Kétes csodafegyver, amivel Gyárfás és Portik előállt a Fenyő-gyilkosság jogerős ítélete után

A nyilvánosságban akár úgy is tűnhet, hogy a perújítás lehetősége is fennáll a nemrég jogerős ítélettel zárult Fenyő-gyilkosság ügyében, de ha alaposabban megnézzük, mik is azok a fejlemények, amelyek miatt Gyárfás Tamás az ügy felülvizsgálatában bízik, akkor már messze nem tűnik annyira szenzációsnak a mostani epizód.

A Fenyő János meggyilkolásában felbujtóként hét év börtönbüntetésre ítélt Gyárfás Tamás a jogerős ítélet után a Hír Tv Riasztás című műsorában azt állította: új bizonyíték került elő az ügyben. Az új bizonyíték szerinte az, hogy április 17-én a börtönben a Fenyő-ügyben – szintén felbujtás miatt – életfogytiglanra ítélt Portik Tamás kézzel írt egy rövid nyilatkozatot, amiben azt állította: a Postabank egykori vezére, a 2018-ban elhunyt Princz Gábor, annak idején 30 millió forintot fizetett neki azért, hogy terelje Fenyő János meggyilkolásának gyanúját Gyárfásra.

Gyárfás szerint az új Portik-nyilatkozatnak azért van jelentősége, mert tartalmilag egybecseng egy korábbi nyilatkozattal. Utóbbit egy nyilvánosan meg nem nevezett személy tette, mégpedig közjegyző előtt, a dokumentumot pedig Gyárfásék már a másodfokú bírósági tárgyaláson benyújtották bizonyítékként, de ezt a bíró kizárta, az illetőt meg sem hallgatták tanúként.

A dokumentumban a nyilatkozattevő állítása szerint nem sokkal azután, hogy megismerkedett Princz Gáborral, a bankár arról panaszkodott neki, hogy van egy ember, aki sok problémát okoz neki, vetélytársa, konkurenciája. Princz állítólag azt kérdezte a nyilatkozattevőtől, tudna-e segíteni neki ezen a problémán, sőt, azt is mondta neki, hogy „végleg meg szeretné oldani”. A nyilatkozattevő állítása szerint Portik kapott 30 millió forintot Princztől, hogy terelje a gyilkosság felbujtásának gyanúját Gyárfásra.

Miért éppen most?

Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, Portiknak és Gyárfásnak is érdekében állna az ügy felülvizsgálata, egy perújítás. Mégpedig azért, mert akkor esély lenne arra, hogy megváltozik az ítélet. A perújítás ugyanis a jogerős bírósági ítélet megtámadására használható rendkívüli perorvoslat. Gyárfás úgy nyilatkozott, hogy be is adják a perújításra vonatkozó kérelmüket.

Mindez megmagyarázhatja, hogy Portik – aki a büntetőeljárás során bármikor előállhatott volna ezzel a történettel – miért éppen most, a jogerős ítélet után hozakodik elő egy újabb verzióval, amiben ráadásul egy olyan embert nevezett meg, aki már nem él. Portik azt már korábban is mondta, hogy megbízták Gyárfás „becsapdázásával”, de egyszer sem említette, hogy a megbízó Princz lett volna, vagy ő is. Ehelyett titokzatos hatósági embereket, valamint az akkor már elhunyt mentorát, Drobilich Gábort említette. Ezzel a védekezéssel akarta megmagyarázni, miért beszélgetett Gyárfással a Fenyő-ügyről. Gyárfás viszont már korábban is utalgatott rá, hogy Princz Gábornak igenis érdekében állhatott Fenyő megölése.

Van tehát két nyilatkozat, az egyik egy friss, kézzel írt, személyesen Portiktól, míg a másik egy korábbi egy meg nem nevezett személy által közjegyző előtt tett nyilatkozat, amit egyszer már ejtett a másodfokú bíróság. De vajon ezek mennyire elegendők egy perújításhoz?

A közjegyző előtt tett nyilatkozat csak azt bizonyítja, hogy ki tette azt

Kezdjük a Portik-nyilatkozattal! Az, hogy Portik a jogerős ítélet után állt elő a Princz-féle verzióval, lehet hírértékű a sajtóban, felkaphatja a média, erősítheti a közvéleményben azt a meggyőződést, hogy Gyárfás ártatlan, de egy perújításhoz minden bizonnyal kevés. Mégpedig azért, mert egy 2021-es bírósági határozat értelmében a terhelttársnak (ez esetben Portiknak) az alapügy jogerős befejezése után tett eltérő tartalmú vallomása önmagában perújítás alapját nem képezheti.

Ez alapján a Portik-nyilatkozat önmagában kevés lehet egy felülvizsgálathoz.

