„A magyar emberek a mai napon megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét, és helyette megalapítottak egy új rendszert: a nemzeti együttműködés rendszerét” – mondta Orbán Viktor 2010. április 25-én a Vörösmarty téren, a választási győzelmét ünneplő beszédében. 15 év telt el azóta Fidesz-kormányzással, javarészt kétharmados többséggel, gyakorlatilag teljhatalommal. A 2026-os első választók nagy része olyan fiatal lesz, akinek alig van, vagy egyáltalán nincs emléke olyan Magyarországról, ahol nincs NER, és nem Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt. Ezt már történelmi távlatból nézve is illik korszaknak nevezni.
Mi most ennek a korszaknak keressük a legerősebb mondatát, ami a legjobban jelképezi, sűríti pár szóba mindazt, amiben másfél évtizede élünk. Ez elég nagy feladat, nem is vállalkozunk rá segítség nélkül: a Telex olvasóival közösen fogjuk kiválasztani ezt a bizonyos egy mondatot a brutálisan erős mezőnyből. Az előválogatást már elvégeztük, 32 idézet várja, hogy olvasóink megítéljék, melyik közülük a legikonikusabb NER-szállóige.
A következő 31 napon egy-egy kérdés várja majd a Telexen az olvasókat, minden alkalommal az elmúlt 15 év két híres-hírhedt mondásáról lehet szavazni, és eldönteni, melyik az ikonikusabb, legendásabb, sokatmondóbb, NER-esebb. A vesztes kiesik, a győztes továbbjut, és a sportversenyekről ismerős egyenes kieséses rendszerben végül egy hónap alatt eljutunk a döntőig, ahogyan itt pár bekezdéssel feljebb az ábra mutatja is.
Már a 32-es mezőny összeválogatása sem volt könnyű, egy ponton meg kellett hoznunk azt a döntést, hogy az ellenzéki politikusok és megmondóemberek szövegeit most úgy, ahogy van, kihagyjuk – elvégre a NER születésnapja van, és mégiscsak a saját mondásaik illusztrálják a legjobban ezt a 15 évet. Még így is kimaradtak olyan klasszikusok, mint a „nagy segítség ez a magyar családoknak”, a „piros lett a paradicsom, nem sárga”, Kósa Lajos emlékezetes értekezései kupakokról, tuszikról és hutukról, Kövér László teljes életműve, a „kétharmados jóreggelt kívánok”, vagy éppen ez a csodálatos, dadaista örökzöld Szánthó Miklóstól:
Kezdődjön hát a Szájkarate, rögtön két, mindenki által ismert és sokat idézett mondattal!
„Elvesztette közpénz jellegét” vs. „Mindig is így mentem”
„Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – Bánki Erik, 2016
Bár ezt a szállóigét Kósa Lajoshoz szokás kötni, „elvesztette közpénz jellegét” formában, valójában „közvagyon jelleg” fogalmazással hangzott el eredetileg, és Bánki Erik fideszes képviselőtől származik, aki az MNB-s alapítványok körüli botrányok korai szakaszában, egy törvényjavaslat indoklásába írta bele ezt. A javaslat célja az volt, hogy titokban maradhassanak az MNB-s alapítványok gazdálkodásának részletei – amiről akkoriban még csak a független sajtó írta meg rendszeresen, hogy nagyon gyanúsak, és még kilenc évnek kellett eltelnie, hogy egy ÁSZ-vizsgálat is kimondja, hogy itt bizony százmilliárdok párologtak el, illetve vándoroltak magánzsebekbe. A fideszes politikusok akkor minden követ megmozgattak, hogy az alapítványi biznisz zavartalanul folytatódhasson – ma már ugyanezek az emberek azt bizonygatják, hogy semmi közük az egészhez, és részükről minden törvényesen zajlott.
„Amit ön kifogásol, az harminc év óta így van, harminc év óta mindig is így mentem, jövő héten is így fogok menni, és az azutáni hetekben is így fogok menni” – Orbán Viktor, 2018
Orbán Viktor nagyon sokáig ragaszkodott a plebejus imázshoz, azt mutatta, hogy őt nem érdekli a luxus és a gazdagság, egyszerű, szerény életet él, fát lehet vágni a hátán, még azt is elviseli, hogy egy stadion épül a kertje végébe, vagy hogy a családtagjai és a barátai mind egy szálig sokszoros milliárdosok. 2018-ban aztán, amikor egy focimeccsre Garancsi István oligarcha magánrepülőjével utazott, a parlamentben nekiszegezték a kérdést: illik-e egy ilyen nagy értékű luxusutat ajándékba elfogadni a kormányfőnek olyasvalakitől, aki úgy került az ország top 10 leggazdagabb embere közé, hogy a vagyonát nagyon nagy részben állami megrendelésekből szerezte. Orbán büszke, és egyben lekezelő mosollyal közölte, hogy ez számára a világ legtermészetesebb dolga. Amúgy a kormánytisztviselők etikai kódexe szerint valószínűleg tényleg nem illene ilyesmit elfogadnia, pláne úgy hozzáállni, hogy ez neki jár.
Apróság, de a „harminc év óta így van” rész erős költői túlzás volt Orbán részéről. Harminc évvel a mondat elhangzása előtt, 1988 őszén a hivatalos életrajza szerint a Soros Alapítvány által támogatott Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, és valószínűleg éppen a következő évben induló oxfordi Soros-ösztöndíjának pályázatán dolgozott. Egyik sem az a tipikus élethelyzet, ami mellett az ember magánrepülővel utazgat focimeccsekre.
