Kormánybiztost mindenre: drogra, borra, türk kapcsolatokra és az indonéz útdíjfizetési rendszerre

„Elemi magyar érdek, hogy kiderítsük, kik és mennyi pénzt kaptak azért, hogy külföldi érdekeket szolgáljanak Magyarországon!” – üzente a Facebook-oldalán László András, a Fidesz EP-képviselője, a Megafon korábbi fizetett propagandistája, akit „a United States Agency for International Development által magyar jogalanyoknak kifizetett politikai korrupciós források feltárásáért felelős kormánybiztosnak” nevezett ki Orbán Viktor február végén.
A kormány az év elején ismét hadjáratot hirdetett régi-új ellenségei, a kormánnyal kritikus civil szervezetek, a független sajtó és a Pride ellen. Miután Donald Trump bejelentette, hogy megszünteti az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) külföldi segélyezési szerződéseinek több mint 90 százalékát, Orbánék is ráugrottak a témára.
A miniszterelnök bejelentette, hogy teli rüszttel bánnak el a birodalom budapesti lerakatával, és húsvéti nagytakarításra készül a kormány. Pár nappal a kinevezése után László munkához is látott. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással találkozott, majd kiutazott az Egyesült Államokba, hogy begyűjtse: milyen magyar szervezetek kaptak pénzt a USAID-től. Azt, hogy valójában semmi értelme a munkájának, tulajdonképpen ő maga is elismerte egy Facebook-posztban. Az amerikai külügyminisztériumban tárgyalt Peter Marocco külföldi segélyekért felelős igazgatóval, akitől azt az ígéretet kapta, hogy
a USAID teljes átvilágítása után, április 20-ig minden dokumentumot nyilvánosságra fognak hozni.
Hiába kérdeztük a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergelyt is, hogy miért van szükség egy táblázatért kormánybiztost küldeni Amerikába. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a helyszínen kell tájékozódni ahhoz, hogy alaposan feltárják a Magyarországra érkező forrásokat.
László kinevezésével azonban nem az volt a cél, hogy valódi munkát végezzen. A kormány tavaszi nagytakarításának lett a beszélő feje, aki sorra adja az interjúkat a kormánypárti médiában, vasárnap például a Bayer show-ban járt. Munkáját 8 fős titkárság segíti, de az EP-képviselői tiszteletdíján felül ezért a megbízatásért nem kap pluszfizetést.
Rajta kívül még 24 kormánybiztosa van ma Magyarországnak. A kormánybiztosokat a miniszterelnök nevezi ki, és ő határoz a fizetésükről is. Múlt hét közepén kikértük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól és a Miniszterelnökségtől a kormánybiztosok díjazását, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ. A február 1-jén közzétett vagyonnyilatkozatokban több kormánybiztos (például Németh Szilárd, Hoppál Péter) a havi bruttó 1 és 5 millió forint közötti sávot jelölte be, de ennél pontosabb összeget nem kellett feltüntetniük.
A Népszava korábbi cikke szerint 2012-ben még csak 3 miniszterelnöki, 2 kormány- és 3 miniszteri biztos dolgozott az Orbán-kormányban, a munkájuk 26,7 millió forintba került a központi költségvetésnek. 2022-ben a számuk már 82 főre nőtt, és 806 millió forint ment el a fizetésükre. Két évvel ezelőtt 951 millió forintot költött a kormány összesen 57 miniszterelnöki, kormány- és miniszteri biztosra.
Kormánybiztossal a dizájnerdrogok ellen
A kormánybiztosokra Orbán régóta egyfajta kommunikációs csodafegyverként tekint. Ha előjön egy valós vagy a kormány által kreált probléma,
a miniszterelnök úgy demonstrálja a cselekvő politikus karakterét, hogy kinevez egy kormánybiztost.
Ennek egyik látványos példája a dizájnerdrogok durva terjedése, amely miatt civilek és ellenzéki politikusok már évek óta kongatják a vészharangot.
