Magyarország évek óta nem indul ugyan az Eurovízión, idén mégis lesz magyar érintettség a versenyen. Az osztrák-magyar származású testvérpár, Abor & Tynna a Telexnek mesélt arról, hogyan született az első közös daluk, mit gondolnak a magyar és a német nyelv kifejezőképességéről, kik azok a magyar előadók, akikkel szívesen dolgoznának együtt, és hogy milyen szakmai célokat tűztek ki maguk elé. Elmondásuk szerint őket is érdekli, hogy egyes országok miért nem indítanak senkit az Eurovízión.
Nemrég a Telex is megírta, hogy a 2025-ös Eurovíziós Dalfesztiválon Németországot egy magyar származású testvérpár, Abor & Tynna fogja képviselni. Bornemisza Attila és Tünde Bécsben nőttek fel egy osztrák-magyar zenészcsalád tagjaiként. Apjuk, Bornemisza Csaba, 1993 óta a Bécsi Filharmonikusok csellistája, de anyjuk, Bornemisza Zsuzsanna is zenei pályán dolgozik. Rendszeresen látogatnak Magyarországra, mivel a család egy része még itt él, de sok barát és emlék is köti őket Budapesthez.
Az Eurovízió-válogató döntőjében a testvérpár saját szerzeménnyel, a Baller című dallal aratott sikert, a dal pedig a szakítás utáni felszabadultságot ünnepli. Abor inkább a produceri feladatokat látja el, Tynna pedig énekel és dalszövegeket ír. Zenéjükre jellemző az eklektikus műfajkeverés: a Bittersüß albumon a melankolikus balladák mellett dinamikus elektronikus popdalok is helyet kaptak, de klasszikus zenei elemek is kerülnek a modern alapok közé.
Miután megnyerték a válogatót, a duó kemény munkába kezdett: egy teljesen új ötlettel készülnek az Eurovízió május 17-i fináléjára, ahol már biztos a helyük – mivel Németország az Eurovízió öt legnagyobb támogatója között van, így német indulóként automatikusan a döntőbe jutottak.
Elmondásuk szerint a magyar kultúra mindig is fontos része volt az életüknek. „Otthon mindig magyarul beszéltünk, de Bécsben nem volt sok magyar ismerősünk, így a magyar kultúra főként a szüleinken keresztül jutott el hozzánk. Gyerekdalokat tanultunk anyukánktól, a nagymamánk pedig furulyán tanított bennünket” – meséli Bornemisza Tünde. Nagyon szelektív szűrőn érintkeztek a magyar kultúrával, de éppen ezért lett különleges jelentősége. „Például ha együtt énekeljük A csitári hegyek alatt című népdalt, az teljesen más érzés” – tette hozzá Bornemisza Attila.
A zenéjükben is visszaköszönnek ezek a hatások, Tünde elmondta, hogy próbálnak magyaros dallamokat és ritmusokat beépíteni a dalaikba, és bár főként németül írnak dalokat, a magyarságuk számukra egyfajta fűszer, amit szeretnének a jövőben is megtartani. Elmesélték, hogy a közönségük sokszor meglepődik a magyar identitásukon, a TikTokon például nagyon sokan csodálkoztak, mikor megtudták, hogy magyar származásúak. A Winnetou című dalukban van egy teljes egészében magyar nyelvű rész, amit elmondásuk szerint imádtak a rajongóik, még ha nem értették is a szöveget.
Nemrég jelent meg a Baller magyar nyelvű verziója is, amit állításuk szerint nemcsak a magyar rajongók fogadtak nagy örömmel, hanem a német kiadójuk vezetője is, aki beleszeretett a magyar nyelv hangzásába. A Baller című daluknak egyébként egy akusztikus, magyar nyelvű verzióját is kiadták. Tünde szerint fontos volt számukra, hogy megszólítsák a magyar közönséget, és bár hivatalosan nem Magyarországot képviselik, szerettek volna közeledni a magyar rajongóikhoz.
