Sűrű hét kezdődik a parlamentben, mind az öt nap összeülnek a képviselők. A hétfői napirend előtti felszólalásokban a választási törvény módosítása mellett a budapesti olimpia, Tordai Bence lebontásra ítélt háza és a diszkóliberálisnak nevezett Magyar Péter is szóba került. A kilenc képviselői felszólalásból és az azokra adott kormányzati válaszokból összeszedtünk pár erős idézetet.
Kanász-Nagy Máté (LMP): „Meg kell szüntetni a parkolóórákat. Ezek elcsúfítják a köztereinket, nem működnek hatékonyan, rendkívül drága a fenntartásuk, és látjuk azt, hogy az ide bedobált pénzérmék a korrupció melegágyát képezhetik.”
Latorcai Csaba (Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium): „Amióta világ a világ, azóta megfigyelhető, hogy a baloldali önkormányzatok mindig ellenségként kezelik az autósokat. […] A kormány nyitott minden megoldásra, de úgy gondolom, a parkolással kapcsolatos baloldali korrupció nem azon múlik, hogy telefonon fizetjük a parkolási díjat vagy az automatában, hanem egy elhatározáson, hogy nem akarnak lopni. De úgy látszik, a baloldal ezt a döntést még mindig nem hozta meg.”
Pedofília
Dúró Dóra (Mi Hazánk): „Hónapok óta semmi nem történik ebben az ügyben, miközben azzal az Ábrahám Róberttel szemben történik házkutatás, aki Füssy Angélával karöltve az elmúlt hónapokban többet tett ennek az aberrált maffiának a felszámolásáért és felderítéséért, mint önök tizennégy év kétharmados kormányzás során meg tudtak volna tenni.”
Rétvári Bence (Belügyminisztérium): „A kormány számára nem az utolsó hónapokban, hanem 2010 óta a gyermekvédelem ügye kifejezetten fontos kérdés. […] Amikor elkezdtük a kormányzásunkat, 81-en voltak mindössze börtönbe a pedofilok közül. A múlt héten elérte a 700-at a börtönben ülő pedofilok száma. […] Mindenki – lehet híres, neves, gazdag – rendőrkézre és börtönbe fog kerülni, ha pedofil bűncselekményt követett el.”
Tordai Bence háza
Tordai Bence (Párbeszéd): „Ha megnézzük, hogy miniszterelnök úréknak a hatvanpusztai birodalma hogy épült fel, műemléképületeket bontottak le, majd építettek vissza olyan módon, hogy többszintes, mélygarázsos, liftes, tetőtér-beépítéses betonépületeket neveznek juhakolnak, és erre még visszakapják a műemléki védettséget is. Ha a fényességes tekintetű miniszterelnök úr családjáról van szó, akkor így működik az építésügyben a jogalkalmazás. […] A mi családunk kilakoltatással fenyegetése nem egy magánügy, nem egy egyedi eset, hanem az a magyar jogállam válságát mutatja.”
Latorcai Csaba (Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium): „Emberileg nagyon sajnálom képviselő úr, amilyen helyzetbe lavírozta magát. […] Amikor valaki hibázik – és ön hibázott –, akkor mindenki más hibás, ez egy emberi reakció, de ezzel a magyar állam nem tud mit kezdeni. […] Mi nem állunk a bíróság felett, a kormány nem tud igazságot tenni, a kormánynak nincs más lehetősége, mint a közigazgatás szervein keresztül érvényt szerezni a jogszabályoknak és a bíróság ítéletének.”
Műveltségi cenzus
Brenner Koloman (Jobbik): „Engedjék meg, hogy a Jobbik további javaslatait is ismertessem! Az egyik az, hogy csak az rendelkezzen aktív vagy passzív szavazati joggal, aki elvégezte a nyolc általánost. […] A 21. században olyan durván megváltozott az átlagos magyar polgár információfeldolgozása, amely alapvetően ezt az első ránézésre kemény intézkedést is szükségessé teszi, hiszen a nyolc osztályt végzettek több mint negyven százaléka is funkcionális analfabétának tekinthető. Gondoljunk bele, mi van azokkal, akik még ezt a minimális feltételt sem teljesítik!”
Répássy Róbert (Igazságügyi Minisztérium): „A javaslatuk tartalmaz egy olyan elemet, a műveltségi cenzus visszaállítása, amelyet nyolcvan évvel ezelőtt töröltek el. Nem javaslom, hogy visszaforgassuk az idő keretét. Nincs szükség arra, sőt, mindenféle demokratikus választójog alapja, hogy műveltségi cenzust nem lehet bevezetni a választásokon.”
