Gyurcsány Ferenc távozik a közéletből, ezzel egy több mint negyven éves, két történelmi korszakon is átívelő politikai pálya zárul le. Gyurcsány Ferenc már jóval a rendszerváltás előtt beszállt a politikába. Miközben kortársainak egy része már a nyolcvanas években is a később rendszerváltó ellenzéki mozgalmak környékén mozgott, ő a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) látta meg a jövőjét. 1981-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karának hallgatójaként tagja lett a KISZ főiskolai bizottságának. A nyolcvanas évek végére már a KISZ vezető testületében, a Központi Bizottságában volt tisztsége. Hogy tehetséges volt, azt Orbán Viktortól tudjuk, aki 1989-ben ezt nyilatkozta róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal, mert az próbára teszi a képességeit, az a Gyurcsány nevű ember. Az összes többi az komolytalan” – mondta.
1989-ben aztán a KISZ-t is elérte a változás, legalábbis a nevében demokratikusra cserélték a kommunistát. Gyurcsány Ferenc alelnök lett a DEMISZ-ben, de két hónap után jó pár évre kiszállt a politikából.
Vállalkozó lett. Két év múlva már az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója volt, és tíz év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett. „Persze tudom, hogy nem szokványos dolog hárommillió forintból négy év alatt többmilliárdos céget csinálni. De nincsen titkom: egy erőszakos vidéki gyerek voltam, aki mert álmodni akkor is, amikor politikus volt, és álmodik most is. Az álmok pedig arra valók, hogy megvalósítsuk azokat, és nem mások, hanem mi magunk”- ő így magyarázta a sikereit 1996-ban a Népszabadságnak. Az erőszakosságon és az álmokon kívül azért a KISZ-ben épített kapcsolatoknak is volt szerepük az üzleti sikerekben. Miután visszatért a politikába, bejelentette, hogy szünetelteti az üzleti tevékenységét, de cégét megtartotta. Egészen 2009-ig, akkor eladta – a feleségének.
Gyurcsány Ferencet Medgyessy Péter hozta vissza a magyar politikába. Először csak stratégiai tanácsadója volt, így amikor 2003-ban kinevezte gyermek-, ifjúsági- és sportminiszternek, Gyurcsány nem számított ismert embernek. A területnek sem volt szakértője, ezt ő maga is elismerte. Bemutatkozásakor azt mondta, „nem tud annál férfiasabb kihívást elképzelni, mint csinálni egy jó országot”.
Egy évvel később már ő volt az ország miniszterelnöke. 2004-re Medgyessy Péter gazdaságpolitikája kudarcot vallott, és nemcsak a koalíciós partner SZDSZ, hanem saját pártja, az MSZP is kihátrált mögüle. Korábbi tanácsadója, Gyurcsány Ferenc is nyíltan hátat fordított neki, hogy aztán a párt benne találja meg azt, akivel 2006-ban esélyük lehet legyőzni Orbán Viktort. Nem csoda, hogy Medgyessy később már így nyilatkozott róla: „Amikor megismertem Gyurcsány Ferencet, tényleg azt hittem, hogy egy jó képességű, komoly perspektívájú fiatalember. Hát, az ember tévedhet.”
Lendületben az ország – ezt a címet adta a miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc a kormánya programjának. Cselekvő, eszményekre és értékekre építő, a jövőre koncentráló kormányzást ígért.
Miniszterelnöksége alatt Gyurcsány Ferenc többször is találkozott az amerikai elnökkel, először 2005-ben. Gyurcsány a találkozó utáni sajtótájékoztatón meghívta George W. Bush elnököt az 1956-os forradalom 50. évfordulójára Magyarországra.
„Vannak szerelmek és vannak válások”, így emlékezett meg néhány éve Gyurcsány Putyin magyarországi látogatásáról. Miniszterelnökként 2006-ban találkozott először az orosz elnökkel, akit lakásán is fogadott, Putyin itt megismerkedhetett Totó kutyával is. Putyin–Gyurcsány-találkozóból 2006 és 2007 között három is volt, de később például 2009 novemberében Dobrev Klárával még családi vacsorán is részt vettek Moszkvában, ahol az orosz elnök mellett a felesége is ott volt. Gyurcsány Ferenc szerint korábban még joggal hihetett benne, hogy az elnök „szabaddá tesz egy fantasztikus nemzetet”, de Putyin később visszafordult az úton.
