Különös játszma és gyurcsányozás: új fővárosi cégvezetőket keresnek, de két fontos vállalatért nem kapkod senki

Új rendszerrel próbálkoznak a fővárosban: nyílt pályázaton keresik Budapest legnagyobb önkormányzati cégeinek következő vezetőjét. A pályázatok már lezárultak, és elkezdődött a vitákkal tarkított kiválasztási folyamat is. Azonban most a két közlekedési cég, a BKV és a BKK vezetői pályázatát újra megnyitnák, mert a bírálóbizottság szerint nem érkezett elég alkalmas jelentkező. A folyamatból magát kivonó Fidesz gyurcsányozik, a Tisza pedig „óellenzék–Fidesz” közötti összefogásról beszél, miközben furcsa nevek is feltűntek a pályázók között.

A Fővárosi Közgyűlés még tavaly egyezett meg arról, hogy a jövőben nyílt pályázaton keresnek vezetőket a cégeik élére. A nyílt pályáztatás a Tisza Párt és Vitézy Dávid egyik fontos választási ígérete volt. Mindketten úgy látták ugyanis, hogy a vezetői pozíciókról az addigi városvezetés (DK–MSZP–Párbeszéd–Momentum–LMP) átláthatatlan pártalkui és személyes kapcsolatok alapján született döntés. Sok adok-kapok után sikerült elérniük, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV), a Budapesti Közművek (BKM), a Vagyonkezelő Központ (BFVK), valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) új vezetőjét már nyílt pályázaton válasszák ki. A vezetők munkáltatói joga a főpolgármestertől a közgyűléshez került.

Az már korábban kiderült, hogy a jelenlegi cégvezetők közül mindenki újra megpályázta a pozíciót. Maradna a BKK élén a céget 2021 óta vezető Walter Katalin; újrázna Bolla Tibor, aki 2012 óta van ott a BKV vezetésében; ismét beadta pályázatát a Budapest Közművek vezérigazgatói posztjára Mártha Imre; de a BGYH vezetője, Borosné Szűts Ildikó; és a BFVK-é, Barts J. Balázs is maradna.

Az, hogy egyes cégek vezetéséért nem tolonganak a jelentkezők, nem meglepő. Aki pályázik, annak már csak azért is nehéz a dolga, mert meg kell szereznie a megosztott, színes közgyűlés tagjaiból összeálló bírálóbizottság támogatását. Ezután Karácsony Gergely főpolgármester jóváhagyására is szüksége van, mivel neki kell beterjesztenie szavazásra a közgyűlés elé a kiválasztott embert. Majd ezek után még a fővárosi képviselők többségének is rá kell bólintania az új vezetőre.

A kiválasztási huzavona mellett a jelöltek vállalják, hogy jobbról és balról is kapják az ívet.

Bárkik lesznek is az új cégvezetők, a Fidesz szinte biztosan támadni fogja őket. A DK pedig a jelenlegi, általuk támogatott vezetők védelme érdekében szállhat harcba a bizottság által javasolt új vállalatvezetők ellen.

A koalíciós megállapodás hiánya miatt alkuk alapján működő közgyűlés cégvezetők fölötti ellenőrzése pedig sokszor nagy feladat lehet. A vezetőknek meg kell valósítaniuk a képviselők által megszavazott elképzeléseket, közben a pénzügyi keret nagyon szűkös, a vállalatok egy nagyobb fejlesztést is csak hitelből tudnak kigazdálkodni. A kérdés most leginkább az, hogy ilyen feltételek mellett sikerül-e új embereket találni egy nyílt, a fővárosi képviselők többsége által támogatott pályázaton.

Különös játszma és egymásra mutogatás

Az év elején már a pályáztatás részleteiről is jókora adok-kapok alakult ki: a tulajdonosi bizottságban január végén még nem tudtak megegyezni erről. A Fidesz, a DK, az MSZP és a Párbeszéd együtt vetette le a Tisza Párt javaslatát a napirendről, ezért a Tisza „DK–Fidesz–Párbeszéd-mutyiról” beszélt. Magyar Péterék szerint így akarták megfúrni a nyílt pályázatokat, hogy a jelenlegi cégvezetőket a helyükön tartsák. A tiszás képviselők tiltakozásképpen ki is vonultak a januári közgyűlésről. Néhány héttel később sikerült minden vitás kérdést rendezni, a bizottság is rábólintott a pályázatok kiírására, a Tisza februárban már nem is bojkottálta a közgyűlés munkáját.

