A Mol a gárdonyi olajszivárgásról: 190 kilométernyi vezetéket kellett szakaszosan átvizsgálni

Részletes választ küldött a Mol a gárdonyi olajszivárgásról a Telex megkeresésére. Hétfőn az Átlátszó cikke alapján mi is beszámoltunk arról, hogy 487 köbméter gázolaj és benzin szivároghatott el a vezetékből és szennyezhette be a földet a velencei-tavi városnál. A tényfeltáró portál hétfőn arról írt, hogy a Mol már szeptember 10-én észlelte, hogy nagyon sok üzemanyag hiányzik a vezetékből, de csak október 16-án zárták el a vezetéket, vagyis még több mint egy hónapig folyhatott ki az üzemanyag.

A Mol azt írta, hogy amikor szeptemberben észlelték a mennyiségi eltéréseket a vezeték két végén, először egyértelműen ki kellett zárni a vezetéken elkövetett lopást. Ehhez szakaszosan át kellett vizsgálni a 190 kilométer hosszú vezetéket, amely két méter mélységben fut a talajban.

„A vezeték vizsgálataival párhuzamosan természetesen korlátoztuk az áthaladó üzemanyag-mennyiséget a vizsgálatokhoz szükséges minimumra, és az üzemanyag-szállítást részben vasútra tereltük át” – írták.

Azt is hozzátették, hogy a helyszín többszöri vizsgálata mellett sem merült fel olyan információ, például lakossági észrevétel vagy bejelentés, mely a szivárgást alátámasztja, „ezért október 16-án kezdtük a vezeték feltárását Gárdony közelében, egy feltételezett illegális vezetékcsapolás felderítésére, amikor a szivárgást azonosítottuk”.

Állítják, minden lehetőséget megvizsgáltak a szivárgás lokalizálására, még az Átlátszó szakértőjének a javaslatát is, de ha a teljes vezetéket víz alá helyezték volna, ahhoz 12 ezer köbméterre lett volna szükség. A szennyezett víz kezeléséről Pécsen kellett volna gondoskodniuk. „Az általunk alkalmazott pozicionáló csőgörény technológia bizonyult a leghatékonyabbnak” – írták.

A kármentesítés jelen fázisában az elsődleges cél, hogy az üzemanyag lehető legnagyobb hányadát kitermeljék a felszín alól. Ugyanakkor hosszabb távon, 10-20 éves viszonylatban, hogy az üzemanyag eltávolítása után a talajélet feltételei kedvezőbbé válnak, a talajban élő mikrobák az üzemanyagot (szénhidrogént) szénforrásként képesek lesznek hasznosítani, „megeszik” azt. A mikrobiológiai bontás feltételeit vizsgálni fogják, ígéri a Mol.