Nézzük a másikat, ami egy közjegyző előtt korábban tett nyilatkozat és ami tartalmában egyezik Portik friss nyilatkozatával! Ebben a kulcsszó, legalább a nyilvánosságban az, hogy aki nyilatkozott, az egy közjegyző előtt tette ezt.

Gyakori, hogy egyes ügyek szereplői közjegyző előtt tett nyilatkozatokról vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatokról beszélnek. Ezzel legtöbbször azt sugallják, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak a tartalma éppen azért hiteles vagy valóságos, mert azt az érintett egy közjegyző előtt tette, így az közokiratba van foglalva. Valószínűleg ezzel magyarázható az is, hogy Gyárfásék ezúttal is hangsúlyozták: a nyilatkozatot, amit valaki Princz Gáborral kapcsolatban tett, az egy ilyen dokumentumba foglalták.

Csakhogy önmagában nem hitelesíti egy nyilatkozat tartalmát az, ha a nyilatkozó mindezt közjegyzői okiratba foglalja.

Lehet, hogy az egész nyilatkozat tartalma valós, de az is lehet, hogy valótlan. A közjegyző ugyanis a nyilatkozat igazságtartalmát nem tudja hitelesíteni, mindössze arról tud meggyőződni, hogy a nyilatkozó valóban az a személy, aki a nyilatkozatot tette.

Ha a bíróság előtt egy ilyen nyilatkozat nem is hitelesebb, mint bármilyen más nyilatkozat, a nyilvánosságban tűnhet hitelesnek vagy hitelesebbnek, mint egy olyan nyilatkozat, amit nem foglaltak okiratba. 2021-ben például a Fidesz fővárosi frakciójának akkori vezetője, Láng Zsolt beszélt arról az úgynevezett Városháza-gate kapcsán, hogy egy „koronatanú” közjegyző előtt tett vallomása szerint a Városháza eladása igenis napirenden volt. Láng idézett is a „közjegyző által hitelesített vallomásból”. Ilyen szövegkörnyezetben úgy tűnhet, mintha egy ilyen nyilatkozatnak a tartalmát egy közjegyző hitelesítené, noha erről szó sincsen.

Nem számít hamis tanúzásnak

Az efféle nyilatkozatokat ráadásul tét nélkül be lehet dobni egy ügyben. Ha ugyanis egy közjegyző előtt aláírt nyilatkozat valótlan tartalmú, attól még az, aki a nyilatkozatot tette, nem követ el közokirat-hamisítást. Egy analógiával élve: a bíró által meghozott ítélet is közokirat. Márpedig egy ítélet indoklása is tartalmazhat olyan elemet, amiről kiderül, hogy nem felel meg a valóságnak, de ettől a bíró, aki ezt az ítéletet okiratba foglalta, nem követett el közokirat-hamisítást.

Ilyen esetekben a hamis tanúzástól sem kell tartania a nyilatkozónak, mivel egy közjegyző előtt tett nyilatkozat nem számít tanúvallomásnak. Tanúvallomásnak csak az számít, amikor az adott személyt egy hatóság vagy a bíróság beidézte tanúnak és meg is hallgatta tanúként.

A bíróság előtt zajló büntetőügyekben a védelem tanúbizonyítási indítványt terjeszthet elő. Ebben a védelem megjelölheti, hogy a bíróság kiket és mivel kapcsolatban idézzen be és hallgasson meg tanúként. Arról, hogy végül kiket hallgatnak meg, a bíró dönt, mindenesetre előfordul, hogy a védelem már ekkor, a tanúbizonyítási indítványában csatolja bizonyos személyek közjegyző előtt tett nyilatkozatát. Csakhogy a valóságban ennek sincs túl nagy jelentősége, mert hiába csatolnak egy közjegyző előtt tett nyilatkozatot, az nem számít tanúvallomásnak.

Így abban, hogy ezt a közjegyző előtt tett nyilatkozatot a másodfokú bíróság nem fogadta be, a fentiek tükrében semmi meglepő nincsen.

Az a védelem szempontjából teljesen érthető, ha Gyárfásék sérelmezik, hogy a másodfokú bíróság nem fogadta el bizonyítékként a közjegyző előtt tett nyilatkozatot. Ám ennek a döntésnek a sérelmezése sem lehet perújítás alapja. Mégpedig azért nem, mert az alapügyben eljáró bíróság e bizonyítás indokoltságát már megvizsgálta és arra jutott, hogy a megalapozott tényállás megállapításához nem szükséges. Így az elutasított bizonyítási indítvány alapjául szolgáló bizonyíték sem minősül új bizonyítéknak.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszószövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások adják. A védelem első- és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzők.

A Portikot és Gyárfást jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtáblán a bíróság jelezte, a másodfok mindenben osztotta az első fok következtetéseit, mind a módszert, mind a logikai következtetést tekintve, „az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a bűncselekmény motivációját” is.