Pusztuló kastély, elhagyott árvaház

„Amikor kezdtük itt a munkát, először nyolcvan centi vastagságú galambtrágyát bontottunk ki, és vittünk le innen”

– mutatta be a kiszombori Rónay-kastély tornyát Endrész Erzsébet, a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke. A galambok ürülékének tisztogatása évek óta tartó, folyamatos munka, mondta. A torony külső folyósójának mellvédjén sok galamb sétálgatott, minket meglátva elrepültek, aztán visszatértek.

Két civil egyesület a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör és 2023-tól az Összefogás a Kiszombori Rónay-kastélyért Egyesület közösen szeretné olyan állapotba hozni a Rónay-kastélyt, hogy legalább egy kisebb része, a kastély tornya látogatható legyen; önkéntesek munkájával és támogatásával dolgoznak ezen. A terv az, hogy a kastély tornyát, amit esetenként korábban is lehetett látogatni, hosszabb távon megnyitják az érdeklődőknek, de ehhez előbb meg kell javítani a földszintről az emeletre vezető csigalépcsőt, és az onnan a torony tetejéhez vezető falépcsőt is. Mindkettő balesetveszélyes, így nem használható.

Az 1859-ben épült, ma a védett műemlékek között nyilvántartott Rónay-kastély a 3600 fős nagyközség önkormányzatának tulajdona. A szocializmus idején elhanyagolták, csirketelepnek és -keltetőnek használta egy termelőszövetkezet, a rendszerváltozás után pedig a tulajdonnal együtt az önkormányzat nyakába szakadt az épület minden gondja. 2001-ben sikerült új tetőt csináltatni a főépületre, így legalább már nem ázik be, de a falunak nincs pénze a további renoválásra, hiszen a hatalmas épület teljes felújítása milliárdokba kerülne. A földszinten évtizedek óta egy kisüzem, zsákvarroda működik, ami az épület teljes területének a harmadát foglalja el. A többi üresen áll, és az egész épület rossz állapotban van. A kastélyról ismertetőt lehet olvasni és fényképeket nézni, és kisfilm is készült róla.

„Ez a vármegye egyetlen tornyos kastélya, és szeretnénk kinyitni, hogy az egykor legszebb épületünk a része legyen a falu életének, mert eddig többnyire zárva volt”

– mondta Csanádi Ferenc, az Összefogás a Kiszombori Rónay-kastélyért Egyesület alelnöke. A civilek korábban is kalauzoltak itt esetenként csoportokat, de a turisták jelenleg csak körbejárhatják az épületet, pedig gyakran jelentkeznek érdeklődők, hogy megnéznék a kastélyt. Csanádi szerint a csak 7 kilométerre lévő Makóról is jöhetnének látványosságokat kereső turisták.

Vállalkozók is segítenek

A kiszombori civilek tavaly ősszel kapták meg az önkormányzat hivatalos jóváhagyását arra, hogy rendbe hozzák a Rónay-kastélyban, illetve először a toronyban és a környékén, amit tudnak, és most tavasszal több munkálatot is elkezdtek, illetve folytattak. Ezekben a falu több családi vállalkozása is részt vett és részt vesz, az egyik a tereprendezésben, a másik a villanyszerelésben segített, a harmadik a saját, építkezésekhez használt állványzatát adta kölcsön.

Minden szakmunkát nem kapnak meg ingyen, de már kőműves is ajánlotta, hogy a szabad idejében dolgozik a kastélyon. Az anyagokat pedig a kisebb-nagyobb adományokból, a beérkezett 5-10-20 ezer forintokból tudják megvenni, a kiadások fedezetében az önkormányzat is segítséget ígért. A zsákvarró üzem évi bérleti díja kb. 1,2 millió forint, a civilek remélik, hogy ennek nagy részét a polgármesteri hivatal ígérete alapján a kastélyra költi az önkormányzat. Csanádi Ferenc szerint egyre több kiszombori gondolja úgy, hogy a lehetőségei szerint segít, munkával vagy adománnyal, bár ezt nem mindenki akarja nyilvánosan, a nevével is vállalni.

A torony faajtaját az eredeti külsejével megegyezően szeretnék helyreállítani. Amikor már a lépcső is járható lesz, és a toronyban fogadhatnak turistákat, kiállítást is szeretnének rendezni. A kastélyban és körülötte a takarítás-tereprendezés során rengeteg használati és dísztárgyat, illetve töredéket találtak, például régi, díszes cserépkályha elemeit, az egyiken olvasható, hogy 1828-ban készült egy cseh gyárban.

Megmaradtak a faluban lévő egykori nemesi kúriákból bútorok, evőeszközök és fotók is, ezeket is bemutatnák a zomboriaknak és a vendégeknek. Mindehhez még nagyon sok munka kell, de a civilek bíznak abban, hogy egyre többen melléjük állnak és segítenek. Endrész Erzsébet és Csanádi Ferenc is önkormányzati képviselő, ebben a tisztségükben is igyekeznek előmozdítani a kastély ügyét.

