Ukrajna EU-tagságáról nem, de arról, hogy december 24 munkaszüneti nap legyen-e, szavazhatunk az NVB szerint
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elkaszálta a DK népszavazási kezdeményezését – mondta videójában Barkóczi Balázs képviselő. A DK arra lett volna kíváncsi, hogy a magyarok támogatják-e Ukrajna uniós tagságát. A kérdés egész pontosan ez volt:
„Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?”
Az NVB indoklása szerint a kérdés nem tartozik az országgyűlés hatáskörébe, ezért nem hitelesítette a kérdést. Eközben a kormány Voks 2025-ös nemzeti konzultációra emlékeztető szavazásán szinte pont ugyanez a kérdés, csak kihagyták azt a rész, hogy a „csatlakozási feltételek teljesítése esetén”. Ahhoz, hogy a kormány közpénzből kikérje az összes választópolgár véleményét, nincs szükség az NVB jóváhagyására.
A bizottság kedden több kérdésről is döntött, például arról, hogy a Jobbik kérdését átengedik-e. Az arról szólt, hogy a magyarok „egyetértenek-e azzal, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen”, és az NVB arra jutott, ez megfelel a népszavazás törvényes kereteinek, így hitelesítették a kérdést – írta a párt közleményében.
A Jobbik már másodjára futott ennek neki, ugyanis 2024-ben már benyújtották majdnem ugyanezt a kérdést. Az NVB akkor is tovább engedte azt, de a Kúria elutasította a kezdeményezést. Igaz, akkor a kérdés is egy fokkal csavarosabban volt feltéve: “Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen”.
A Kúria tavalyi indoklása szerint „az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás hiányossága miatt.