A március végi határidőig az öt érintett cég vezetői pályázatára végül 43-an jelentkeztek: a BKM-ére tizenketten, a BKK-éra heten, a BKV-éra hatan, a BFVK-éra nyolcan, a BGYH-éra tízen. Karácsony Gergely főpolgármester ekkor felkérte a tiszás Orbán Árpád által vezetett tulajdonosi, valamint a Vitézy-féle klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság tagjait, hogy alakítsanak egy bírálóbizottságot, és ez a testület válassza ki azokat a jelölteket, akiket majd ő főpolgármesterként javasolhat az egész közgyűlésnek. Karácsony Gergely a bírálóbizottság elnökének Orbán Árpádot kérte fel.

A tízezrek munkáját irányító, Budapest napi működését fenntartó vállalatok vezetői helyére érkezett pályázatok elbírálását az előzetes viták ellenére sem sikerült zökkenőmentesen elkezdeni.

„A főpolgármester különös játszmába kezdett”

– írta a Tisza Párt már a bírálóbizottság első ülése után. Azt kifogásolták, hogy a tagok nem kapták meg a jelentkezők teljes pályázati anyagát. Ezzel szerintük a bizottság nem tudta ellenőrizni a pályázatban előírt alapkövetelményeket, köztük a felsővezetői tapasztalatot és a megfelelő végzettséget. Az alakuló ülésen így csak a működéséhez szükséges ügyrendet sikerült elfogadni.

Másnap a Tisza újabb közleményben állt bele Karácsonyba. Nyilvánosan is felszólították a főpolgármestert, hogy küldje el a bizottság tagjainak az összes jelentkező önéletrajzát és motivációs levelét nevük, életkoruk és fényképük kitakarásával, és ne csak az úgynevezett vállalatstratégiai dokumentumokat ossza meg, amikből szerintük önmagában nem szűrhető ki, hogy a jelentkező alkalmas-e. „Karácsony Gergely az önéletrajzok megküldését háromszori hivatalos kérés után sem volt hajlandó megtenni, összemossa az esélyegyenlőséget az anonimitás kérdésével” – írták. A Tisza szerint a főpolgármester „próbált időt nyerni, átmenteni saját jelöltjeit”.

A főpolgármester a Tisza támadásai után a bizottság tagjainak küldött levélben magyarázta a helyzetet. Karácsony leírta, hogy Orbán Árpád kérte tőle, hogy a kitakart önéletrajzokat küldje el a bizottság tagjainak. Szerinte viszont a név, a nem, a kor és a fénykép kitakarása nemhogy nevetséges, hanem jogszerűtlen is. Ezt azzal indokolta, hogy egy egyszerű internetes keresés alapján már megállapítható a pályázó személye.

A helyzetet végül úgy oldotta meg, hogy elküldte a kitakarás nélküli önéletrajzokat Orbán Árpád elnöknek, jelezve, hogy saját felelősségre kitakarással vagy akár anélkül is elküldheti azokat a bizottság tagjainak. Javasolta azt is, hogy „csorbítatlanul” mutassa meg a bizottsági tagoknak az önéletrajzokat. Karácsony szerint Orbán Árpád egyiket se vállalta, így végül a főpolgármester saját maga küldte el a bírálóbizottság tagjainak a kitakarás nélküli önéletrajzokat.

De hiába jutottak el a bírálóbizottsághoz az önéletrajzok, a következő, április 23-i ülésük határozatképtelen lett. Orbán Árpád szerint Fidesz–óellenzék-összefogás jött létre, ugyanis se a kormánypárti, se a DK-s, MSZP-s és párbeszédes tagok nem mentek el az újabb ülésre. Vitézy Dávid is közös „obstrukcióról” írt, szerinte Karácsony „minden szálat megmozgat”, hogy a korábbi, még az előző DK–MSZP városvezetés által kinevezett embereket a helyükön tartsa. A közös obstrukciót viszont mind a Fidesz, mind a többi párt visszautasította. A fideszes Böjthe Péter emlékeztetett, hogy ők az elejétől nem vesznek részt az egész folyamatban, ugyanis szerintük „Gyurcsány embereit akarják további 5 évre bebetonozni”. A Fidesz új pályázat kiírását javasolta.

„A bohózat folytatódik” – írta a DK-s tagok közül Déri Tibor. Szerinte mindössze annyi történt, hogy többen, nyilvánosan, a legutóbbi megtartott ülésen jelezték, hogy szabadságon lesznek április 23-án, ezért kérték, hogy ne szerdán legyen az ülés. „Nem hátulról, nem sunnyogva, hanem teljesen világosan, jegyzőkönyvbe mondva. Ennek ellenére a Tisza frakció mégis a mai napra szervezte meg” – fogalmazott akkor Déri.

