Több száz méteren kivágták a Duna-parti fákat Nagymarosnál, a vízmű szerint jó okuk van erre

Több méter széles sávban, több száz méter hosszan kivágták a fákat a Duna partján Nagymaros és Kismaros között – jelezték olvasóink. Az erdőirtás a kisoroszi szigetcsúccsal nagyjából szemben, a Nomád Bár környékén történt április második felében.

A fák kivágását a környéken élők közül többen kifogásolták, a Facebookon felháborodott posztok kezdtek el terjedni a kivágott fák képeivel. A posztolók szerint olyan fákat vágnak ki, amelyek évtizedekig senkit sem zavarnak, ráadásul költési időszakban, amikor a fák kivágása miatt elpusztulnak az azokra rakott fészkekben élő madárfiókák.

Az említett partszakasz a Duna és ártere megnevezésű, kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület részét képezi, így elvileg a szokásosnál is szigorúbban kellene venni, mikor és milyen fákat vágnak ki. A Víz Koalíció nevű civil szervezet április 24-i posztjában szakmai egyeztetés céljából a fakivágások rövid szüneteltetését kérte.

A fakivágásokról április 23-án Petrovics László nagymarosi polgármester is posztolt. Ő azt írt: „Mielőtt bárki az önkormányzat a felelősségét feszegetné, tájékoztatom a lakosságot, hogy a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. tervezett és bejelentett valamint minden engedély birtokában, vízbázis védelmi karbantartást végez.” A poszthoz mellékelte a DMRV önkormányzatnak küldött tájékoztatását, amely szerint a favágásokra a vízügyi hatóság még tavaly novemberben adott engedélyt.

A DMRV dokumentuma szerint az érintett részen a partszakasz mögött hét kút található, a partszakasz pedig ezek védőterületéhez tartozik. Ezekből a kutakból látják el ivóvízzel Nagymarost, Kismarost és Visegrádot.

A fák kivágásának okáról a DMRV április 25-én kiadott egy sajtóközleményt, amely szerint: „Rendszeresen végzett vizsgálataink során társaságunk azt tapasztalta, hogy a nagymarosi vízbázis vízminősége megváltozott, amelynek oka, hogy a vízbázis környezete a Duna partvonala közelében rendkívül iszapossá vált, mely folyamatban nagy szerepe volt a mederben növekedő fáknak, melyek elősegítették az áramlási holtterek kialakulását. A vízbázis kútjaiban a vízutánpótlódás egyre inkább a meder helyett a háttérből valósul meg.

A most folyó mederkarbantartási munkálatok – azaz a mederben lévő fák kivágása, majd ezt követően a medermélyítés nélküli kotrás – a Vízügyi Igazgatóság engedélyével, a szükséges szakhatósági hozzájárulásokkal, a legnagyobb körültekintéssel történik, melyek a madárvédelmi szempontokat is figyelembe veszik. Célunk a Duna-meder ökológiai állapotának visszaállítása a nagymarosi vízbázis megmentése érdekében, garantálva ezzel Nagymaros lakosságának biztonságos ivóvízellátását.”

A sajtóközlemény megjelenése után megkerestük a DMRV-t, és feltettük nekik a következő kérdéseket:

• Pontosan mekkora területen vágják ki a fákat? Ez a Duna milyen hosszú partszakaszát érinti? Nagyságrendileg hány fát vágnak ki?
• A sajtóközleményben azt írják, hogy a fák kivágására azért van szükség, mert a víz a mederben növekedő fák miatt vált iszapossá. Sokan felvetik azonban, hogy az érintett részen régen, évtizedekkel ezelőtt is nőttek fák a mederben, és korábban nem volt probléma ezekkel. Mi változott ahhoz képest?
• Többen azt is nehezményezik, hogy a fákat költési időszakban vágják ki, ami miatt elpusztulnak a madárfiókák. Ezt a szempontot figyelembe vették a fakivágás időpontjának meghatározásakor? Miért választották ezt az időszakot a fák kivágására?

