Érthetetlen, hogy Sulyok Tamás miért nem találta alkotmányellenesnek a gyülekezési jog korlátozását
Alkotmányossági és morális szempontból sem lett volna szabad Sulyok Tamásnak aláírnia a gyülekezési törvény módosítását – mondta a Telexnek Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza. A köztársasági elnök villámgyors tempóban, alig néhány órával a füstgyertyás parlamenti szavazás után már alá is írta a Pride betiltását célzó törvényt, így azt kedd este kihirdették a Magyar Közlönyben.
A törvényjavaslatot hétfőn reggel nyújtotta be hat kormánypárti képviselő, és kivételes eljárásban, egy nap alatt átnyomták a parlamenten. Annyira sietni akart a módosítással a Fidesz, hogy előbb döntött az Országgyűlés a gyülekezési törvény módosításáról, mint az annak megágyazó Alaptörvény-módosításról, amely kimondja, hogy a gyermekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való joga megelőz olyan, régóta fokozottan védett alkotmányos jogokat is, mint a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága.
Sulyok Tamás kedd este tehát úgy írta alá a törvényt, hogy az Alaptörvény hatályos szövegében még semmi nem szorítja háttérbe a gyülekezéshez való jogot.
A köztársasági elnöknek meglett volna a lehetősége, hogy a politikai vétójogával élve az aláírás helyett visszaküldje a parlamentnek a törvényt újratárgyalásra, vagy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. A TASZ jogásza szerint inkább alkotmányossági vizsgálatra kellett volna küldeni a törvényt, jelenlegi formájában ugyanis ütközik az Alaptörvény szövegével és a gyülekezési, véleménynyilvánítási jogot értelmező, ezek kiemelt védelmét körülíró alkotmánybírósági határozatokkal is.
A kilencvenes évek óta egyértelmű alkotmánybírósági döntések születtek a véleménynyilvánítás és a gyülekezés jogáról, amelyek kiemelik ezeknek a jogoknak a demokratikus közéletben játszott nélkülözhetetlen szerepét, mondta Hegyi Szabolcs. Szerinte ezek a döntések nincsenek összhangban a kedden elfogadott módosítással. Formálisan ugyan nincs szükség a múlt héten benyújtott Alaptörvény-módosításra a gyülekezési törvény módosításához, hiszen a gyermekvédelmi törvény egy 2021-ben bevezetett szakaszára hivatkoztak a beterjesztők, ám a jogi hierarchiában az Alaptörvény minden más jogszabályt megelőz, tette hozzá.
„Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez” – áll az Alaptörvény VIII. cikkében. Ezt korlátozná a Fidesz az Alaptörvény múlt héten benyújtott 15. módosításával, amely kimondja, hogy a gyermek joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Ezt azonban még nem szavazta meg a parlament, és így Sulyok Tamásnak alkotmányjogászként, az Alkotmánybíróság volt elnökeként az aláírás pillanatában a hatályos Alaptörvény alapján fel kellett volna vetnie az alkotmányossági aggályait.
A köztársasági elnök nem indokolta nyilvánosan a döntését, nem tudjuk, hogy milyen szempontokat mérlegelt a törvény aláírása és kihirdetése előtt. Így két nagyon súlyos forgatókönyvet lehet feltételezni:
- Véletlenül vagy szándékosan nem vette figyelembe, hogy a gyülekezési jog korlátozása szembemegy az Alaptörvény hatályos szövegével és a vonatkozó
alkotmánybírósági gyakorlattal, amely kialakításában egyébként ő maga is részt vett. - Elképzelhető, hogy az aláírás előtt azt mérlegelte, hogy a gyülekezési törvény módosítása az Alaptörvény 15. módosításával egy időben, április 15-én lép hatályba. Ha valóban így történt, azzal a köztársasági elnök lényegében azt ismerné el, hogy Magyarországon megszűnt a törvényhozás, mint hatalmi ág szerepe, hiszen az Országgyűlés még meg sem szavazta a kormánypárti képviselők által benyújtott alkotmánymódosítást.
Szerda reggel megkérdeztük a köztársasági elnöktől (!) a sajtó számára megadott hivatalos elérhetőségen, hogy szerinte milyen módon korlátozhatja a gyülekezés alkotmányos jogát a gyülekezési törvény, és mi az oka annak, hogy a kedden elfogadott törvényt nem küldte tovább előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, így sem a köztársasági elnök, sem a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságának véleményét nem ismerjük.
A kedden elfogadott törvényjavaslat alapján a jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a gyermekvédelmi törvény alapján
„a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A módosítás kimondottan a Budapest Pride ellehetetlenítését célozza, amit Orbán Viktor először a februári évértékelő beszédében jelentett be.
A szervezők mellett szabálysértést követnek el a résztvevők is, az azonosításukra a rendőrség arcfelismerő szoftvert is használhat. Ennek a törvényi feltételeit egy 2015-ös törvényben teremtették meg, amit a Fidesz annak idején a nemzetközi bűnügyi együttműködésekkel, a terrorizmus elleni harccal és az egyre fejlődő okmányhamisítással indokolt.
A tiltott gyűlés szervezőinek és a résztvevőinek pénzbírságot kell fizetniük, amely legalacsonyabb összege 6500 forint, legmagasabb összege pedig 200 ezer forint lehet. A kiszabott pénzbírságot nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.
A Fidesz hétfő este a törvényalkotási bizottságban az utolsó jogi kiskaput is igyekezett bezárni a Pride szervezői előtt, amikor a pár órával korábban benyújtott javaslatot kiegészítették egy módosítóval. Mostantól három hónap helyett legfeljebb egy hónappal a gyülekezés időpontja előtt lehet azt bejelenteni a rendőrségnek. A szervezők így nem tudnak engedélyt kérni a rendőrségtől a törvény április 15-i hatálybalépése előtt, és május végén, egy hónappal a felvonulás előtt már minden bizonnyal nem kapják meg a hozzájárulást.
A gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen tüntettek kedd este a Kossuth téren a Momentum és Hadházy Ákos szervezésében. A tömeg a felszólalások után el akarta foglalni a Margit hidat is, a Jászai Mari térnél azonban rendőri sorfal várta őket, és nem engedték fel őket a hídra.
„Ezen a ponton ez nem gyermekvédelem, hanem fasizmus, a Pride egy mozgalom, amit nem lehet betiltani”
– reagált lapunknak Hegedűs Máté, a Budapest Pride sajtószóvivője és szervezője. Azt mondta: az idei demonstráció szervezésével haladnak tovább, és valahogyan meg fog valósulni a 30. Budapest Pride június 28-án.