Az oda-vissza mutogatás közben persze a budapesti Fidesz se maradt csendben. A kormánypárti képviselőik azt állították, hogy a Tisza és Karácsony direkt húzzák az időt, mert el kell dönteni, melyik „Gyurcsány-emberek” maradhatnak. Továbbá kijelentették, hogy az egész „cégvezetői cirkusznak” az a lényege, hogy a főpolgármester és Magyar Péter megállapodjanak arról, hogyan „osztják le” a cégvezetői helyeket. A Tisza Párt, illetve Orbán Árpád viszont pont arról írt, hogy a Fidesznek az az érdeke, hogy minél tovább húzódjon a helyzet, hogy azt „üvöltözhessék: a Tisza helyén hagyja a Gyurcsány-embereket”.

Érdekes nevek

A hosszas harcok után végül hétfőn sikerült összeülnie a cégvezetőkről tárgyaló bírálóbizottságnak. Az ülés zárt volt, de a Magyar Hang annyit megtudott, hogy a 43 beérkezett pályázat közül több színvonala elég alacsony, volt, aki három mondatban foglalta össze, mit gondol a cég jövőjéről.

Az ülésen a bizottságnak sikerült értékelnie a beadott stratégiákat, illetve név szerint is átnézték az önéletrajzokat, így ellenőrizni tudták, ki felel meg a pályázati feltételeknek. Ezek alapján választották ki azokat, akiket személyes meghallgatásra is behívnak. Arról is a Magyar Hang írt, hogy a pályázók között akadtak szokatlan nevek is. A Vagyonkezelő Központ élére állítólag pályázott Császy Zsolt, aki korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési igazgatója volt. Bár Császy végig kitartott ártatlansága mellett, a Sukoró-ügy miatt börtönbüntetésre ítélték. Indult Bernula István is, aki az MSZP-s Horváth Csaba zuglói polgármestersége idején volt a Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. vezetője.

Vitézy Dávid az ülés utáni napon arról beszélt, hogy a bírálóbizottsági ülésen az öt fővárosi cégből háromnál (Gyógyfürdők, Vagyonkezelő és BKM) találtak megfelelő mennyiségű jelöltet, akiket érdemes meghallgatásra is behívni. Ez a képviselő szerint 3–5 ember cégenként. Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy ők mind jók lesznek, de egy állásinterjúra alkalmasak. Korábban a bizottságban elfogadtak egy olyan javaslatot, hogy amennyiben nincs legalább három alkalmas, visszahívható jelölt, akkor újra kell indítani a pályáztatást.

A BKK és a BKV esetében azonban a bizottság nem talált három alkalmas, tovább is engedhető jelöltet.

A két cég esetében kezdeményezik a főpolgármesternél, hogy újból nyissa ki a pályázatot 30 napra. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi pályázók mellé újabbak jelentkezhetnének majd. A labda Karácsony Gergelynél pattog.

Vitézy Dávid szerint nem igaz a Fidesz narratívája, miszerint mindenki Gyurcsány embereit akarja a helyükön tartani. „Ami a cégvezetőket illeti: annál többet nehéz tenni, hogy nyíljon ki újra a verseny, mert nincs elég jó jelentkező. Ez pont cáfolja a fideszes narratívát. Érdekes mód ezt a Fidesz nem is támogatta” – mondta. A kiválasztásról elmondta, hogy a „kétes hátterű” embereket nem engedte tovább a bírálóbizottság. „Bárki pályázhat, de büntetőeljárásokban érintett és különböző kétes előéletű figurákat még csak meg se fogunk hallgatni.”

Annál a három cégnél, ahol elég embert be tudtak hívni személyes meghallgatásra május végére, meg is lehet majd az új vezető. Jövő héten várhatóan több bizottsági ülés is lesz, a kiválasztott jelölteket be is hívják majd. A BKK és BKV esetében, amennyiben újranyitják a jelentkezést, legalább 30 nappal tolódik a folyamat, így az eredeti, május végi határidőig szinte biztosan nem lesznek új vezetőik a cégeknek.

Az áprilisi közgyűlésen a képviselők hosszan vitáztak a cégvezetői pályázatokról. Karácsony a Fidesz kezdeményezésére bizalmi szavazást kért az öt jelenlegi vezetőről. A kormánypártoknak a Tisza és a Vitézy-féle Podmaniczky Mozgalom támogatásával viszont azt sikerült elérniük, hogy most már van egy közgyűlési döntés arról, hogy hívják vissza a vállalatok éléről a jelenlegi vezérigazgatókat.

A megszavazott javaslat értelmében Karácsony Gergelynek a mostani vezetőket az újak kiválasztásáig megbízási szerződéssel kellene alkalmaznia. A főpolgármester jelezte, hogy a közgyűlés döntését nem hajtja végre, „a főpolgármester nem fogja megtenni, nem őrült meg” – fogalmazott. Karácsonynak ehhez minden joga megvan, de a visszahívást megszavazók szerint ez egy olyan döntés, amit nehezen lehet figyelmen kívül hagyni.