak oda, hogy ma már az se kell az idegen ügynökké nyilvánításhoz, hogy valaki közéleti-politikai tevékenységet végezzen vagy külföldi anyagi segítséget kapjon. Jelenleg ezer szervezet és személy van külföldi ügynökként nyilvántartva Oroszországban, mondta Sz. Bíró.
A helyzetet a 2019-ben meghozott extremizmusra, terrorizmusra vonatkozó törvény fokozta, ez alapján elég, ha az ügyészség megvádol valakit, bírósági eljárás nélkül letöltendő büntetést kaphat. Navalnij korrupcióellenes alapítványa úgy került a terrorizmusellenes törvény hatálya alá 2019-ben, hogy egy spanyol ketrecharcos 50 dollárt utalt neki. Ez elég volt ahhoz, hogy idegen ügynökké nyilvánítsák az alapján, hogy külföldi befolyás alatt van, mondta Sz. Bíró. A sajtótermékek, tényfeltáró portálok jelentős része az első törvények után 10 évvel, 2022-ben, a háború elején költözött el az országból. Ekkor emigrált két hullámban körülbelül egymillió ember Oroszországból, részben azért mert nem értettek egyet a háborúval, részben azért, mert nem akarták, hogy őket is besorozzák katonának.
Sz. Bíró szerint a szigorítások, a fenyegetettség meghozta a hatását: a külföldre költözött kritikus médiumoknak csökkent az elérése, az emberek pedig többször is meggondolják, hogy kimondják a véleményüket Oroszországban. Nem véletlenül: volt, aki 18 év börtönt kapott egy közösségi poszt újraposztolásáért.
Arra a kérdésre, hogy a nagytakarítós törvényjavaslat várható lépései mennyire lesznek kockázatosak a Fideszre nézve, Sz. Bíró azt válaszolta, hogy minden attól függ, hogy a magyar társadalom hogy reagál. Bizakodni kell abban szerinte, hogy az emberek felismerik, hogy ha nem segítenek tevékenyen a célkeresztbe kerülő sajtónak, az nekik is rossz. Az Európai Unió részéről pedig a kutató szerint találékonyságra és bátorságra van szükség, hogy ne hagyják cserben a magyar társadalomnak azt a részét, amelyik úgy gondolja, hogy szükség van a független sajtóra.
