Tiborcz Tarlós vezetése alatt sem látott egységes városfejlesztési koncepciót

Interjút adott Tiborcz István – a Mandinernek. Az ingatlanfejlesztő üzletember az iCon-intelligent economy konferenciáján életvezetési tanácsokat is adott ahhoz, mire van szüksége egy jó szakembernek: „Egy ingatlanfejlesztőnek szerintem a legfontosabb dolga, hogy lássa a világot, és minél több tapasztalatot, tudást hozzon haza belőle és hasznosítson itthon.” A BDPST Group tulajdonosa azonban kritikát is megfogalmazott az elmúlt harminc év fővárosi ingatlanpolitikájával kapcsolatban, ezzel közvetve három polgármester tevékenységét is érintve, beleértve a Fidesz által támogatott Tarlós István 2010 és 2019 közötti időszakát is.

„Az elmúlt 30 év legnagyobb hibája a városfejlesztés terén az egységes és átgondolt vízió és koncepció hiánya” – állapította meg az ingatlanfejlesztő üzletember, akinek érdekeltségeitől Garancsi István érdekeltségeivel együtt 600 milliárd forintért vásárol irodaházakat az állam. Elmondta, milyen 1-2-3 év alatt megvalósítható „low hanging fruitokat”, „quick wineket” látna indokoltnak: „szerintem érdemes lenne megfontolni a Lánchíd és az Erzsébet híd között az autós forgalom lefedését a rakparton, és ezáltal a folyó partjáig meghosszabbítani a Duna-korzót” – javasolta Tiborcz István, akinek résztulajdonban lévő érdekeltségei 2010-ben kétmillió forint adózott eredményt értek el, 2024-ben azonban több mint 150 entitásból álló céghálója révén már az ország 15. leggazdagabb üzletembereként tartják számon.

A Tiborcz által felvetett javaslat egyébként már az 1970-es évek végén is felmerült. Az Intercontinental Szálló tervezésekor vetette fel Finta József, ám az részben anyagi okokból később sem valósult meg. A Magyar Turisztikai Ügynökség – amelynek vezetésébe Tiborcz István feleségének, Orbán Ráhelnek ismerőse is bekerült – 2019-ben is támogatta a tervet, akkor, amikor Tiborcz István építési engedélyt kapott a Vigadó tér sarkán álló Mahart-házat is magába foglaló tömbre, a kormány által a beruházást nemzetgazdasági jelentőségűnek nyilvánítva.

Az ingatlanfejlesztő szakember szerint szükség van a fővárosban a lakhatási probléma kezelésére, de nem azzal, hogy „az üresen álló, de műemlék jellegű belvárosi épületeket akarnánk lakáscélú fejlesztések keretében felújítani, ugyanis ezeknek a renoválása nagyon költséges, így a bérleti díjuk is magas lenne.” Ezért Tiborcz szerint „a legjobb megoldás az lenne, ha megfizethető árú lakások épülnének, leginkább a külső városrészekben, rozsdaövezetekben” – noha ő maga is elismerte, hogy a belváros rengeteg turistát vonz, az Airbnb felnyomta az ingatlanárakat és a bérleti díjakat, a turizmusra fókuszálva, márpedig ahol „zömében turisták vannak, ott a normál városi élet csekélyebb lesz. Azt az életformát ugyanakkor nem szabad elveszíteni, hogy az itt élő magyarok is használják a belvárost.”

Tiborcz ahhoz is fogódzót adott, mi emelhetné tovább a főváros látogatottságát: „Nyilván vannak kiváló múzeumaink, színházaink, ott a Müpa, illetve az Operaház – ezek mind annak a kulturális palettának a részei, amellyel ki tudjuk szolgálni az ideérkezőket. De ezt bővíteni kell! Nagyon fontos lenne, hogy az itt tartózkodóknak legyen könnyűzenei élmény, jöjjenek ide nagyzenekarok koncertezni. Látható volt, hogy a tavalyi Coldplay-koncertre mennyi ember érkezett a városba, ez rekordbevételt hozott a szállodáknak és az éttermeknek egyaránt” – állapította meg a szakember.