„A német kiadónk vezetője is teljesen beleszeretett a magyar nyelv hangzásába, és nyitott volt arra, hogy elkészüljön a magyar verzió is” – mondta Tünde, aki azért megjegyzi, hogy jelenleg inkább németül ír dalszövegeket, mivel ezen a nyelven alkot a legtermészetesebben, de egyre jobban érdeklődik a magyar dalszövegírás iránt is. „A célom az, hogy egyszer ne csak németül, hanem magyarul és angolul is teljes értékűen tudjak dalokat írni” – tette hozzá Tünde. Attila szerint minden nyelv másban erős: magyarul például különösen jól lehet érzelmeket kifejezni a többi nyelvhez képest.
Tünde saját bevallása szerint a legszívesebben az Analog Balatonnal és Azahriah-val dolgozna együtt a magyar előadók közül: „Nagyon szeretem az Analog Balaton hangzásvilágát, és izgalmas lenne összehozni az ő világukat a miénkkel. Azahriah-tól pedig sokat tanulhatnánk dalszövegileg és zeneileg is.” A jövőben szeretnének Magyarországon is fellépni, sőt, az egyik álmuk, hogy itthon turnézzanak. Elmondták, hogy egyelőre nincs napirenden egy teljes egészében magyar nyelvű album, mivel az egyik erősségük a sokszínűségük, hogy több kultúrából tudnak meríteni, ezt a hangzásvilágot igyekeznek továbbvinni.
Az apjuk hatása miatt nem meglepő, hogy klasszikus zenei hatások is megjelennek a zenéjükben, rendszeresen használnak csellót, zongorát, más akusztikus hangszereket is, így a családjuk is tud kapcsolódni a zenéjükhöz. A német válogatón a produkciójuk úgy ért véget, hogy Tünde összetört egy csellót, de az egészet előre egyeztették az apjukkal: „Mondtuk neki, hogy nem egy értékes hangszer lesz a színpadon, hanem egy kellékcselló, amit direkt erre a célra vettünk. Ott ült a közönségben, tudta, mire számítson, és teljesen jól fogadta a látottakat” – emlékeztek vissza az emlékezetes produkcióra.
Az Eurovízió óta felpörögtek körülöttük az események: interjúk, forgatások, utazások, miközben a teljes produkciót is újra kellett tervezniük. „Ez az időszak inkább sűrű, intenzív és kimerítő volt, mint elmélkedős” – mondta Tünde, aki a nagy terhelés miatt egy időre el is vesztette a hangját. Elmondásuk szerint a figyelem nemcsak Németországból, hanem Ausztriából és Magyarországról is rájuk irányul, így gyakorlatilag három fronton kell helytállniuk, ez pedig néha kimerítő.
Ami a jövőbeni terveiket illeti, a legnagyobb álmuk, hogy ötvözzék a klasszikus és az elektronikus zenét. Szerinte mindkettőnek hatalmas ereje van: a nagyzenekari hangzás érzelmi mélysége és az elektronikus zene intenzív atmoszférája együtt valami egészen új hatást tudna elérni.
Arra a kérdésre, hogy mit szólnak ahhoz, hogy Magyarország évek óta nem indít senkit az Eurovízión, azt felelik, hogy őket is érdekli a téma, hogy egyes országok miért nem neveznek be minden évben a dalversenyre. Elmondásuk szerint sok helyen ez az előválogatástól is függ, mert nem találnak mindig megfelelő résztvevőt, továbbá a részvétel is elég költséges.
Magyarország 2019 óta (minden bizonnyal ideológiai okokból) nem indul az Eurovíziós Dalfesztiválon, azóta az eredetileg a verseny selejtezőjeként létrehozott A Dal című tehetségkutató is önállóan fut, látszólag mindenféle cél és tét nélkül.
