Nagy Márton bejelentette, hogy gyorsvasutat és egy új cargo repülőteret építenek Ferihegyre
A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről. Mindkét beruházás koncessziós formában valósulhat meg, előbbi 1 milliárd, utóbbi 0,4-1 milliárd euró értékben – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az MTI szerint.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a ferihegyi repülőtér utasforgalma tavaly 17,6 millió fő volt, ami meghaladta a korábbi, koronavírus-járvány előtti rekordot. A forgalom az elmúlt években átlagosan 14 százalékkal bővült, és az idei év első négy havi adatai alapján tovább nőhet. 2030-ra az utasforgalom meghaladhatja a 20 milliót, míg 2040-re a 35 milliót. Ilyen nagyságú utasforgalom mellett szükséges közvetlen kapcsolat kialakítása – mondta Nagy Márton.
A tervek szerint új nyomvonal csak Kőbánya és a repülőtér között épülne, és a légikikötőt az országos vasúti infrastruktúrába kapcsolnák. A Portfolio tudósításából kiderül, hogy Nagy Márton a sajtótájékoztatón külön hangsúlyozta: a korábban felmerült lehetőségekkel szemben nem egy, a jelenlegi vasúti hálózattal párhuzamos vonalat építenének, hanem egy, a jelenlegi hálózatba illeszkedőt.

A miniszer arról is beszélt, hogy egyelőre még vizsgálják, hogy a repülőtéren belül hol lehet majd a vasútállomás, de esélyes, hogy az a föld alatt lesz. Szerinte ez már csak a helytakarékosság miatt is logikus döntés lenne.
A miniszter elmondta: a beruházás előkészítése az azt részletező kormányhatározat alapján elkezdődött, a koncessziós pályázatokat fél éven belül kiírhatják. A projektet nem költségvetési forrásból finanszíroznák, arra a koncesszornak kell majd forrást szereznie. Nagy Márton szerint a projekt előkészítése egy-másfél évet vehet igénybe, és utána kezdődhet majd a kivitelezés.
Nagy Márton elmondta: az új cargo repülőtér megépítésére azért van szükség, mert a Budapest Ariport lassan eléri az évi 400-450 ezer tonna éves forgalmának felső korlátját és az utasszállító forgalom növekedésével már nem jut szabad idősáv a légiáru-forgalom számára.
A miniszter szerint a budapesti repülőtéren az elmúlt 11 évben évente átlagosan 12,4 százalékkal nőtt a teherforgalom, ami mára megelőzte Bécs és München szintjét. A bővülés motorját a gyógyszeripari logisztika és a vámkezelés adja – állítja Nagy Márton a Portfolio tudósítása szerint.
A teherforgalmi repülőtér helyszínéről még nem hoztak döntést, több lehetőséget mérlegelnek, ezek közül a kormány által meghatározott 6-7 szempontnak megfelelően fognak választani. Nagy Márton szerint egyik projekt esetében sem döntöttek még arról, milyen befektetőt vonjanak be, de logikus lenne egy kínai üzleti partner kiválasztása, mert a légiáru-kereskedelem nagy része Kínával zajlik.
Cikkünket frissítettük a bejelentés részleteivel.