A 2013-ban elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégiában maga az Orbán-kormány vállalta, hogy 2020-ra teljesen drogmentes lesz Magyarország. Hogy, hogy nem, 2025 elejére sem tűntek el azonban az országból a drogfogyasztók és a drogkereskedők. Sőt, az olcsón elérhető, akár interneten is megrendelhető, kifejezetten a drogtörvények kijátszására előállított és árult dizájnerdrogok szó szerint letarolták főként az ország szegényebb régióit.
„Itt baj van” – döbbent rá a miniszterelnök a februári évértékelő beszédében, és azt ígérte, hogy „szó szerint bármi áron” megfékezik a drogjárványt. Mi lett a megoldás? Kinevezett egy kormánybiztost. Horváth László gyöngyösi országgyűlési képviselő korábban a Nemzeti Lovas Stratégiáért felelt miniszterelnöki megbízottként, de egy időben Heves megye gazdasági fejlesztésének koordinálására kinevezett miniszteri biztos is volt, néhány éve pedig a gyöngyöspatai szegregált romákat próbálta rábeszélni, hogy a nekik megítélt kárpótlást ne pénzben, hanem természetben kérjék.
„A drogterjesztők elleni harc sorskérdés: nem érdemelnek sem kíméletet, sem irgalmat. Hajtóvadászat indul”
– írta bejegyzésében a Facebookon amúgy Horváth Laciként szereplő kormánybiztos, míg Orbán azt ígérte az egyeztetésük után, hogy „a kábítószer-kereskedőknek kampó”.

A kormányrendelet szerint Horváth feladata, hogy kábítószer-ellenes akciótervet dolgozzon ki, előkészítse a kábítószer-kereskedelem felszámolásával kapcsolatos jogszabályokat, és felügyelje a drogterjesztők elleni fellépést. A munkáját 10 fős titkárság segíti, és kinevezésével egy időben felállt a Készenléti Rendőrség 210 tagú, nyomozókból és akciószolgálatot ellátó rendőrökből álló új egysége. Jogosan merül fel ugyanakkor a kérdés, hogy ehhez a feladathoz miért van szükség egy, a területen semmilyen tapasztalatot és szaktudást felmutatni nem tudó kormánybiztosra, és miért nem a belügyminiszter, valamint a rendőrség feladata a drogkereskedők elleni hajtóvadászat.
Horváth Facebook-oldalát az elmúlt napokban ellepték az akciófilmbe illő rendőrségi rajtaütések, és sorra adja az interjúkat, amelyekben már több részletet is megosztott a készülő törvényjavaslatokból. A tervek szerint közveszélyességi őrizetbe vehetnék azt, aki kábítószer hatása alatt „tudatlan állapotban hever az utcán”, és Alaptörvénybe írják, hogy a kábítószer használata, terjesztése és népszerűsítése is tilos. A tervek szerint elkobozhatják majd a kábítószer-kereskedők teljes vagyonát, és ha valaki rendszeresen a lakóhelye körül árul drogot, azt „a közösség védelme érdekében” meghatározott időre ki is lehet tiltani a településről.
A türk kapcsolatok elmélyítésén dolgozik
„Köszönöm a bizalmat, Miniszterelnök úr! Hazámat szolgálom” – írta a Facebook-oldalán december 31-én Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kulturális államtitkár, aki tavaly komoly feladatot kapott: a magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóján a közös magyar–török kulturális évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki Orbán.
„Számos sztereotípián alapuló elképzelés él a törökökről a magyar társadalomban, így erre külön figyelmet kell fordítanunk” – mondta a kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban, és arról is beszélt: Facebook-kommentekben ő rendszeresen találkozik berögzült mondatokkal. „Többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az évaddal azoknak kedvezünk, azokat ünnepeljük, akik leigáztak hajdanán. Nos, az évad mottója nem véletlenül lett a Barátság és együttműködés évszázada, hiszen 1923 óta új alapokra helyeztük a kétoldalú viszonyt, és a következő száz esztendőben is a kölcsönös előnyökkel járó együttműködésre szeretnénk koncentrálni.”
