Fenyő-ügy: először szólalt meg a Portik és Gyárfás beszélgetését elemző egyik bűnügyi nyelvész

Először szólal meg a bűnügyi nyelvész, akinek a jelentésére támaszkodva Gyárfás Tamást jogerősen hét év börtönre, Portik Tamást pedig életfogytiglanra ítélték Fenyő János meggyilkolásának felbujtóiként.

Ránki Sára a Válasz Online-nak adott podcastinterjújában olyan részletet is idéz az általa és két szakértőtársa által elemzett Gyárfás–Portik-beszélgetésekből, amely a Válasz Online szerint tényleg cáfolni látszik Gyárfás és ügyvédje eddigi érveit.

A felderítési szakban Ránki Sára nem dolgozott még az ügyön, az ügyészség tehát tőle függetlenül jutott arra a következtetésre a hanganyag alapján, hogy Gyárfásnak köze van Fenyő János halálához. Ránkit később a bíróság rendelte ki szakértőként az ügyhöz, másik két nyelvész bevonásával dolgozott a szövegen. A feladatuk az volt, hogy válaszoljanak a bíróság által hozzájuk eljuttatott 17 kérdésre. Ránki elmondása szerint mindhárman ugyanolyan válaszokat adtak a szöveg alapján, egymástól függetlenül, és a jelentésük teljes konszenzussal született.

Gyárfás Tamás védekezése szerint a Portiktól kapott segítség valójában egy kaposvári áfacsalási ügyre vonatkozik kettejük beszélgetésében, nem pedig emberölésre. A nyelvész szakértő azonban az adásban olyan részletet is idézett a leiratból, amely nagyon nehezen magyarázható ezzel az érveléssel.

Ránki arról is beszélt, hogy milyen nyomást igyekeztek gyakorolni „valakik” a kirendelt eseti szakértőre és társaira a bizonyítási szakban.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszószövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások adják. A védelem első és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzők.

A Portikot és Gyárfást jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtáblán a bíróság jelezte, a másodfok mindenben osztotta az első fok következtetéseit, mind a módszert, mind a logikai következtetést tekintve, és „az első fokú bíróság helyesen tárta fel a bűncselekmény motivációját” is.