Polt Péter és Hende Csaba alkotmánybíróvá válását is támogatja a fideszes igazságügyi bizottság, a mi hazánkosok nem mentek át a rostán

Csak a két fideszes jelölt, azaz Polt Péter és Hende Csaba alkotmánybíróvá válását támogatta a parlament fideszes többségű igazságügyi bizottsága kedden, így őket terjesztik fel az Országgyűlés elé. Ha ott megszavazzák őket, akkor belőlük lehet alkotmánybíró a következő 12 évben.

A helyzet érdekessége, hogy összesen három kiadó hely van az Alkotmánybíróságban, a Fidesz viszont csak két jelöltet állított, Polt Péter legfőbb ügyészt és Hende Csabát, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét. A Fideszen kívül csak a Mi Hazánk állított jelölteket, rögtön hármat, de a bizottság egyiküket sem támogatta.

Azért kedden mind az ötüket meghallgatták.

A fideszesek

Polt Péter arról beszélt, hogy a legfőbb ügyészi posztot eddigi pályája csúcsának tartja, de azt is annak tartaná, ha megválasztanák alkotmánybírónak. De már önmagában azt is megtisztelőnek tartja, hogy a Fidesz-KDNP-frakció alkalmasnak tartja őt erre a posztra.

Ezután felsorolta az életrajzát, a végzettségeit, munkahelyeit, végül azt mondta: „Mindig is érdekelt az alkotmányjog, elsősorban az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása, a szuverenitás”.

Hende Csaba Polt Péterre rácsatlakozva azt mondta, „rendkívül felemelő és megtisztelő e jeles alkalomból itt helyet foglalni”, majd ő is felsorolta az életrajzát. Hende szombathelyi országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság elnöke. A Fidesz régi, megbízható tagja, 2002 óta országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 2010 és 2015 között pedig honvédelmi miniszter. Hende 2006 óta az összes választást megnyerte a szombathelyi központú választókerületben, de jövőre már nem indul újra ott.

A meghallgatásán elismerte, hogy a honvédelmi miniszterséget „nem tekintené jogi szakmai gyakorlatnak”, de ezután hozzátette: „ha ezt leszámítjuk, a diploma 41 évvel ezelőtti megszerzése után nagyon sok időt töltöttem a jogalkotás különböző területein”. Azt mondta, hogy korábban előterjesztőként már volt kapcsolata az Alkotmánybírósággal, mondta, még a Medgyessy-kormány alatt. Végül megígérte, ha megválasztják alkotmánybírónak, betartja a jogszabályokat.

A meghallgatására az ellenzéki frakciók és képviselők közül mindössze ketten jöttek el: a DK-s Sebián-Petrovszki László és a mi hazánkos Apáti István. Ők tudták kérdezni a fideszes jelölteket a bemutatkozások után.

Sebián-Petrovszki László arról beszélt, hogy a DK számára az Alkotmánybíróság nem egy független intézmény, hanem a Fidesz fiókszervezete, Polt Péter pedig „egy megbízható fideszes káder”. Hende Csaba szerinte ugyanezzel a háttérrel rendelkezik, a Fideszből lép át az Alkotmánybíróságba. „A hírek szerint valójában ez az ön fájdalomdíja azért”, hogy Szombathelyen a Fidesz tavaly annyira elveszítette a választást, hogy nincs is már ott Fidesz-frakció, maga Hende pedig nem indul jövőre a választáson. Sebián-Petrovszki szerint Hendének egyébként nincs meg a törvényileg előírt húsz évnyi jogi szakmai gyakorlata.

Hende Csaba erre úgy reagált, az alkotmánybírónak nem egy lakatlan szigetről kell érkeznie, ahol nem éri semmilyen politikai befolyás, és nincsenek saját gondolatai. „Csak említsen egy nevet, akiről ön szerint nem lehet tudni, melyik politikai oldalhoz tartozik”, nem tud, mondta Sebián-Petrovszkinak. Szombathelyen pedig szerinte megyei szinten nagyon jól szerepelt a Fidesz, ő maga pedig nem indult a 2024-es önkormányzati választáson. Ezután elszavalt egy részletet Arany János Epilogusából.

Az igazságügyi bizottság elnöke, a KDNP-s Vejkey Imre visszautasította azokat a vádakat, hogy az Alkotmánybíróság ne lenne független intézmény Magyarországon. „Magyarország demokratikus jogállam, az Alkotmánybíróság független”, mondta. Vejkey azt is megállapította, hogy Hende Csabának megvan a húsz évnyi szakmai gyakorlata.

A mi hazánkosok

Bár az igazságügyi bizottság csak a két fideszes jelöltet szavazta meg, a három mi hazánkos jelölt is felszólalt.

Bánovics Tamást, aki korábban még a MIÉP delegáltjaként tagja volt az Országos Választási Bizottságnak, a Mi Hazánk már tavaly is jelöltje jelölte alkotmánybírónak, ezért aztán rendhagyó bemutatkozást ígért. A fideszes jelöltekkel ellentétben nem akarta felolvasni az önéletrajzát, azt elhozta kinyomtatva az érdeklődőknek.

Ehelyett arról beszélt, hogy hétfőn olvasta Pokol Béla professzor cikkét a jurisztokráciáról, ami jelen van Dél-Afrikában, és szerinte ennek a veszélye fennáll Magyarországon is, majd azzal folytatta, hogy javasolna egy látogatást a Venyige utcai és a Gyorskocsi utcai börtönökbe. De eljutott a végrehajtásig, és addig, hogy „itt vagyunk az úr 2025. esztendejében, de még mindig indulnak devizahitelek utáni perek”. Az Alkotmánybíróságról végül azt mondta, az „a magyar Alaptörvény láthatatlan őreként funkcionál. Felbecsülődött a jog zsoldosainak, az ügyvédi kar tagjainak a szerepe”, és ha megválasztják alkotmánybírónak, akkor a rászorulókon, elesetteken akar segíteni.

A szintén Mi Hazánk-jelölt Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a nemzeti radikális oldal egyik fontos tagja azt mondta, a szuverenitást tartja fontosnak, célja, hogy a jog ne a kifosztás és elnyomás eszköze legyen, hanem a közjog formája. Ezután 2006-os „állami terror” időszakáról beszélt, hogy ott jogi segítséget adott „a koncepciós eljárásokban”. Ez indította el őt a közélet útján, mondta. Bár többször felhívták a figyelmét, hogy túllépett az időkeretén, végül még ő is emlegette a jurisztokrácia és a globális hatalmak veszélyeit, amik miatt szerinte elhivatott jogászokra van szükség az Alkotmánybíróságban.