2006 tavaszán a Fidesz és az MSZP támogatottságát nagyjából azonosra mérték a közvélemény-kutatók, így Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje esélyes kihívója volt Gyurcsány Ferencnek. Április 5-én a köztévé rendezte meg kettejük vitáját, amit az elemzők szerint Gyurcsány Ferenc nyert meg. Orbán Viktor aztán a választást is elveszítette, és azóta nem állt ki egyetlen választás előtt sem vitázni.
Gyurcsány Ferenc április végén megnyerte a választásokat, de egy hónappal később, május 26-án már arról beszélt az MSZP frakció zárt ülésén Balatonőszödön, hogy „nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet” a költségvetés állapotáról, és kiigazításokra lesz szükség.
Az őszödi beszéd csak hónapokkal később, szeptember 17-én került nyilvánosságra. Azonnal politikai tiltakozások indultak az országban. Gyurcsány Ferenc több nyilatkozatban is elmondta, hogy nem akar lemondani, a beszédet pedig vállalja.
Az őszödi beszéd miatt indult tüntetéssorozat második napján több ezer tiltakozó vonult a Magyar Televízió Szabadság téri székházához. Tüntetők egy csoportja megrohamozta az épületet, a tévé adását felfüggesztették. Az este című műsorban éppen Navracsics Tibor és Török Gábor politológus volt a vendég, ők a hátsó bejáraton jutottak ki az épületből.
Sólyom László köztársasági elnök az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után morális válságról beszélt, de nyilatkozatot adott ki arról, hogy nincs lehetősége beavatkozni.
Az MSZP október elején a parlamentben bizalmat szavazott a miniszterelnöknek. Ez azonban nem hűtötte le az őszödi beszéd miatti közfelháborodást. Gyurcsány Ferenc népszerűtlenségét az a népszavazás is jelezte, amit a Fidesz kezdeményezésére tartottak 2008-ban: a szavazók 82 százaléka a vizitdíj eltörlését támogatta. Az elbukott népszavazás is hozzájárult, hogy egy hónap múlva az SZDSZ kilépésével felbomlott a kormánykoalíció.
„Remélem, hogy tényleg csak én vagyok az akadály. Akkor ezt az akadályt én most megszüntetem. Javaslom, hogy alakítsunk új kormányt, új kormányfő vezetésével” – mondta 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc. Ekkor még miniszterelnökként arról beszélt, hogy letelt az egy év, amit ultimátumként adott maguknak, de támogatásuk nem nőtt, hanem éppen ellenkezőleg, csökkent. „Hát akkor most lépni kell.” Gyurcsány az MSZP tisztújító kongresszusán konstruktív bizalmatlansági indítványt kért önmaga ellen, amely aztán a bukásához is vezetett. Gyurcsányt a márciusi kongresszuson a szavazatok 85 százalékával még újraválasztották az MSZP pártelnökének, egy héttel később viszont erről a posztjáról is lemondott.
Kérésének megfelelően néhány héttel később, április 14-én az Országgyűlés konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal négy és fél év miniszterelnökség után leváltotta Gyurcsány Ferencet. Búcsúbeszédében megköszönte, hogy szolgálhatott. Az Országgyűlés által elfogadott indítvány kizárólag miniszterelnök-cserére adott lehetőséget. Gyurcsány utódja a miniszterelnöki székben Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett, aki kormányprogramját így mutatta be: „Fájni fog. Nem kicsit, nagyon”.
Gyurcsány Ferenc 2010-ben még az MSZP listájáról került be a parlamentbe, de pártja politikai irányvonalát lemondása óta folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. Ennek megváltoztatására 2010. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Az MSZP átalakítását célzó törekvései azonban kudarcba fulladtak, így egy évvel később platformjával együtt kilépett a Magyar Szocialista Pártból. „A mai napon a Demokrata Pártból létrehoztuk a Demokratikus Koalíciót. Magyarország progresszív, nyugatos, balközép, polgári pártját” – mondta a DK hivatalos megalakulásakor, 2011. november 6-án Gyurcsány Ferenc. Ezen a napon megválasztották elnökségüket és alapszabályaikat is megírták: a párt elnöke innentől, egészen 2025. május 8-ig maga Gyurcsány Ferenc volt.
„Jól alszik, Viktor?” – kérdezte Gyurcsány Ferenc 2013 júniusában Orbán Viktort, a Nagy Imre kivégzésének évfordulóján tartott beszédében. „Amit csinál ez a világ Orbánnal az élen, az nem jó, az nem a mi világunk, az nem a magyarok többségének a világa. Nem ácsingózok jobbközép szavazatokra billegetve a hátsómat hátha lesz még százezer szavazatom” – fogalmazott indulatos beszédében a DK rendezvényén.
