Évekig mantrázta a Fidesz, hogy Karácsonyék el akarják adni a városházát, de csak nem sikerült rájuk húzni

Eddig csak a felek állításai alapján tűnhetett úgy, hogy „Városháza-ügy” két párhuzamos univerzumban zajlik. A Fidesz az utóbbi években végig az eladást bizonygatta, Karácsony Gergelyék pedig kitartottak amellett, hogy ilyen szándék fel se merült. Az utóbbi években több nyomozás is indult, mostanra pedig az ügyészség is eljutott a vádemelésig, a vádirat pedig Karácsony állítását erősítette meg. Aszerint az épületet valóban nem jelölték ki értékesítésre. A Fideszt ez egyelőre nem érdekli, egy összetett történetet leegyszerűsítve továbbra is hirdetik, hogy Karácsonyék túl akartak adni az épületen.

A nyomozás megállapításai után ehhez szövevényes indoklásra van szükség. A frakcióvezető azt állítja, hogy két férfi, akikre az ügyészség most börtönbüntetést kért, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjével tárgyaltak a Városháza eladásról. Azonban az ügyészség feketén-fehéren leírta keddi közleményében:

„a Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre”.

Szentkirályi ennek ellenére mondja, hogy nehéz elhinni Karácsony védekezését, miszerint nem volt döntés az eladásról. „Azért azt nehéz elképzelni, hogy bár a finanszírozói ott voltak, a barátai ott voltak, a cégvezetője tárgyalt a Városháza eladásáról, de neki, a főpolgármesternek gőze nem volt az egészről, semmiről sem tudott”. Szentkirályi ismételten hivatkozott, sőt, posztjában is megosztotta azt a felvételt, amin Gansperger és Bajnai Gordon volt miniszterelnök láthatók, és ami akkor készült, amikor az a hangfelvétel is, amelyből Szentkirályi szerint az derül ki, hogy a Városházán jutalékos rendszerben működött az ingatlanok értékesítése.

Szentkirályi szerint tehát „valakik” meg akartak szabadulni az épülettől, ezek a valakik pedig a főpolgármester emberei voltak. Szentkirályi

• Karácsony embereként hivatkozik Barts Balázsra, akit 2014-ben Tarlós István főpolgármestersége és Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettessége idején neveztek ki vezetőnek a főváros vagyonkezelő cégében;
• „baloldali háttéremberként” pedig Gansperger Gyulára, aki a Fidesz hőskorszakában Simicska Lajossal és Győri Tiborral együtt intézte a Fidesz pénzügyeit, 1998-ban, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor nevezett ki az állami vagyont kezelő ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának.

Gansperger a 2002-es kormányváltás után kötött ki a Wallis csoportnál, aminek egy időben Bajnai volt a vezetője.

A történetnek már ez a Szentkirályi féle verziója se egyszerű, de valójában az ügy, vagy talán inkább „ügy” még ennél is szövevényesebb. A több szálon futó „Városháza-gate” 2021 novemberében az Indexen megjelent cikkel robbant ki. Ebben saját értesülésükre hivatkozva tényként állították, hogy főváros vezetése el akarja adni a hatalmas, V. kerületi épületet. Azt is írták, hogy „fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket”. Karácsony azonnal tagadta, hogy árulnák az épületet, amitől kormányzati jóváhagyás nélkül egyébként nem is szabadulhatnának. Azt a főpolgármester nem tagadta, hogy vizsgálták az eladás lehetőségét, de gyorsan el is vetették, inkább a fejlesztés és a hasznosítás mellett döntöttek.

Ezután jött az újabb cikk, amely szerint egy ingatlaniroda és egy közvetítőcég kötött valamiféle szerződést az ügyletre. Ezután jelent meg egy Anonymous-maszkos figura, aki hangfelvételek formájában egymás után csöpögtette az információkat, egyre több embert hozva kapcsolatba az üggyel. Egy ilyen felvételen beszél a fővárosi vagyonkezelő igazgatója, Barts Balázs a Városháza eladásáról. A felvételre válaszul hozták nyilvánosságra Karácsonyék az épület fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt, Barts pedig fegyelmit kapott, mert a lehallgatott beszélgetésben nyíltan kritizálta, hogy a főváros

nem adja el az épületet.