Megkérdeztük a kiszombori polgármesteri hivatalt, mit terveznek a Rónay-kastély ügyében, próbáltak-e korábban vagy igyekeznek-e pályázati, állami vagy más támogatást szerezni az épület állagának a megóvásához, vagy a felújításához, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Árvaház, majd kórház volt, most senkinek sem kell

Kiszombortól nem messze, Makón tovább pusztul az 1894-ben épült, Erzsébet királynéról elnevezett, egykori árvaház. A Magy. Kir. Állami Gyermekvédelem című, 1926-os dokumentum fényképen is bemutatja a hazai árvaházakat, és a szöveg szerint: az „Országos Gyermekvédő Liga makói Erzsébet Hadiárvaháza. Makó, Lonovics-sugárút 15. Rendeltetése: Bárminő felekezetű leányok elemi iskolai oktatása, s úgy ezeknek, mint középiskolába járó leányoknak internátusi nevelése. A szerződésileg (az állam által) lekötött férőhelyek száma 120.”

A belvárosban álló, nagy méretű épületet később más célokra használták, 1975-től 2004-ig a makói kórház idegosztálya működött benne, de a kórház 20 éve elköltözött, a nagy ház azóta üresen áll. Úgy látszik, a tulajdonosa, a város önkormányzata nem érdekelt abban, hogy megóvja a ház állagát: sok ablak kitört vagy kiszakadt a helyéből, több másik nyitva áll az emeleten is, az eső beverhet a folyosókra vagy a termekbe, mállik a vakolat.

Idős emberek lakóparkjának alkalmas lenne az épület, a DK helyi választási programjában szerepelt ez a terv, és elméletileg befektető is lett volna hozzá, közös vállalkozásba apportként lehetett volna bevinni az épületet, mondta Mucsi Tamás, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője. Az önkormányzati választáson azonban a Fidesz nyert Makón, és úgy látszik, a képviselők többségét nem érdekelte az idősotthon DK-s terve.

Mucsi szerint az ukrajnai háború kezdetén néhány hétig használták az épületet, körülbelül 40 ukrán menekültet, kisgyermekes családokat szállásoltak el ott, de aztán elköltöztették őket máshová. Korábban többször is, például 2016-ban volt olyan önkormányzati terv, hogy lakásokat alakítanak ki az épületben, de a felújítása milliárdokba került volna, amire nincs pénze a 21 ezer lakosú kisvárosnak, írta a Makói Csípős című portál.

Farkas Éva Erzsébet polgármester az idén februárban javasolta, hogy az épületet hirdessék meg nyílt pályázaton eladásra, a képviselői többség ezt támogatta. Érdekes, hogy a polgármesteri előterjesztésben nem szerepel az épület mérete, az áráról pedig azt írják, értékbecsléssel kell majd megállapítani. A nagy méretű, majdnem 1,2 hektáros parkból azonban lekerítettek egy 2 ezer négyzetméteres részt, ott szabályos teniszpálya létesült, amit magának alakított ki és kapott meg saját használatra egy sportegyesület.

Mucsi Tamás úgy tudja, február óta az épületet senki nem akarta megvenni. Kérdés, mi lesz az egykori árvaházzal, mert az interneten fellelhető, különböző években készült képek szerint egyre rosszabb állapotban van. A belül sok részén szétvert és romos épület pusztulásáról A múlt emlékei című oldalon láthatunk képeket. A további rongálásoktól próbálják valahogy megvédeni: a bejáratokat lánc, lakat zárja le, és több helyen OSB-falemezeket, illetve betonacél huzalokból készült rácsokat erősítettek a földszint és a pince ajtóira-ablakaira. A növényzet azonban már több helyen is benőtte a falakat, bekúszott az ablakokon is, és a park két-három hatalmas öreg fája rádőlt az épületre.

Megkérdeztük a makói polgármesteri hivatalt, mit terveznek az épülettel azután, hogy nem sikerült eladni, próbálnak-e állami, pályázati vagy más támogatást szerezni legalább az állagmegóváshoz, és miért nem fedik be a kitört ablakokat, ahol beeshet az eső. Cikkünk megjelenéséig ők sem válaszoltak.

A Csongrád-Csanád vármegyei 4-es számú választókörzet településeinek, köztük Makónak és Kiszombornak is 2002 óta országgyűlési képviselője a Fidesz színeiben Lázár János. A Facebookon látható fotók szerint gyakran szerepel együtt Lázárral Szirbik Imre, Kiszombor polgármestere, és Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere is. Megkérdeztük Lázár Jánostól, képviselőként mit tett eddig a két nagy értékű, pusztuló épület megmaradása vagy állagának megóvása érdekében, és azt is, hogy a hazai kastélyokkal sokat foglalkozó építési miniszterként tervez-e valamit tenni a kiszombori Rónay-kastély és a makói Erzsébet királyné árvaház ügyében. Egyelőre ő se reagált a megkeresésünkre.