Hoppál szerint a közös évad célja, hogy megismertessék az emberekkel, hogy
„csodálatos személyes történetek és pályaképek szövik át a magyar–török barátságot”,
ami kitűnő lehetőséget ad „a közös múlt ápolására és a barátság elmélyítésére”.
Az évad véget ért, de Hoppált nem hagyta az út szélén a miniszterelnök: az évad sikerén felbuzdulva január 1-jétől a 2025-ös Magyar–Török Tudományos és Innovációs Év magyar programjainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos lett. „A sikeres Magyar-Török Kulturális Évad eredményeire építve mostantól a tudomány és innováció területén dolgozom, a türk országok és Törökország felé új kapcsolatokat építünk” – írta Hoppál a kinevezése után.
Mit kell csinálnia havonta minimum 1 millió forintért? A kormányrendelet szerint
- koordinálja a 2025-ös Magyar–Török Tudományos és Innovációs Év magyar programjainak előkészítését és lebonyolítását;
- kapcsolatot tart a török kormányzati és nem kormányzati partnerekkel;
- elősegíti a török fél által szervezett magyarországi programok lebonyolítását;
- javaslatot tesz az Isztambulban található, az Erdélyi Fejedelemség követségének korábban otthont adó épület felújítására és hasznosítására;
- együttműködik és kapcsolatot tart a Türk Államok Szervezete, valamint a Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete hivatalaival, vezetőivel.
Munkáját 5 fős titkárság és szakértői csoport segíti. Február elején már a honvédségi géppel utazott ki Ankarába Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter delegációjában, később Kazahsztánba is elkísérte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.
Pintér bizalmasának kell rendet vágnia
A türk kapcsolatok ápolása is fontos feladat, de valószínűleg Ruszó Gyulának lehet a legmenőbb névjegykártyája az országban. Pintér Sándor kabinetfőnöke 2022 óta
az Indonéz Köztársaság közúthálózata útdíjfizetési rendszerének létrehozása és fejlesztése tekintetében Magyarország által biztosított szakmai támogatásokért felelős kormánybiztos.
Négy éve az eddigi legnagyobb magyar technológiai exportként harangozta be Szijjártó Péter Jakartában, hogy a magyar tulajdonú Roatex Zrt. 103 milliárd forintos beruházással építheti ki és tíz éven át koncesszióban üzemeltetheti az indonéziai autópályadíj-beszedő rendszert. Indonézia pár év alatt ötezer kilométernyi autópályát szeretne bevonni a készülő fizetős rendszerbe, így fontos feladat várt a magyar cégre. A megállapodás aláírása után azonban egyre több probléma jött elő, és a csúszás miatt már Orbán Viktor is lépett. Személyesen megvizsgálta a helyzetet, és döntött: kormánybiztost nevez ki a területre.
Ruszó Gyula korábban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatója volt, ám 2003-ban menesztették, miután hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt eljárás indult ellene. 2006-ban jogerősen felmentették a vádak alól, később Pintér Sándor bizalmasaként a Belügyminisztérium titkárságvezetője, majd a belügyminiszter kabinetfőnöke lett.
Hogy mennyire egyeztethető össze az, hogy egy belügyekkel foglalkozó kulcsminiszter hazai kabinetfőnöksége mellett valaki egy indonéz projektet egyengessen? A bennfentesek szerint nem nagyon. Korábbi cikkünk szerint Ruszó mindenesetre belevetette magát a projekt megmentésébe, a szereplők összefogásába, járkál ki Indonéziába, de nincs helyismerete, nem beszéli a nyelvet, és inkább itthon tart értekezleteket a projekttagoknak.