A következő kiszivárogtatott felvételen Bajnai Gordon volt miniszterelnök volt hallható, amin Gansperger Gyulával, Ruszlan Rahimkulov orosz oligarchával és azzal a Zentai Péterrel beszél – utóbbi kettőnek közös cége is volt, amit azzal a szándékkal hoztak létre, hogy megvegye a találkozónak is helyszínt adó, Váci út 152-158. szám alatti ingatlant. Ez az a találkozó, amin a közös kép is készült Bajnairól és Ganspergerről, amit most Szentkirályi újrahasznosított. A felvétel alapján úgy tűnhetett, hogy Ganspergerék egy, a Városházát megvásárolni szándékozó befektetőt képviselve kérik ki Bajnai véleményét. Arról, hogy Bajnait hogyan rángatták bele a „Városháza-ügybe”, részletesen itt írtunk.

Bajnai a felvétel nyilvánosságra kerülése után titkosszolgálati módszereket emlegetett, és azt állította, hogy az kiragadott mondatokból, összevágott részletekből áll. Feljelentést is tett, 2022 őszén egy rendőrségi határozat igazolta is állítását a lehallgatásról és a felvétel manipulálásáról. Az eljárás alatt beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. Az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le Bajnait, a rendőrség pedig felfüggesztette az eljárást.

Anonymusnak azt a vádját, hogy a Fővárosi Vagyonkezelő jutalékért cserébe áron felül adja el az önkormányzat ingatlanait, a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága vizsgálta. Arra jutottak, hogy nincs jutalékos rendszer és irányított pályáztatás, az ingatlanok értékesítése átláthatóan működik.

Eladták volna a Városházát, de nem Karácsonyék

Az összetett történetben az ügyészség a héten jutott el a vádemelésig. Négy ember ellen emeltek vádat, mindannyiukra letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kértek. A vádirat szerint egyikük egy ingatlanforgalmazó cég tagja volt, 2020-ban és 2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal is tárgyalt. Nekik azt állította, hogy jó kapcsolatai révén olyan, személyre szabott pályázatok kiírását tudja kijárni a Fővárosi Vagyonkezelőnél, amelyek garantálják, hogy a neki ezért 10 százalék jutalékot fizető pályázók nyerjenek.

A férfi három fővárosi ingatlannál próbált így pénzhez jutni, az egyik maga a Városháza épülete volt.

Bár a vád szerint ez utóbbira sosem írtak ki pályázatot, a gyanúsított erről az épületről is tárgyalt. A vételárat 40 milliárdban jelölte meg, vagyis négymilliárd forint jutalékot kért a kijárásért. Az ingatlan iránt érdeklődők az ajánlatot visszautasították. Másik két ingatlannál viszont tényleg írt ki pályázatot a Fővárosi Önkormányzat. Az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott, ő a befolyását hirdetőnek több mint 10 millió forintot át is utalt. A vád szerint a másik két vádlott a befolyását hirdető állításait erősítve segítette a bűncselekményt.

A botrány mögött korábban az orosz titkosszolgálatok ügyködését sejtő Karácsony Gergely szerint az ügyészség közleménye „világossá teszi, hogy mekkora kamu volt a Fidesz által 2021-ben grundolt úgynevezett Városháza-ügy”. Az ügyészségi vizsgálat Karácsony értelmezése szerint megállapította, hogy a fővárosi ingatlanok értékesítésével kavaró ingatlanosnak nem volt semmilyen valós befolyása a főváros ingatlangazdálkodására. Azt kifogásolta, hogy erre a megállapításra majdnem négy évet kellett várni, de mindezek után „sűrű bocsánatkéréseket” várt, „főleg azoknak a kollégáimnak a nevében, akiket a lehető legnevetségesebb »dokumentumok« alapján meghurcoltak”.

Karácsony kijelentéseire reagálva az ügyészség azt közölte, hogy a Városháza-ügy nem kamu, a vizsgálata során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, de „vádirati bizonyosság csak négy személynél volt megállapítható”. A hosszas eljárást azzal indokolták, hogy „korrupciós cselekmények bizonyítása, valamennyi elkövető felderítése rendkívül nehéz, és a hatóságok legnagyobb erőfeszítése ellenére sem mindig tisztázható megnyugtatóan minden résztvevő szerepe”, ezért nem is érzik úgy, hogy ők bárkinek bocsánatkéréssel tartoznának.