A DMRV válaszában arról írt, hogy a mederkotrásra még a nagy nyári aszály előtt szükség volt, mert az a veszély fenyegetett, hogy a mederkotrás nélkül a melegben nem tudnak elég, megfelelő minőségű vizet biztosítani a környéken élőknek. A teljes válaszuk:

„A Nagymarosi Vízbázis minőségét- partiszűrésű vízbázis lévén – a mederkapcsolati viszonyok és a partszakasz ülepedési viszonyai is befolyásolják. A termelőkutak előterében lévő mellékága szervesanyagban gazdag vastag iszapos feltöltődése akár a partszakasz teraszvizeinek minőségét is befolyásolhatja. Az 1692 folyamkilométer (fkm) térségében az eddig különálló zátonyok közötti terület a dunai vízjárás hatása következtében jelentősen feltöltődött.

A mellékág lecsökkent vízsebessége következtében a vízműkutak előtt feliszapolódás alakult ki, amely a szervesanyag-felhalmozódás következtében ivóvízszolgáltatási szempontból nem kívánatos geokémiai (redox) folyamatok kialakulásához vezethet. A meder kotrásának eredményeképpen nagyobb vízbeáramlást lehet biztosítani a kutak előtti mellékágakba, illetve a szervesanyagban gazdag iszap eltávolításával hosszú távon biztosítható a termelt víz elvárt minősége.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósággal együttműködésben több éve folyamatban van a Duna-meder kotrása. A mederkotrási tevékenység, az azt engedélyező Hatóság elsősorban természetvédelmi szempontokra vonatkozó előírásait betartva, csak rövid időszakokban, a Duna megfelelő vízállása esetén végezhető, ezért hosszú időt vesz igénybe.

A Kismaros Nagymaros közötti szigeti mellékágak ökológiai rehabilitációja projekt érinti a DMRV Zrt. által üzemeltetett Nagymaros vízbázis védőterületi rendszerét, ennek értelmében a kivitelező cég beszerezte a kotrás elvégzéséhez szükséges vízbázis Üzemeltetői Hozzájárulásokat. A jelenleg zajló fakivágás a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által megrendelt tevékenység, a gyérítéssel érintett szakasz a Nagymaros Vízbázis 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. számú termelőkutak előtti szakasz mederben lévő térrészét érinti, mely területen a Duna Ipoly Nemzeti Park által kijelölt, elkorhadt, megdőlt fűzfákat távolították el, a tevékenységhez rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.

A jelenlegi mederállapottal, a kotrás előrehaladásának eltolódásával a vízminőségromlás tartós fennállása következhet be, mely a vízellátás biztosítását veszélyeztetheti. A mederállapot javítása nélkül kritikus vízminőség romlás és vízellátási havária helyzet alakulhat ki.

A fentiekből látható, hogy a munkák elvégzése nem csak szükségessé, hanem sürgetővé is vált, tekintettel a közelgő meleg, várhatóan csapadékszegény időszakra. A klímaváltozás miatt az elmúlt években egyre gyakoribbá váló aszályos nyári időjárás miatt a vezetékes ivóvíz felhasználása ugrásszerűen megnőtt. Így a termelő kutak vízminőségének és termelékenységének megőrzése elsődleges feladattá vált.

A DMRV ZRt. elkötelezett a környezet, a természet értékeinek megőrzésében. Éppen ezért évek óta a Duna Ipoly Nemzeti Park és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársainak együttműködésével történik a Duna-meder kotrása is, annak érdekében, hogy az ivóvízszolgáltatás biztosítása szempontjából elkerülhetetlen munkálatok a vízbázis ökológiai rendszerébe való lehető legkisebb beavatkozással járjanak.”

Megkerestük az ügyben a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is, de ők nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A magyar kormány három éve átmeneti érvényű szabályozással könnyítette meg az ország védett erdeinek vágását, egy április végi javaslat azonban bebetonozná a vészhelyzeti rendelet intézkedéseit, sőt még rá is tenne egy lapáttal. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány ezért a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben kéri a törvénymódosítás káros elemeinek visszavonását.

Az elmúlt időszakban többször is történtek olyan tarvágások, amelyek védett erdőkben valósultak meg, erről többek között ebben a korábbi cikkben olvashat.