„A rendszerváltás óta még nem fordult elő olyan, hogy jogilag ellehetetlenítették volna egy párt vagy jelölt indulását” – mondta a Telexnek László Róbert, a Political Capital választási szakértője, miután az elmúlt hetekben Magyar Péter és több elemző is arról beszélt: létezhet arra forgatókönyve a Fidesznek, hogy valamilyen módon megakadályozzák a Tisza Párt indulását a 2026-os választáson.
Olyasmire korábban is volt példa, hogy ismeretlen, amatőr pártok nem tudták megugrani a nem túl bonyolult adminisztratív akadályokat (ilyen például a formanyomtatványok szabályos kitöltése), vagy arra is alkalmatlannak bizonyultak, hogy egyik ajánlóívről helyesen másolják át a másikra a választópolgárok adatait. Olyan azonban az elmúlt 35 évben még nem volt, hogy a hatalom megakadályozta volna egy tényleges politikai ambícióval bíró párt indulását.
Ha valóban komolyabban felmerül ennek a lehetősége, a Political Capital szakértője két lehetséges forgatókönyvet lát a jelenlegi jogszabályi környezetben: vagy Magyar Pétert akadályozzák meg azzal, hogy egy jogi eljárással börtönbe zárják a választás előtt, vagy a Tisza Párt indulását tiltják meg a másfél éve elfogadott szuverenitásvédelmi törvény alapján. Ehhez konkrét bizonyítékokra lenne szükség a párt külföldi finanszírozásáról.
Orbán: Mindenki elindulhat, aki betartja a törvényeket
„Minden elképzelhető, és talán ma még el sem képzelhető eszközt mérlegelnek, hogy ellehetetlenítsék a Tisza Párt indulását. A fő cél, akár jogszabálymódosítással, akár karhatalmi eszközökkel, hogy engem leszedjenek” – mondta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a múlt hétfői élő videójában.
Arról is beszélt, hogy szerinte Fidesznél azt érzik: valódi politikai versenyben nem tudnák legyőzni a Tiszát, „a pániküzemmódban” egyre mélyebbre süllyednek a mocsárban, és már „nem mérlegelnek, egyre durvább eszközök bevetését tervezik nap mint nap”. A választási törvény további módosításai mellett ilyen durva lépés lehet Magyar szerint, ha például offshore számlát nyitnának a nevében külföldön, vagy drogot rejtenének el nála, hogy aztán eljárást indíthassanak vele szemben. Ha azonban börtönbe zárnák, azzal szerinte csak azt érné el a kormány, hogy a Tisza nem kétharmaddal, hanem négyötöddel nyerné meg a választást.
„Bolond lyukból bolond szél fúj! A választási szabályokban nem lesz változás”
– válaszolta a Fidesz sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy a következő egy évben terveznek-e olyan törvénymódosítást, amely korlátozná az országgyűlési választáson való indulás feltételeit, és előfordulhat-e szerintük olyan forgatókönyv, hogy Magyar Péter és/vagy a Tisza Párt nem indulhat el a 2026-os választáson. Szó szerint ugyanezt a válaszolta pár napja a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kérdésünkre, de korábban az Igazságügyi Minisztérium és a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely is tagadta, hogy a következő hónapokban még hozzányúlnának a választási szabályokhoz.
Az elmúlt hetekben azonban Magyar mellett több politikai elemző is felvetette annak a lehetőségét, hogy a Fidesz jogi és adminisztratív eszközökkel megakadályozhatja a Tisza Párt indulását a jövő évi választáson. Lakner Zoltán a Telex élő műsorában arról beszélt: a következő egy év legfontosabb politikai-stratégiai kérdése az lesz, hogy
Erdoğan példájára a Fidesz meg meri-e azt tenni, hogy egy jogi ügyre hivatkozva leszedi a pályáról a fő kihívót.
Ha így tennének, a támadásokra és kritikákra a Fidesz minden bizonnyal az Európai Unióból hozna hivatkozási pontokat, román és francia példákkal mentegetőzne. Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás első fordulóját, mert a titkosszolgálat információi szerint Călin Georgescu orosz beavatkozás segítségével nyerhetett. Franciaországban a bíróság első fokon elítélte a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés elnökét, Marine Le Pent pártfinanszírozási szabálytalanság miatt. Öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is, így a jelenlegi állás szerint nem indulhat a 2027-es franciaországi elnökválasztáson.