A harcoló rezsibiztos
„El a kezekkel a rezsicsökkentéstől!” „Hortay Olivérrel közösen küzdünk a HírTV-ben is a magyar családokért, a rezsicsökkentés fenntartásáért.” „Nem a rezsicsökkentés a humbug, hanem Magyar Péter politikai szélhámos.” Ilyen Facebook-posztokban harcol a rezsicsökkentésért most Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.

A hazai rezsicsökkentés az Orbán-rendszer egyik legnépszerűbb vívmánya, szent tehene, a Fidesz és a kormány gyakran hangoztatja, hogy Magyarországon milyen olcsó a földgáz és a villamos energia a lakosságnak. A 2013-ban bevezetett intézkedést ugyanakkor sok kritika is érte: például az alacsony hatósági ár nem segíti a takarékoskodást, az energetikaihatékonyság-javító intézkedések elindítását, de az is felmerült, hogy az állam miért támogatja a gazdagabb emberek uszodáinak, jakuzzijainak fenntartását.
A 2022-ben átalakított rendszerben ez annyiban módosult, hogy csak az átlagfogyasztásig jár a rezsiár, felette magas piaci árat kell fizetniük a lakossági felhasználóknak is. Az Orbán-kormány kommunikációs szinten továbbra sem engedte el a témát: 2022 közepén rezsivédelmi alapot különített el a költségvetésben „a lakossági díjak védelme és az energiaáremelkedés tompítása” miatt, Németh Szilárd feladata pedig kormánybiztosként, hogy
- feltárja a rezsiköltségeket befolyásoló hazai tényezőket;
- figyelemmel kísérje a rezsicsökkentést befolyásoló nemzetközi folyamatokat;
- javaslatokat fogalmazzon meg a rezsicsökkentés fenntartásáért;
- figyelemmel kísérje a Rezsicsökkentési Alap felhasználását, és javaslatokat fogalmazzon meg azzal kapcsolatban; és
- a rezsicsökkentéssel elért eredmények megismertetése céljából kapcsolatot tartson a sajtóval.
Németh kinevezése után pár nappal már fel is tárta a befolyásoló hazai tényezőket: a baloldalt. A rezsibiztos arra jutott, hogy a baloldal most is a multik oldalára állt, és ott üti-vágja a rezsicsökkentést, ahol csak éri. „Egyedül a Fidesz, és egyedül Orbán Viktor miniszterelnök képes arra, és nekünk van egyedül akaratunk arra, hogy ezt a rezsicsökkentést fenntartsuk” – állapította meg. A jelek szerint nagyjából ennyi a feladata éveken át, és ezért havi 1 és 5 millió forint közötti összeget kap.
A bormarketinges
Az ellenzék évek óta hiába követeli az önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot, de a bormarketingnek és -stratégiának már van kormánybiztosa. „A közös halmaz dobhatta ki a nevemet, miután 20 éve borászkodom és nagyjából 30 éve van kommunikációs cégem, illetve 12 éve vagyok társszervezője a Bormarketing fókuszú Borkonferenciának és számos egyéb borszakmai aktivitást, eseményt szervezünk” – mondta a 24.hu-nak adott interjúban Rókusfalvy Pál, akit 2022-ben a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak nevezett ki Orbán Viktor.
A korábbi rádiós műsorvezető, borász és etyeki vendéglátós azt a feladatot kapta, hogy készítse el a Nemzeti Bormarketing Stratégiát, és felügyelje annak végrehajtását. A kormányrendelet szerint közreműködik a közösségi bormarketinghez kapcsolódó döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Gulyás Gergely 2023-ban arról beszélt: a bormarketing-stratégia mögött „világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre”.
A kormánybiztosok mellett rengeteg miniszteri biztos és miniszterelnöki megbízott is dolgozik. A szubszaharai térségben való magyar szerepvállalástól kezdve az űrkutatáson át a mohácsi csata 500. évfordulója méltó megünneplésének, a magyar életvitelnek, a magyar–csángó kapcsolatoknak és még számos területnek saját miniszteri biztosa van.