Oktatáskutató a PISA-eredményekről: Nincs szégyenkeznivalónk, de nem is tekinthetjük sikernek

Nincs szégyenkeznivalónk a PISA-tesztek eredményei miatt, de nem is tekinthetjük azokat sikernek – mondta a Telexnek Lannert Judit oktatáskutató reagálva a kedden nyilvánosságra hozott 2022-es PISA-teszt eredményeire. A szakértő szerint a közepesség csapdájában vergődünk, és senki nem azon gondolkodik, hogyan tudnánk ebből kitörni

A PISA-tesztek nemzetközileg hasonlítják össze a 15 éves diákok teljesítményét. A teszt feladataiban nem elsősorban az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy önálló megoldást igénylő, életközeli példákat hogyan tudnak megoldani a diákok.

Az eredmények megjelenése után mintha kétféle értelmezését láttuk volna ugyanazoknak az adatoknak. A média leginkább azt hangsúlyozta, hogy az eddigi legrosszabb eredményt érték el a magyar fiatalok matematikából. A Belügyminisztérium viszont közleményében azt emelte ki, hogy a magyar diákok az OECD-átlag felett teljesítettek.

Mindkét állítás önmagában igaz, de éppen nem a teszteredmények lényegét hangsúlyozzák. „Nem javultunk, ott vagyunk, ahol vártuk, ahhoz képest, hogy mennyi forrást fektettek az oktatásba” – mondta az oktatáskutató, aki szerint Magyarország eredményénél sokkal izgalmasabb, hogy miért lett ennyire rossz a diákok teljesítménye világszerte.

A koronavírus-járvány megnehezítette a diákok helyzetét

Ahogy a cikk elején említettük, fontos, hogy az eredményeket megfelelő kontextusban értelmezzük. Ugyanis nem csak a magyar diákok matematika eredményei romlottak sokat, ugyanez történt szinte az összes OECD-országban. Ehhez képest a magyar diákok teljesítménye valóban az átlagnál maradt, ezért sem gondolja Lannert Judit, hogy katasztrófa történt volna.

Összehasonlításképp: az OECD-országok 2018-hoz képest matekból 15 pontot rontottak, szövegértésből 10 pontot. A magyar diákok matematikából 4, szövegértésből 3 pontot rontottak.

• Matematikából az OECD-országok átlaga 472 pont volt, a magyar diákok átlagpontszáma 473 pont.
• Szövegértésből az OECD-országok átlaga 476 pont volt, a magyar diákok átlagpontszáma 473 pont.
• Természettudományokból az OECD-országok átlaga 485 pont volt, a magyar diákok átlagpontszáma 486 pont.

Az általános romlásban mindenképp szerepet játszhatott a koronavírus-járvány, ami miatt el is kellett halasztani a 2021-es felmérést. Az országok többsége nehezen menedzselte a Covidot, azonban vannak, akik még ebben a kiélezett helyzetben is jól teljesítettek. Például Japán még jobb eredményeket ért el, mint 2018-ban, de érdemes kiemelni Szingapúrt és Koreát. És hogy mi a titok? Például az, hogy a digitalizációt nem úgy kényszerítették rá az iskolákra, hogy a tanárokat nem készítették fel erre. Illetve ezekben az országokban megbecsülik a pedagógusokat, és az oktatási rendszer közepén egyértelműen a gyerekek állnak – foglalta össze a szakértő.

Viszont ahogy ez lenni szokott, ebben az esetben is érdemes átfogóan nézni a helyzetet. A Covid ugyanis önmagában nem elég magyarázat a legtöbb ország rosszabb teljesítményére. Lannert Judit szerint itt inkább arról van szó, hogy már korábban megfigyelhető volt egy negatív tendencia, amire a járvány ráerősített. Ahol már korábban felismerték a problémákat, ott jobban meg tudtak birkózni például az online oktatás kihívásaival is. Ahol viszont alapból romlott az oktatás színvonala, ott még nagyobb lett a baj. A Covid inkább egy jelzés volt az országoknak – mondta a szakértő.

Ezért a Covid értelmezhető egy szimbólumként is, ami azt mutatja meg, hogy ha egy nem várt esemény kihívások elé állítja az országokat, hogyan tudnak helytállni.

Szlovákia, Norvégia sokat rontott

A szakértőt nagyon meglepte, hogy Norvégia és Szlovákia is sokat rontottak az eddigi teljesítményükön. Magyarország természettudományos területen a 27., matematikából a 28., a szövegértés területén a 32. helyen végzett 81 országból. A szakértő azt mondta, hogy Magyarország eddig nagyjából hasonló eredményeket ért el, mint Szlovákia, de most úgy néz ki, hogy a Balkán leszakad, miközben a kelet-európaiak, például lengyelek, litvánok jobban teljesítenek.

Magyarország pedig a dél-európai országokkal halad együtt, például Portugáliával, Olaszországgal, Spanyolországgal.

A szakértőnél rákérdeztünk arra az elsőre meglepőnek tűnő eredményre is, hogy a természettudományok területén a magyar eredmény egy ponttal meghaladja az OECD-átlagot, 2018-hoz képest pedig ezen a területen 5 ponttal javultak a magyar diákok pontszámai. Lannert Judit nem tudja pontosan, hogy ennek az oka, több időre van szükség a szélesebb elemzéshez. Általános tapasztalat azonban, hogy a legtöbb OECD-országban javult a diákok természettudományos teljesítménye. „Pedig azt gondolná az ember, pont a természettudományoknál fontos kísérletezést lehetett nehezen megoldani a Covid alatt”- tette hozzá a szakértő.

A diákok teljesítményét meghatározza, hogy milyen családi környezetben nőnek fel. Ezt bizonyítja, hogy óriási a különbség Magyarországon az eltérő társadalmi státuszú diákok teljesítménye között. A társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű tanulók (a felső 25 százalék) 121 ponttal jobb eredményt értek el matematikából, mint a hátrányos helyzetű tanulók. Az OECD-országokban a két csoport között az átlagos különbség 93 pont volt. Lannert Juditot ezek az adatok nem lepték meg. Szerinte Magyarországon mindig is nagy volt a különbség a társadalmi rétegek között, ugyanis az elitet díjazza az oktatás. Viszont itthon kevesebb diák van a legjobban teljesítők között is, így a magyar oktatás ebben is olyan, mintha középre húzna.