A feltételezéseket az is erősítette, hogy Orbán Viktor nem adott egyértelmű választ, amikor Hont András az Öt műsorában többször is rákérdezett: kizárhatják-e a Tisza Pártot a 2026-os választásból. „Magyarországon van néhány jogszabály, amit be kell tartani. Tehát ez nem Románia, hogy utólag találunk ki jogszabályokat. […] vannak jogszabályok, azokat be kell tartania mindenkinek” – fogalmazott a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy ezzel a kormánynak nincs dolga, majd az igazságszolgáltatás rendezi, ha valaki nem tartja be a szabályokat.
„Magyarországon a kormány senkit nem tud kizárni abból a lehetőségből, hogy elinduljon a választáson, és én hallani sem akarok ilyesmiről”
– jelentette ki Orbán, majd a sokadik kérdésre úgy fogalmazott: azzal számol, hogy „mindenki indul a választáson, aki a jogszabályokat betartja, és el akar indulni”.
Lakner Zoltán szerint elsősorban azt kell mérlegelnie a Fidesz vezetésének, hogy nem okoznának-e nagyobb kárt maguknak azzal, ha megakadályoznák Magyar és a Tisza indulását, hiszen az eddigieknél is nagyobb elégedetlenséget válthatna ki egy ilyen döntés. Mivel azonban az előrejelzések szerint nem várható nagy gazdasági csoda a következő hónapokban, Lakner szerint ez a lépés trendváltó lehetőség lenne a Fidesz eszköztárában.
Börtönből nem nyerhet választást
Az Alaptörvény kimondja, hogy „minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.” A bíróság ugyanakkor egy-egy konkrét bűncselekmény esetén eltilthatja az állampolgárokat a közügyek gyakorlásától, és kizárhatja a választójogból is. Egy másik jogszabály alapján az országgyűlési választáson
„nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti”.
A törvények alapján így egyértelmű: ha börtönbe csuknák Magyar Pétert, nem indulhat a választáson.
EP-képviselőként mentelmi joga van, így bármilyen eljáráshoz előbb ki kell kérni a mentelmi jogát az Európai Parlamenttől (EP). Ezt a magyar hatóságok már három ügyben is megtették: tavaly októberben a Legfőbb Ügyészség kérte, hogy függesszék fel a Tisza Párt elnökének mentelmi jogát, mert a vád szerint a fővárosi Ötkert nevű szórakozóhelyen elvett egy mobiltelefont, és a Dunába dobta.
Novemberben egy magánvádas eljárás miatt kérték Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, a Politico értesülései szerint egy fideszes politikus rágalmazásért perelné be a Tisza elnökét. A hét elején Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke jelentette be, hogy egy harmadik ügyben is kikérték a magyar hatóságok Magyar mentelmi jogát. Mindhárom ügy az Európai Parlament jogi szakbizottságánál áll.
Amíg megvan Magyar mentelmi joga, a hatóságok nem tudnak lépni, nem emelhetnek vádat ellene. Az Országgyűlés ugyanakkor múlt héten elfogadott egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely alapján a Nemzeti Választási Bizottság megfoszthatja a mandátumától az EP-képviselőt, ha valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem teljesíti a kötelezettségét, és a felszólításra sem javítja ki a hibát vagy pótolja a hiányosságot.
László Róbert szerint a törvénymódosítás azt célozza, hogy adott esetben megfoszthassák Magyart az EP-mandátumától, mert úgy megszűnne a mentelmi joga, és jelentősen felgyorsítaná az eljárásokat. Afelől azonban erős kétségei vannak a szakértőnek, hogy a jövő évi választásig végig tudna-e futni a jogi procedúra, ténylegesen megfosztva Magyar Pétert a választójogától.
„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”
– üzente Orbán Viktornak a Tisza Párt elnöke a törvényjavaslat benyújtása után.
Múlt héten pedig arról beszélt Magyar, hogy Orbán Viktorral és a Fidesz politikusaival ellentétben neki nincs eltitkolt vagyona, és 21 évre visszamenőleg minden bevételével és vagyontárgyával el tud számolni. Szerinte a törvénymódosítás után úgy akarnak majd fogást találni rajta, hogy hamis bizonyítékokat gyártanak. „Ne lepődjenek meg, ha az lesz a hír majd a propagandában, hogy külföldön széfet találtak vagy offshore számlát találtak Magyar Péter nevén.”