Vezetésével az új párt 2014-ben nem önállóan indult, hanem az Összefogás pártszövetség tagja lett, Bajnai Gordont támogatták miniszterelnöknek. A párt listáról csak négy mandátumot szerzett, így négy évre parlamenti frakció nélkül maradtak. Pártja ezután önállóan építkezett: ebben Gyurcsány néha DJ-ként, néha pedig gitárok húrjai közé csapó pártelnökként vett részt.
„A kígyók, kígyóznak” – hangzott el 2018-ban Gyurcsány Ferenc híres mondata a szavazóhelyiségek előtt kialakult sorokról. Az ebben az évben önállóan induló DK aztán sokkal sikeresebb volt, mint négy éve: Gyurcsány pártja 5,41 százalékot kapott a választáson, így a korábbi négyről kilencre emelte a képviselői mandátumaik számát. A következő ciklusban egyre inkább előtérbe került Gyurcsány felesége, Dobrev Klára, aki 2019-ben a párt színeiben, illetve listavezetőként EP-mandátumot szerzett.
2021-ben a Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltjük a 2022-es választáson Dobrev Klára lesz. Jelöltjük a 2021-es ellenzéki előválasztáson végül alulmaradt Márki-Zay Péterrel szemben. A DK az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként indult.
A 2022-es országgyűlési választáson annak ellenére is Gyurcsány Ferenc nevétől volt hangos a közélet, hogy az ellenzéki összefogást vezető Márki-Zay kérésére a volt miniszterelnök a háttérbe vonult. „Márki-Zay a kapitány, mi ehhez tartjuk magunkat” – mondta. Ennek ellenére a Fidesz-KDNP szerint viszont továbbra is Gyurcsány mozgatta a szálakat. Ebben az időszakban árasztotta el az utcákat a CÖF a „Mini Feri” plakátokkal, ahol Márki-Zayt a „főnök klónjaként” ábrázolták. A gyurcsányozás a fideszes kommunikáció és választási kampányok meghatározó eleme volt közel két évtizeden át. 2022 áprilisában az ellenzék aztán a legnagyobb vereségét szenvedte el 2010 óta, Gyurcsány Ferenc és a többi ellenzéki pártelnök a választási éjszakán már egyedül hagyta a pódiumon Márki-Zay Pétert. „Márki-Zay Péter szenvedett történelmi vereséget, nem mi” – értékelte utólag az eredményt a pártelnök.
Gyurcsányék 2022 után aztán teljesen külön utakon folytatták, a DK árnyékkormányt alakított és bejelentették, hogy a következő választásoknak önállóan futnak neki. A párt ebben az időszakban messze lemaradva a Fidesztől, de stabilan a legerősebb ellenzéki formáció volt. A párt kis gömböcként nyelte magába a többi ellenzéki párt tagjait, Gyurcsányék újabb és újabb átigazolókat jelentettek be büszkén. Felívelésüket a tavaly februárban megjelenő Magyar Péter törte ketté: az MSZP-vel és a Párbeszéddel való közös indulásuk ellenére csak két helyet tudtak megőrizni négy EP-képviselői helyükből, a szavazatok valamivel több mint 8 százalékát szerezték meg, míg a néhány hónapja alakult Tiszának 7 képviselője lett és közel 30 százalékot kapott. „Picike új fejezet kezdődik a magyar politika történetében. Hogy ez mennyiben lesz más és milyen hosszú lesz, azt még nem tudjuk” – értékelt ekkor a pártelnök.
„Pokolian jól szolgálom a hazámat” – mondta Gyurcsány tavaly nyáron a Telexnek adott interjújában. „A felelősségvállalás az nem a lemondás szinonimája”, mondta ekkor a saját pártelnöki pozíciójával kapcsolatban, és hozzátette: az a politikus meg fog bukni, aki – ahogy Magyar Péter – őket és Orbán Viktort egyszerre akarja leváltani. A lemondása előtt időszakban Gyurcsány Ferenc ismét visszatért a nyilvánosságba, interjúk sorát adta, és különböző módszerekkel próbálta népszerűsíteni a pártját: másfél hónapja például még lakóautózni indult, így járta az országot. Megszólalásai az ország helyzetével kapcsolatban az utóbbi időben a legkevésbé sem voltak optimisták. Sokszor egyszerre állt bele Orbán Viktorba és Magyar Péterbe, előbbi szerinte a pokolba vezet, utóbbi pedig a hamis Mennybe. „Szétesett itt minden” – írta.