Budapesti olimpia
Bedő Dávid (Momentum): „Önök elvileg a magyar állam működéséért felelnek kormánytagokként és állampárti képviselőként. Az első hó leesésével pedig megkapták az osztályzatukat is: egy jó nagy egyest. Mit tenne egy ilyen helyzetben egy, az országával ténylegesen törődő kormánypárt? Magába nézne, megvizsgálná, hogy mit rontott el, újratervezne, egyszerűen fogalmazva: törődne az ország lakosaival. Ehelyett mivel foglalkoznak önök és mivel foglalkozik az önök főnöke, mire költenék az adófizetők pénzét? Olimpiarendezésre, azaz felesleges stadionépítésekre és a haveroknak szánt túlárazott közbeszerzésekre.”
Ágh Péter (Építési és Közlekedési Minisztérium): „Ne vegyék el a magyar emberek álmait! Mi biztos, hogy azon leszünk, hogy Magyarországot, a magyar fővárost olyan módon tudjuk fejleszteni, hogy arra minden ittélő büszke lehessen. […] Az olimpia többet jelent, mint a Momentum létkérdésére adott válasz. Az olimpia a békéről, a sportról szól, és nagyobb dolog annál, minthogy az önök politikai túlélésében szerepet játsszon.”
Választási törvény
Kunhalmi Ágnes (MSZP): „Már ott tart a kiteljesedése a Fidesz rendszerének, hogy a titkos szavazás intézményét is elkezdik felszámolni azzal, hogy a szavazólaphoz már nem lesz kötelező borítékot adni. Tudjuk, mit okoz ez, főleg az aprófalvas településeken, ahol a Nemzeti Együttműködés Rendszere lényegében politikailag, kulturálisan és gazdaságilag totálisan kiteljesedett. Egyszerűen nem is értem, mit vacakolnak, miért nem írják bele a gránitszilárdságú Alaptörvényükbe, hogy ezek után mindig a Fidesznek kell megnyernie az országgyűlési választásokat?”
Répássy Róbert (Igazságügyi Minisztérium): „Minden választás előtt meghallgatjuk az önök reményt keltő mondatait, mely szerint ebben a választási rendszerben is le fogják győzni a kormánykoalíciót, és eddig négyszer nem sikerült.”
Kiváló operai szereplő
Arató Gergely (DK): „Úgy vannak önök az ország fejlesztésével meg az uniós forrásokkal, mint az egykori viccben a szovjet hűtőgépgyári dolgozó, aki mindig hazavitte az alkatrészeket, de valahogy sose hűtőgép lett belőle, hanem mindig tank. Jöhet ide bármennyi uniós forrást, beszedhetnek bármennyi adóbevételt, valahogy mindig kastély, jacht meg magánrepülőgép lesz belőle, sose jó oktatás, működő egészségügy, olyan vasút, amivel el lehet jutni iskolába vagy munkába.”
Fónagy János (Nemzetgazdasági Minisztérium): „Én bevallom, nem ismerem az ön énekhangját, még nem volt alkalmam hallani, de sátáni kacajait és intrikusi szerepkörét tekintve ön egy kiváló operai szereplő lenne. […] Attól tartok, hogy önök a kormányzásuk alatt is, meg most ellenzékben is a lehető legmesszebb vannak a szociáldemokráciától.”
Megváltozott a világ
Juhász Hajnalka (KDNP): „A béke kézzelfogható közelségbe kerülése azért is erkölcsi és etikai küzdelme a magyar kormánynak, mert […] minél több napig tart a háború, annál több áldozatot fog követelni. Nemcsak azért fontos számunkra, mert kereszténydemokrata kormány vagyunk, hanem szeretnék elérni, hogy ne legyen több áldozata ennek a háborúnak.”
Fónagy János (Nemzetgazdasági Minisztérium): „A világ és a világgazdaság valóban az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. A koronavírus-világjárvány, a határainkhoz sajnos egyre közelebb jövő háború hatására a világ megváltozott.”
Magyar Péter
Menczer Tamás (Fidesz): „Brüsszel régi emberei háborúpártiak, de Brüsszel új embere, a diszkóliberális sem jobb önöknél, ugyanis Magyar Péter bevallotta egy videóban, hogy Manfred Weber parancsára húztak a Tisza Párt képviselői ukrán pólót az Európai Parlamentben. A Tisza Pártnak és Magyar Péternek Manfred Weber diktál. Nekik Weber és az ukrán póló a fontos, nekünk meg a magyar érdek, a béke és a piros-fehér-zöld.”
Hidvéghi Balázs (Miniszterelnöki Kabinetiroda): „Az Európai Parlamentbe éppen csak bejutott Tisza Párt képviselői gyakorlatilag habozás nélkül, rezzenéstelen arccal álltak be a legújabb háborúpárti uszítás, hőzöngés egyik eseményére, ahol valóban ukrán színekbe öltöztek, és az első sorban tapsikoltak az épp aktuális vitán. Újak még ezek a képviselők az európai színtéren vagy akár a politikában is, hadd segítsek nekik: őket a magyar választók küldték az Európai Parlamentbe, tőlük kapták a mandátumukat, és a magyar érdeket kell képviselniük, nem az ukrán érdeket vagy nem valamiféle háborúpárti másik szereplőnek az érdekét.”