Tilos a külföldi támogatás
Ha Magyar Péter egy bírósági ítélet miatt nem indulhatna is el a választáson, a Tisza Párt továbbra is ott lenne a szavazólapon, és ilyen előzmények után megnőne az esélye a győzelemre.
Ezért lehetne hatékonyabb eszköz, ha nem Magyar, hanem a Tisza Párt indulását akadályoznák meg, külföldi finanszírozásra hivatkozva. A Fidesz már hónapok óta építi azt a narratívát, amely szerint a Tisza Brüsszel pártja, és Magyarékat külföldről támogatják. Orbán Viktor egészen odáig jutott, hogy a korábban idézett interjúban kész tényként jelentette ki, hogy a Tisza „egy külföldről finanszírozott és külföldről fönntartott dolog”, a baloldali oligarchák és az Európai Unió áll mögötte.
„Afelől nincs kétségem, hogy a Tisza Párt nem egy magyar párt, az egy brüsszeli párt. Tehát azt Brüsszelből tartják, ott vannak a gazdáik. Azt csinálják, amit ott mondanak nekik”
– fogalmazott a miniszterelnök, és szuverenitásvédelmi kérdésnek nevezte, hogy egy brüsszeli párt akar kormányra jutni Magyarországon.
A választáson induló pártok korábban sem fogadhattak el külföldi támogatást, de a 2022-es választás után tovább szigorították a kampányfinanszírozási szabályokat. A másfél éve elfogadott szuverenitásvédelmi törvénycsomagba bekerült egy olyan kitétel, hogy a választáson induló jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy „a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel”.
A Nemzeti Választási Bizottság csak azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki megteszi ezt a nyilatkozatot. Ha aztán mégis felmerül a gyanú, hogy a jelölt megszegte a törvényt, az Állami Számvevőszék vizsgálatot indít, és büntetés esetén a támogatás kétszeresét kell befizetni a központi költségvetésbe. Ez azonban még nem minden. A büntető törvénykönyvbe az is bekerült, hogy bűncselekményt követ el, aki egy választáson induló párt tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el, és a bíróság akár 3 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.
A törvénymódosítás elfogadása óta még nem volt példa ilyen eljárásra, így nem tudni, hogy a gyakorlatban hogy nézne ki a folyamat, például milyen gyanú esetén indítana vizsgálatot az ÁSZ.
Magyar Péter többször is kijelentette, hogy csak magyar emberektől kap pénzt a Tisza Párt, és nincs külföldi támogatójuk.
A párt március végén közzétett átláthatósági jelentésébe is beleírták, hogy nem fogadnak el anonim támogatásokat vagy adományokat, és csak magyar állampolgárok támogathatják őket.
A Tisza Párt elnöke arról is beszélt a múlt hétfői Magyarinfón, hogy szerinte mondvacsinált eljárásokra, koholt pénzügyi szabálytalanságokra és külföldi támogatásokra hivatkozva zárolhatják majd a párt számláját, és ezzel próbálják ellehetetleníteni a kifizetéseket. „Folyamatban vannak a NAV, ÁSZ és ügyészségi vizsgálatok, eljárások […], és a cél az, hogy a Tiszát ellehetetlenítsék, a számláinkat például zárolják.”
Windisch László a 444-nek úgy reagált, hogy ebből egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunk megkeresésére pedig azt írta: április 12-én egy magánszemély bejelentést tett a Fővárosi Főügyészségnél a Tisza Párt működésének törvényességét kifogásolva. „A beadványban foglaltakat a Fővárosi Főügyészség elbírálta. A főügyészség döntése kapcsán a kérelmezőnek jogorvoslat benyújtására van lehetősége, amely határidő még nem telt le, így az ügy még folyamatban van.” Ennél többet nem árult el a konkrét ügyről.
„A Tisza Párttal szemben semmilyen eljárás nincs folyamatban a NAV-nál” – válaszolták a cikkünk megjelenése után. Azt is hozzátették, hogy a NAV titokban, az adózó tudta nélkül nem folytat adó- vagy vámigazgatási eljárást, „kivétel ez alól a fedett próbavásárlás, de a Tisza Pártot ez sem érinti, hiszen a nyugtaadási kötelezettség teljesítését alapvetően nem a pártoknál vizsgálják a revizorok”.
Cikkünk a NAV válaszával frissült.
