Az első osztályos általános iskolások között a legmagasabb az évismétlő tanulók aránya
Az idei tanévben újból az első osztályos általános iskolások között a legmagasabb az évismétlő tanulók aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A 2024/2025-ös tanévre vonatkozó „Helyzetkép 2024 – Nevelés és oktatás” címen nemrég megjelent adatközlésében a KSH nem tette közzé az évismétlőkre vonatkozó adatokat, azokat a Népszava kérdésére küldték el, írja a lap.
A KSH adataiból kiderült, hogy a mostani tanévben 4,5 százalék az évfolyamismétlők aránya az első osztályosok körében. Idén 95 476 diák jár első osztályba, közülük az évismétlők száma 4284 fő. Ez a szám kicsivel magasabb, mint a 2023/2024-es tanévben volt, akkor 4,2 százalék (mintegy 4100 fő) volt az évismétlők aránya az elsősök között. De volt már ennél magasabb is: az ezt megelőző tanévben 5,2 százalék, a 2021/2022-esben pedig 4,6 százalék.
Idén a legkisebb arányban (0,7 százalék) a nyolcadik osztályosok, a második legnagyobb arányban (1,9 százalék) pedig a hetedik évfolyamosok között voltak évismétlők. Ezekhez képest az elsős évismétlők 4-5 százalékos aránya kifejezetten magasnak mondható.
Bár az évismétlés a legtöbb esetben bukást jelent, az elsősök esetében a leggyakrabban nem erről van szó. A köznevelési törvény ugyanis lehetőséget ad arra, hogy – akár szülői kérésre – az iskola igazgatója egy alkalommal engedélyezze az első osztály megismétlését, még olyan esetekben is, amikor a diák egyébként teljesítette a második évfolyamba lépéshez szükséges tanulmányi követelményeket, viszont a pedagógusok és a szülők úgy látják, hogy a tanuló további fejlődéséhez még szükség lehet arra, hogy az első osztályban elsajátítható alapokat egy évvel idősebben is megismételje.
Erre rendszerint akkor kerülhet sor, amikor egy hatéves gyermek még nincs az iskolakezdéshez szükséges érettségi szinten – vagy rosszul, vagy egyáltalán nem mérték fel, hogy érett-e az iskolára. Korábban az óvodapedagógusok és a szülők együtt dönthettek arról, hogy a tankötelezettséget elérő hatéves gyermek felkészült-e az iskolakezdésre, vagy egy évet még óvodában kellene maradnia. A kormány azonban 2020 januárjától szigorított a szabályokon, a szülők már csak az Oktatási Hivatalnál (OH) kérelmezhetik az iskolakezdés halasztását egy bürokratikus eljárás keretében.
Ha egy hatéves gyermek éretlenül kerül be az iskolába, annak súlyos következményei lehetnek, tanulási és magatartási zavarok is kialakulhatnak nála. Feltehetően ennek kiküszöbölésére vezetik be jövő évtől, hogy napi 45 percnyi iskola-előkészítő tevékenységet kell végezniük az óvodásoknak az utolsó évben. Az erről szóló határozat kedden este jelent meg a Magyar Közlönyben.
A Népszavának megküldött KSH adatok szerint a 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma tovább emelkedett, létszámuk az általános iskolákban meghaladja a 65 ezret, ami az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer fővel, a 2022/2023-as tanévhez képest pedig 5 ezer fővel több SNI-s tanulót jelent.
